Elhunyt T. Sós Vera matematikus, az MTA rendes tagja

T. Sós Vera (1930–2023) Forrás: Akadémiai Aranyérem film, 2015

T. Sós Vera 1930. szeptember 11-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE matematika–fizika szakán végezte. A matematikai tudomány doktora értekezését 1980-ban védte meg. Az MTA 1985-ben levelező, 1990-ben rendes tagjává választotta.

T. Sós Vera tudományos munkássága, hazai és nemzetközi iskolateremtő és tudományszervező munkája igen jelentősen járult hozzá a diszkrét matematika utóbbi fél évszázados, robbanásszerű fejlődéséhez. Úttörő eredményeket ért el és új kutatási irányokat indított a matematika két különböző ágában, a számelméletben és a kombinatorikában.

Egy fiatalkori, sokat idézett számelméleti eredménye a „három hézag” tétel, amelyben Steinhaus egy sejtését bizonyította be. A gráfelmélet területén a Turán Pál és Erdős Pál által elindított extremális gráfelméleti kutatásokba kapcsolódott be. Mélyen megértve a problémákat, fontos vizsgálati irányok közös gyökereit tárta fel. Alapvető felismerése volt, hogy a számelméletben az egyenletes eloszlás elmélete, illetve az extremális gráfelméletben a Ramsey és Turán nevével fémjelzett terület ugyanannak az általános kérdésnek két különböző oldalát jelenti: mennyire közelíthető meg egy végtelen (folytonos) struktúra véges (diszkrét) struktúrával.

Ez vezette el a diszkrepanciaelmélet megalkotásához, amelyben alapvető kérdéseket fogalmazott meg nemcsak a számelméletben és a gráfelméletben, hanem a jelenség más színterein is, amelyek számos tanítványának és világszerte más matematikusoknak a kutatásait is inspirálták. Őt magát ez a kvázivéletlen gráfok elméletéhez vezette, amelynek keretében (Simonovits Miklóssal közös dolgozatban) a kvázivéletlen gráfok és a Szemerédi-féle regularitási lemma kapcsolatát írta le. Ezen keresztül jutott el a gráflimeszek elméletéhez, melyben a területet megalapozó cikkek jelentős részének társszerzője lett.

T. Sós Vera 1952-től kezdve több mint 50 évig tanított az ELTE-n, megalapozva a kombinatorika rendszeres oktatását Magyarországon. Megelőzve a világ más egyetemeit, olyan jelentős kombinatorikai területek oktatását vezette be, mint az extremális gráfelmélet, a matroidelmélet vagy a valószínűségi módszer. Az ő szemináriumain és az ő személyes irányítása alatt tanult az új kombinatorikusnemzedék szinte minden tagja.

Kombinatorikán és gráfelméleten kívül matematikai analízist is oktatott. Hihetetlen gondossággal megtervezett analízis-előadásai legendásak voltak. A fogalmak intuitív bevezetése, az anyag nagyobb összefüggésbe helyezése, az alkalmazások bemutatása és a precíz felépítés tökéletes összhangban jelentek meg az előadásaiban, ami számos diákjának szolgált mintaképül. Ez a szemlélet jellemezte sok évtizeden át használt egyetemi jegyzeteit és egyetemi tankönyvét is.

A matematikai közélet majdnem minden területén szerepet vállalt: akadémiai, minisztériumi, egyetemi bizottságokban éppúgy, mint a Bolyai János Matematikai Társulat munkájában. Neves folyóiratok szerkesztője volt, és egyik elindítója a Combinatorica című folyóiratnak, a terület egyik vezető nemzetközi lapjának. Kiemelkedően sikeres konferenciák, nemzetközi együttműködési projektek szervezésének irányítása is fűződik a nevéhez.

T. Sós Vera hazai elismerését többek között az Akadémiai Díj, a Széchenyi-díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje mutatja. 2015-ben kapta meg az Akadémiai Aranyérmet. Nemzetközi elismertségét számos előkelő külföldi meghívás jelzi. Az Osztrák Tudományos Akadémia 1995-ben az MTA tiszteleti tagságának megfelelő „levelező tagjává” választotta, az Academia Europaea pedig 2013-ban fogadta tagjai sorába. 2018-ban a jeruzsálemi Hebrew University díszdoktorává avatták.

Lovász László,
az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke

Laczkovich Miklós,
az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudományok Osztálya elnöke