Életének 96. évében, Los Angeles-i otthonában elhunyt Berend T. Iván történész, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

TOVÁBB

A HUN-REN kutatóinak vezetésével folytatott, a Science Advances című tudományos folyóiratban megjelenő nemzetközi kutatás új részleteket tárt fel egy világszerte alkalmazott, magyar fejlesztésű gyógyszer működéséről. A szakemberek elsőként tették láthatóvá atomi részletességgel, hogyan kapcsolódik a pszichiátriai betegségek kezelésében alkalmazott kariprazin az agy egyik fontos célpontjához, a dopamin D3 receptorhoz. A kutatók nemcsak a gyógyszer és a receptor kölcsönhatását térképezték fel, hanem az így megszerzett szerkezeti ismereteket új, a D3 receptort szelektívebben célzó vegyületek tervezésére is felhasználták. Az eredmények új alapot teremthetnek a célzottabb idegrendszeri gyógyszerek fejlesztéséhez.

TOVÁBB

Jubileumi kiadvány, egyúttal a hazai 19–20. századi Akadémia- és tudománytörténeti kutatások jelenlegi állásának összegzése is az a Cieger András történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója által szerkesztett tanulmánykötet, amely a közelmúltban jelent meg az MTA megalapításának 200. évfordulójához kapcsolódó programsorozat keretében.

TOVÁBB

„Magyar Tudomány Éve a színházban” címmel az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából indított programot tavaly tavasszal a Magyar Tudományos Akadémia a Nemzeti Színházzal, valamint vidéki és határon túli nemzeti színházainkkal együttműködésben. A tudomány és művészet összetartozását megmutató bicentenáriumi ünnepi programsorozat újabb állomásaként a Pécsi Nemzeti Színház társulata tartott olvasópróbát az Akadémia székházában.

TOVÁBB

Melyek a legismertebb, immár megcáfolt mítoszok az 1526. évi mohácsi csatával kapcsolatban? Mik a legújabb kutatási eredmények, és milyen személyes történetek rajzolódtak ki a csata egyes résztvevőiről a kutatások nyomán? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket fejti ki az mta.hu-nak írott cikkében Varga Szabolcs történész, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

TOVÁBB

A kormány és a Magyar Tudományos Akadémia közötti miniszteri szintű egyeztetésre került sor augusztus 24-én este az Akadémia székházában. A találkozót Pósfai Mihály, az MTA elnöke kezdeményezte. Célja az volt, hogy az Akadémia vezetői és a meghívott miniszterek áttekintsék azokat a területeket, amelyeken a magyar tudomány eredményes működése, fejlődése és társadalmi hasznosulása érdekében szorosabb kormányzati és akadémiai együttműködésre van szükség. A megbeszélésen Lannert Judit, Tanács Zoltán és Tarr Zoltán miniszterek vettek részt.

TOVÁBB

A nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket adtak át. Az elismerésben részesültek között voltak a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és doktorai, valamint az MTA Könyvtár és Információs Központ munkatársa.

TOVÁBB

Életének 85. évében elhunyt Arató Péter villamosmérnök, informatikus, az MTA rendes tagja.

TOVÁBB

2026 tavaszán egy orvostudomány-történeti jelentőségű könyv magyar fordítása látott napvilágot az MTA 200-as kiadványok sorában. Linzbauer Xavér Ferenc (1807–1888) „Codex saniterio-medicinalis Hungariae I–III.” című monumentális műve a magyar egészségügy történetének egyik legátfogóbb forrása: több ezer tételben rögzíti az egészségügyi szabályozás, a járványkezelés és a gyógyítás történetét hazánkban, és betekintést nyújt jogi, közigazgatási, társadalom-, művelődés- és vallástörténeti dimenziókba is. A könyvbemutatóról készült videófelvétel és a kötet cikkünkből elérhető.

TOVÁBB

A volt MTA kutatóhálózat (majd ELKH, MKH, HUN-REN) sorsát rendezni kívánó törvénymódosításon a kutatói közösségtől érkező elvárások figyelembevételével folyamatosan dolgozik a TTM, az MTA támogatásával. A törvénytervezetet hamarosan véleményeztetjük a kutatóhálózattal, majd társadalmi egyeztetésre bocsátja a minisztérium, így mindenkinek lesz alkalma véleményt nyilvánítani. Itt most a folyamatban lévő munka alapelveit szeretnénk röviden vázolni.

TOVÁBB