Elhunyt Gál Sándor kémikus, az MTA rendes tagja
Életének 88. évében, 2021. május 16-án elhunyt Gál Sándor kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, Vegyészmérnöki Karának egykori dékánja a műszaki kémia és az analitikai kémia, azon belül a termoanalitika nemzetközi hírű kutatója volt.
Gál Sándor 1933-ban született Farmoson. Okleveles vegyészmérnöki diplomáját a BME Vegyészmérnöki Karán szerezte 1956-ban, ezt követően az Általános és Analitikai Kémia Tanszékre került tanársegédként. 1963-ban adjunktusnak, 1973-ban docensnek, majd 1983-ban – egy évvel az MTA kémiai tudományok doktora cím megszerzése után – egyetemi tanárnak nevezték ki. 1982–1988 között a Vegyészmérnöki Kar gazdasági dékánhelyettese, 1988–1993 között dékánja volt, eközben 1990–1991-ben ellátta az Általános és Analitikai Kémia Tanszék tanszékvezetői feladatait is. 1993-ban az MTA levelező, 2004-ben rendes tagjának választották.
Gál Sándor kutatómunkája a termikus analízis módszereinek fejlesztésén és alkalmazásain alapult. Legfontosabb eredményei olyan innovatív megoldások, melyeket ipari méretekben is alkalmaztak, munkáihoz 22 szabadalom köthető. Legfontosabb eredményei a Fodor Lajossal együttműködve kidolgozott olvadékkristályosítási eljárás és berendezés, majd ezt általánosítva és továbbfejlesztve a szemcsés szilárd anyagok és folyadékok érintkeztetésével megoldható folyamatos technológiák kifejlesztése. Eredményeit számos iparágban és a mezőgazdaságban is sikerrel alkalmazták. Új eljárásaiért megosztott Állami Díjban részesült.
Nyulászi László, az MTA levelező tagja és Pokol György, az MTA doktora