Döntés a kutatóintézet-hálózat jövőjéről és akadémikusválasztás: Lovász László köszöntőjével megkezdődött az MTA 191. közgyűlése

Az MTA elnökének köszöntőjével hétfőn reggel megkezdte munkáját az MTA 191. közgyűlése. Lovász László kiemelte: az Akadémia elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli. Az Akadémia elnöke egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását.

A Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el. A Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testülete a Testületek, bizottságok – további információk a KözgyűlésrőlKözgyűlés. Tagjait a hazai akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők alkotják (utóbbi csoportban nemrég választottak új tagokat). Az Akadémia évente legalább egyszer közgyűlést tart.

Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A Közgyűlés egyebek mellett dönt az Akadémia működésével kapcsolatos stratégiai elvekről, és szabályzatot alkot az Akadémia szervezetéről és működéséről (Alapszabály). Szakmai testületek előterjesztése alapján véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom alapvető fontosságú kérdéseiről. Elfogadja az Akadémia vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat. Megvitatja és elfogadja az Országgyűlés számára készülő beszámoló koncepcióját.

A Közgyűlés alapítói jogkörében dönt költségvetési szervek (pl. kutatóintézetek) megalapításáról, átszervezéséről, átsorolásáról, megszüntetéséről.

A Közgyűlés határozatai kötelező érvényűek a Magyar Tudományos Akadémia összes szervezetére és vezetőjére.

A Lovász László elnöki köszöntőjével május 6-án 10 órakor kezdődő 191. közgyűlésen először a hagyományoknak megfelelően átadják a legrangosabb akadémiai elismeréseket. Az ezt követő zárt munkaközgyűlés az elnöki beszámolóval kezdődik, majd a 191. közgyűlés legfontosabb napirendi pontja következik. A jelen lévő közel 500 tudós – akiknek nagyobb része egyetemi oktató – az MTA-nak a saját Az MTA és a kutatóhálózat jövője volt a témája az Akadémia decemberi, 190., rendkívüli közgyűlésének is. A testület határozatai itt olvashatók. kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd. Mint arról röviden beszámoltunk, az eredetileg az MTA vezetői által összeállított előterjesztést az MTA Elnöksége – két közgyűlés között legfőbb döntéshozó szerve – 2019. április 30-ai ülésén megvitatta, és módosítások után ellenszavazat nélkül (két tartózkodással) elfogadta, megerősítve korábbi állásfoglalásait.

A szavazás után a főtitkári beszámolókat hallgathatják meg az akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők, majd több testületi beszámolóról és személyi javaslatokról is szavaznak. A munkaközgyűlés ebédszünetében, várhatóan 14 órakor az MTA elnöke sajtótájékoztatót tart, amelyen a tervek szerint az ITM minisztere is részt vesz.

Kedden az akadémikusok gyűlésén a tagválasztással folytatódik a munka. Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat (legutóbb 2016 májusában volt tagválasztás). A mostani akadémikusválasztásra eredetileg 193 hazai és külföldi új tagra érkezett ajánlás. Az év elején a tudományos osztályok tagjelölő osztályüléseket tartottak, amelyeken szavazati joggal a hazai akadémikusok, tanácskozási joggal a külső és tiszteleti tagok vettek részt. A tagjelölő osztályülésen titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel (több mint 50% „igen” szavazattal) határoztak az ajánlott személy tagjelöltségéről. A szavazatok több mint felét megkapó ajánlottak kerültek fel a közös akadémiai jelöltlistára. A választható új tagok számáról és a tudományos osztályok közötti elosztásukról az MTA Elnöksége döntött márciusban. Az új tagok számának elosztása során a testület a tudományágak fejlődését és arányos képviseletük elvét vette figyelembe. Az Elnökség a tudományos osztályok között egyenlően el nem osztható helyek felét elsősorban azok között a tudományos osztályok között osztotta szét, amelyek az osztályok között egyenlően elosztott helyre női jelöltet fogadtak el, másodsorban olyan női jelölteket támogatott, akik az osztályuktól elnyerték a szavazatok több mint 50%-át, de a rangsorban elért helyük az egyenlően elosztott hely megszerzésére nem volt elegendő.

Délután az immár megszokott napirendnek megfelelően tudományos előadásokat hallgathat meg a Közgyűlés. Pál Csaba, az MTA doktora az antibiotikum-kutatás új irányairól, Patkós András, az MTA rendes tagja Eötvös Loránd tudományos és közéleti korszerűségéről, Lengyel Imre és Varga Attila, az MTA doktorai pedig a magyar gazdaság növekedésének térbeli korlátairól beszélnek. A program zárásaként Matuz István Kossuth-díjas fuvolaművész tart koncertet.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ugyancsak kedden délután tartják a Külső Tagok Fórumát, amelyen az Arany János-díjak és az Arany János-érem átadása után a díjazottak tartanak előadásokat.

Szerda délután immár harmadik alkalommal kerül sor a Közgyűléshez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumára, amelyen egyebek mellett a Fiatal Kutatók Akadémiájának eddigi eredményeiről, terveiről, valamint a fiatal kutatók hatékonyabb pályázati támogatásának érdekében végzett munkájáról lesz szó.