A napjainkban egyre népszerűbb közösségi tudomány személyes élményt, a tudományos munka és gondolkodásmód megtapasztalását nyújtva kapcsolja be a civileket a tudományos kutatások világába. Milyen kulcsszerepet tölthetnek be ebben a könyvtárak? Milyen hazai kezdeményezéseket vagy nemzetközi minták alapján megvalósuló projekteket indítanak vagy koordinálnak könyvtáraink a közösségi tudomány területén? És egyáltalán mennyire újdonság ez a tevékenység a könyvtárak életében? Az Akadémia 200 éves Könyvtárának „Nélkülünk nem megy: A könyvtárak szerepe a közösségi tudományban” című konferenciája ezeket a kérdéseket járta körül.

TOVÁBB

Életének 93. évében, 2026. május 22-én elhunyt Reményi Károly Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

TOVÁBB

48 fiatal kutató nyert el támogatást a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett 2026. évi Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Tudományos Pályázat (INKP) II. fordulójában. A pályázat fiatal, MTA köztestületi tagsággal rendelkező kutatók külföldi tudományos rendezvényen való aktív részvételét támogatja, hogy segítse jelentős tudományos eredményeik bemutatását.

TOVÁBB

A mesterséges intelligencia az élet minden területén megjelenik, és a folyamat a jövőben várhatóan csak gyorsulni fog. Ez alól a joggyakorlat sem kivétel, ami azonban nemcsak lehetőségeket, hanem veszélyeket is rejthet magában. Ezért a jogtudománynak már most fel kell készülnie az MI támasztotta kihívásokra. E célt szolgálják Szentgáli-Tóth Boldizsárnak, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatójának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízott oktatójának és munkatársainak kutatásai, amelyekhez a Lendület Programtól nyertek támogatást.

TOVÁBB

Balogh Balázs, az MTA doktora, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatója, a Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatója több mint három évtizede kutatja Kalotaszeg történeti néprajzát. Vizsgálatai során feltárta, hogy főként a II. világháború „kettős impériumváltása” időszakában történt események emléke hogyan határozza meg a térség etnikai attitűdjeit mind a mai napig.

TOVÁBB

A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémia idén is kiírta az Akadémiai Ifjúsági Díjra vonatkozó pályázatát, így a tudományos élet területén dolgozó, kutatást végző fiatalok eredményeinek elismerésére létrehozott díj 2027-re is elnyerhető.

TOVÁBB

Milyen szerepük volt a könyvtáraknak és a könyvkiadásnak az európai tudós társaságok létrejöttében? Mire ösztönözheti az európai akadémiák és könyvtáraik sokféle története napjaink értelmiségét? Milyen kihívások elé állítják a könyvtárakat az információs technológiák változásai? És hogyan szolgálják a kutató- és szakkönyvtárak napjainkban a tudományt? Az MTA Könyvtár és Információs Központ „Az Akadémia könyvtára vagy a könyvtár Akadémiája?”, valamint „A 21. század modern kutató- és szakkönyvtárai” című nemzetközi konferenciái ezeket a kérdéseket járták körül az Akadémia 200 éves könyvtárának ünnepi hónapja alkalmából.

TOVÁBB

Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia megválasztott elnöke az Akadémia Székházában fogadta Tanács Zoltán tudományos-technológiai minisztert május 15-én. A szűk körű informális találkozón áttekintették a minisztérium és az MTA előtt álló közös feladatokat, és megerősítették együttműködési szándékukat. Egyetértettek abban, hogy a tudománypolitikában a fontos döntéseket a tudományos közösséggel együtt, érdemben megvitatva kell kialakítani.

TOVÁBB

Az ösztöndíj célja, hogy a fiatal tudós nőket és kutató szakembereket kiemelkedő és gyakorlatba vehető tudományos eredmények elérésére sarkallja, továbbá ösztönözze és előmozdítsa a magyar nők helyzetét a tudományos és kifejezetten kutatói pályán, a legkülönbözőbb kutatási területeken. A program PhD vagy posztdoktori jelölteknek, valamit kutatást végző orvosoknak szól.

TOVÁBB

Hogy érzik magukat a fiatal magyar kutatók? Milyen perspektívák mentén gondolkodnak tudományos pályájukról, szakmai jövőjükről? Milyenek a kilátásaik, és milyen kihívásokkal kell megküzdeniük? A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája többek között ezeket a kérdéseket vizsgálta „A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzete” című kutatásában 2025 nyarán. Az MTA 200. közgyűlésének harmadik napján tartott Fiatal Kutatók Fórumán a kutatás eredményeinek fényében elismert tudósok és aktív fiatal kutatók adtak átfogó képet és folytattak tanácskozást a fiatal kutatók életpályájának fontos kérdéseiről. A rendezvényről készített videófelvétel cikkünkből elérhető.

TOVÁBB