Emlékezés, alapkőletétel és koszorúzás a Magyar Tudomány Ünnepe előestéjén

A nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel tisztelgett az MTA alapítójának emléke előtt Török Ádám főtitkár és Bokor József alelnök, akik más akadémiai, egyetemi és önkormányzati vezetőkkel együtt részt vettek annak a Sopron melletti Fertőbozon épülő laboratóriumnak az alapkőletételén is, amelyben földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata.

2017. november 3.

Képgaléria a megemlékezésekrőlSzéchenyi István kitűnt kortársai közül abban, hogy nemcsak távlati célokban tudott gondolkodni a nemzet felemelkedése érdekében, hanem abban is, hogy a nagy ívű gondolatokat tettekre váltsa” – méltatta az MTA alapítójának életművét Török Ádám. Mint mondta, Széchenyi számára a tudomány emberközpontú és közhasznú volt. E szempontoknak kell ma is érvényesülniük a kutatásokban, főleg ha azokat közpénzből finanszírozzák.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A nagycenki megemlékezés zárásaként Török Ádám Bokor József alelnökkel közösen helyezte el az Akadémia alapítójának mauzóleumában az emlékezés koszorúit.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására. Hagyományosan ehhez a naphoz kötjük a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A jeles alkalomra emlékezve az MTA már 1997 óta szervez különböző rendezvényeket, 2003-ban pedig az esemény hivatalos rangra emelkedett: az Országgyűlés november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.

Az egész napos ünnepi program részeként Sopronpusztán elültették az MTA alapítása óta eltelt évek számát jelképező – idén 192. – hársfát. A Magyar Tudományos Akadémia 2000-ben, megalapításának 175. évfordulója alkalmából a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Soproni Tanulmányi Erdőgazdálkodási Rt.-vel közösen Akadémiai Emlékerdőt létesített Sopronpusztán. A kezdetben 175 hársfából álló erdő fáinak száma minden esztendőben eggyel bővül.

Az MTA alapítása óta eltelt évek számát jelképező hársfák száma 192-re nőtt Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ünneplők idén a Sopron melletti Fertőbozra is ellátogattak. Itt, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumában épül meg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően egy úgynevezett mágneses nulltér laboratórium. Ebben földi körülmények között válik majd lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata.

Szarka László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A tervezett létesítmény ünnepélyes alapkőletételénél mondott köszöntőjében Szarka László, az MTA CSFK főigazgatója reményét fejezte ki, hogy a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium az 1957–58-as Nemzetközi Geofizikai Évhez hasonló méretű 21. századi együttműködések színtere lesz.

Az ünnepi program zárásaként Török Ádám, Bokor József és Hudecz Ferenc akadémikusok megkoszorúzták Fertőszentmiklós szülöttének, Felsőbüki Nagy Pálnak a településen álló szobrát. A rendi ellenzékiség vezéralakja tartotta 1825. november 3-án azt a beszédet, amely gróf Széchenyi Istvánt nevezetes felajánlására ösztönözte.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás