Az MTA Természettudományi Kutatóközpont szakmai átvilágításának eredményei
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által felkért bizottság elvégezte a Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) működésének és szakmai munkájának átvilágítását. A nemzetközi szempontokon alapuló vizsgálat eredményeit a kutatóközpont vezetői megkapták, és ennek alapján, az MTA vezetőivel egyeztetve készítik el az MTA TTK működését biztosító terveiket. A változások egyes hatásainak a bizottság szerint néhány hónapon belül látszaniuk kell.
Lovász László, az MTA elnöke 2015. november 25-én, az MTA TTK-ban megrendezett kutatói fórumon jelentette be, hogy az MTA szakmai és pénzügyi vizsgálatot indít az MTA TTK-ban. Mindkét vizsgálat elindult 2016 januárjában. A szakmai vizsgálatról szóló jelentést február végén kapták meg az MTA, illetve az MTA TTK vezetői.
A szakmai átvilágító bizottság feladata
A szakmai átvilágító bizottságnak az Akadémia elnöke által megállapított feladata „az MTA TTK kutatási tevékenységének szakmai és szervezeti felülvizsgálata, értékelése, valamint a kutatóközpont helyzetének konszolidálásához szükséges javaslatok kidolgozása” volt.
A szakmai átvilágító bizottság tagjai
- Kondorosi Éva, az MTA levelező tagja
- Vancsó J. Gyula, az MTA külső tagja
- Karmos György, professor emeritus
- Blaskó Gábor, az MTA rendes tagja (a bizottság elnöke)
- Nagy Zoltán, professor emeritus (külső szakértő)
A kutatócsoportok értékelésének fő szakmai szempontjai
A szakmai értékelés során a bizottság munkája elsősorban arra irányult, hogy a kutatócsoportok kutatási témái és eredményei az átvilágító bizottság véleménye szerint a világ tudományos kutatási palettáján érdeklődésre számot tartók-e (avagy nem), és művelésük színvonala eléri-e a hasonló témákon világszerte dolgozó kutatócsoportok felső egyharmadának színvonalát. Második szempont volt a kutatócsoportok tudományos szakembereket képző, fiatal kutatók nevelését célzó tevékenysége. A harmadik szempont szerint fontos tényező az átvilágítás során az egyes kutatócsoportok forrásbevonó képessége (pályázóképesség, ipari megbízások elnyerésének képessége). Minden esetben a tudományos színvonal emelését, a kutatómunka hatékonyságának feltételeit és lehetőségeit elemezte a bizottság, és javaslatait ennek megfelelően alakította ki.
A bizottság munkamódszere
A bizottság azzal kezdte meg munkáját, hogy a kutatóközpont valamennyi munkatársától (vezetők, kutatók, ösztöndíjasok, funkcionális – gazdasági, adminisztratív, üzemeltetési – szervezeti egységek munkatársai) egy kérdőív kitöltését kérte. Ennek kérdései az adott munkatárs munkakörére, munkavégzésére, a kutatók és kutatócsoport-vezetők esetén értelemszerűen kutatói tevékenységük eredményeire (publikációk, impaktfaktor, idézettség, forrásbevonó képesség), a kutatói munkájukat hátráltató tényezőkre, valamint a középtávú terveikre irányultak. A kitöltött kérdőívek birtokában a bizottság előre egyeztetett program alapján egyenként meghallgatta a kutatóközpont intézeteiben vagy tőlük elkülönülten működő kutatócsoportok (a tudományos munka intézeti szervezeti egységei), illetve a funkcionális szervezeti egységek összes munkatársát, vezetőit a felelős intézetigazgató és a főigazgató jelenlétében, és ezeknek az információknak a birtokában alakította ki véleményét.
Az értékelés szintje
A kiértékelést és véleményezést kutatócsoportszinten végezte el a bizottság, hasonlóan néhány korábbi kiértékeléshez. A bizottság megjegyezte, hogy a szakmai átvilágítás elsősorban a további működőképesség biztosítását tűzte ki célul. Az elvégzett munka és az ajánlások támpontot szolgáltathatnak a kutatóközpont vezetőségének a TTK jövőbeli szakmai céljainak meghatározása, munkájának irányítása és az elvégzett feladatok értékelése vonatkozásában. A bizottság nem foglalt állást egyes személyek munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban.
A kutatócsoportok minősítési kategóriái
A bizottság szakmai javaslatainak túlnyomó része a kutatócsoportok vonatkozásában egyes kutatási témák további művelésére bátorít, illetve egyes esetekben a művelt kutatási témák beszüntetésére, átalakítására irányul. Ennek megfelelően a bizottság egyes kutatócsoportok összevonását, más esetekben megszüntetésüket javasolja. Hasonló szakmai kritériumok alapján hatékonyságot növelő javaslatokat tett a bizottság a funkcionális, valamint a szolgáltató szervezeti egységek vonatkozásában is.
A bizottság az összes kutatócsoportot minősítette, az alábbi kategóriákba sorolva őket:
- Kiváló (nemzetközi élvonalba tartozó kutatás, valamennyi kutatási téma tovább művelhető)
- Jó (a kutatási témák tovább művelhetők, de egy részük átgondolandó, javasolt a tudományos témaválasztás versenyképesebbé tétele, adott esetben néhány kutatási téma berekesztése)
- Átalakítandó (egyes kutatási témák lezárása javasolt, néhány – együttműködésben végzett − kutatási téma folytatható más kutatócsoportban)
- Megszüntetendő (a végzett kutatások befejezendők).
A kutatócsoportok minősítési kategóriái intézetek szerint
A bizottság a Szerves Kémiai Intézet 10 kutatócsoportjából 4 kutatócsoport teljesítményét találta kiválónak, 2 kutatócsoportot jó teljesítményűnek ítélt, és 4 kutatócsoport átalakítását javasolja.
Az Enzimológiai Intézet 17 kutatócsoportjából 8 kutatócsoport kiváló, 6 jó, 2 átalakítandó és 1 kutatócsoport megszüntetendő minősítést kapott.
Az Anyag- és Környezetkémiai Intézet 11 kutatócsoportjából 1 kutatócsoport kiváló, 5 kutatócsoport jó minősítésű, 3 kutatócsoport átalakítandó és 2 kutatócsoport megszüntetendő a bizottság szerint.
A Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet 7 kutatócsoportjából 2 kutatócsoport kiváló minősítésű, 4 kutatócsoport jó és 1 kutatócsoport megszüntetendő minősítést kapott.
Az Agyi Képalkotó Központot alkotó két kutatócsoport jó minősítésű. A bizottság javasolta a főigazgató közvetlen irányításával működő, tudományos intézetbe nem sorolt AKK státuszának újragondolását, és megfontolásra ajánlotta az akadémiai támogatott kutatócsoporti működési forma biztosítását az AKK számára.
Az átvilágító bizottság kiemelte, hogy a kutatócsoport-minősítések csak egy adott tudományos intézeten belül adnak támpontokat az összehasonlításra, alkalmatlanok az intézetek egymással történő, illetve a kutatócsoportok intézetek közötti összehasonlítására. A bizottság azt javasolja, hogy a TTK vezetői egyszerű, néhány kulcsparaméterre szorítkozó, összehasonlítható mutatók segítségével kísérjék figyelemmel az intézetek működését.
A bizottság ajánlása szerint törekedni kell arra, hogy a jövőben egy folyamatos önellenőrzést előtérbe helyező szemlélet és kultúra alakuljon ki a kutatóközpontban. Ehhez javasolt, hogy az intézetek és kutatócsoportok a hasonló kutatási témán dolgozó, elismerten világszínvonalú intézetekkel és csoportokkal mérjék össze magukat (benchmarking). Amennyiben megvalósul egy ilyen munkakultúra, az nagymértékben elősegíti az élvonalhoz való felzárkózást.
A bizottság véleménye szerint általánosságban megállapítható, hogy a tudományos közlemények száma, a választott folyóiratok, illetve a kutatási eredmény színvonala több esetben nem éri el a lehetséges elérhető legmagasabb színvonalat az adott munka vonatkozásában. Általánosan elvárható, hogy egy PhD-fokozattal rendelkező kutató átlagosan 2-3 tudományos közleményt jelentessen meg egy évben. Ez függ ugyan a forrásbevonó és nemzetgazdasági értékteremtő tevékenységtől, de az ambíciószintet feltétlenül emelni kell.
A bizottság valamennyi TTK-kutatócsoport számára javaslatokat (rövid, közép- és hosszú távú) fogalmazott meg, amelyek a kutatócsoport-alapú működtetésre kialakított és intézetekbe szervezett kutatóközpont stratégiai kutatási feladatellátását is hatékonyabbá tehetik.
A funkcionális szervezeti egységek átvilágítása
A bizottság javasolja Stratégiai Tervező Osztály létrehozását a kutatócsoportok pályázóképességének támogatása céljából. Az osztály elkészítené a pályázati jelentéseket, valamint naprakészen követné a meglévő pályázatok helyzetét. Különösen fontos az EU-projektekkel kapcsolatos segítség, a pályázati partnerek aktív azonosítása és számontartása, a megfelelő formai és háttérinformációk megadása a pályázóknak. Olyan szervezeti egységre lenne szükség, amelynek mély beágyazottsága van a hazai és uniós elosztási rendszerekben, és jó kapcsolati rendszere a kutatóközpont kutatási témáihoz közel álló területeken. Fontos feladat a kutatóközpont szabadalmi aktivitásának fokozása is.
A bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi Kontrolling Osztály mind feladataiban, mind személyi állományában újjáalakítandó. A humánpolitikai tevékenységet közvetlenül a főigazgató alá javasolt szervezni, és a belső ellenőri tevékenység feladatellátása is megerősítendő a bizottság javaslata alapján.
A bizottság kezdeményezi a tudományos intézetbe be nem sorolt, közvetlenül a főigazgatóhoz tartozó Műszercentrum átalakítását egy kollaboratív kutatási profilú kutatóközponti Műszerlaboratóriummá, amelyhez a tudásplatform rendelkezésre áll a kutatóközpontban.
A bizottság javaslatai a létszámcsökkentés végrehajtásához
A bizottság a szükséges létszámcsökkentést az átvilágítási jelentés kutatócsoportok szerinti megállapításaival összhangban, az alábbiak figyelembevételével javasolja végrehajtani:
- A funkcionális feladatokat ellátó gazdasági, adminisztratív, üzemeltetési szervezeti egységek működéséhez indokolt létszám megállapítása javasolt, miközben minőségi cserékre lehet szükség egyes területeken.
- A nyugdíjkorhatárt elért kutatók nyugdíjba helyezésekor az egyik legfontosabb szempont az legyen, hogy az intézetek pályázati potenciálja, szakmai színvonala ne sérüljön.
- Kutatói elbocsátásokra csak a szakmai minősítés alapján meghatározott szervezeti konszolidáció alapján kerüljön sor, függetlenül attól, hogy határozatlan vagy határozott idejű kinevezéssel rendelkező munkatársakról van-e szó.
- A kutatóközpontban nagyszámú nagyon tehetséges, szorgalmas és motivált fiatal kutató dolgozik (PhD-ösztöndíjas, posztdoktor), ugyanakkor több határozatlan idejű munkaviszonnyal foglalkoztatott munkatárs, főmunkatárs vagy magasabb beosztású kolléga tudományos teljesítménye és motiváltsága nem kielégítő.
Figyelmet kell fordítani arra, hogy már a közeljövőben, 2016 tavaszától folyamatosan érezhető változások legyenek a TTK működésében a konszolidáció teljes megvalósulásáig, pl. a kutatásokhoz szükséges kísérleti anyagok, vegyszerek beszerzésében, a szükséges létszámcsökkentés átlátható és nem „fűnyíróelvű” megvalósításában, a nyugdíjazandó munkatársak értesítésében, valamint a fiatal kutatók foglalkoztatási jogviszonyának rendezésében.
A tudományos szervezeti egységek működésének átvilágítása
A Szerves Kémiai Intézet (SZKI) átvilágítása
Az SZKI a kutatóközpontnak és a dél-budai egyetemi campusnak kiváló kutatási potenciállal rendelkező, szerves egysége. Kutatási palettáján az új szerves kémiai szintetikus módszerek és katalizátorok kidolgozása, reakciók mechanizmusainak tanulmányozása, valamint a kémiai anyagok molekuláris szintű viselkedéseinek kutatása mellett tovább erősödött a biológiai és gyógyszerkémiai kutatási profil.
A kutatócsoporti szervezeti rendszerbe beágyazott Lendület- és Nemzeti Agykutatási Program- (NAP-) csoportok jövőbeni magas színvonalú tudományos munkavégzésének folytatásához már most lépéseket kell tenni, stratégiát alkotni a kiválósági feltételek további biztosítására, ha a programok befejeződnek.
Az átvilágító bizottság szerint az intézet nagyműszerekkel rendelkező kutatási-szolgáltatási, fejlesztési tevékenységet végző egységeinél mind a rendelkezésre álló eszközök, mind a műszeres vizsgálatokat végző kutatók intézeti kereteken belüli koncentrálása indokolt egy homogén és üzembiztos műszeres működtetés érdekében, ami a külső megrendeléseket is hatékonyan kiszolgálhatja, és különböző gépidő- és nagyberuházási pályázatokon is növelheti a sikerességet.
Érdemes egy olyan konzorciumépítő modell megvalósítására törekedni, amelyben az intézet egyik nemzetközileg is elismert és eredményes kutatási tevékenysége tudásintenzív vállalatok K+F+I tevékenységének támogatásával egészül ki új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák létrehozásával. Az intézet ezekkel a vállalatokkal erős szövetségben jelenhet meg az ehhez pénzügyi támogatást nyújtó szervezeteknél.
A bizottság javasolja, hogy az intézet- és intézményvezető az ipari szerződéses kutatómunkák megtartása és bevonzása mellett a publikációs aktivitás növelésére is fokozott figyelmet fordítson.
Az Enzimológiai Intézet (EI) átvilágítása
Az EI középtávú tudományos stratégiájába beépült az orvosbiológiai kutatás. A világszínvonalú alapkutatások végzésére vonatkozó igényüket, kísérleti fejlesztéseiket a gyógyszergyártókkal rendszeres kutatási témapályázatok keretében megkötött megállapodások is elősegítik.
Az átvilágító bizottság megítélése szerint a kutatócsoportok létszáma elég nagy heterogenitást mutat, ugyanakkor erősödik a szenior munkatársak létszáma, amely lehetőséget adhat további kutatásorientált csoportátrendezésre. Az értékközvetítő és -teremtő professor emeritus munkatársak mellett a kutatócsoport-vezetők hatékonysága és önálló kezdeményezőkészsége a jövőben tovább fokozható.
Az intézet gazdasági stabilitása lehetőséget teremtett kiváló képességű csoportok befogadására (Lendület, NAP, ERC), amelyek már most is látható módon növelték a nemzetközi szinten is jelentős kutatási fókuszterületek számát az intézetben. Éppen ezért kiemelt feladat a pályázati időszakok lezárása után e csoportok végleges integrálása az intézeti struktúrába.
A kutatási feltételek és infrastruktúra optimalizálásakor a bizottság szerint elkerülhetetlen egy reális állatház-üzemeltetési konstrukció kiépítése.
Az intézet laboratóriumai és kutatói vonzó lehetőséget jelentenek a lágymányosi campus BSc-, MSc-diplomadolgozatot készítő egyetemistáinak, valamint a doktori kurzusok hallgatóinak. Az oktatásban és tudományos utánpótlásban való aktív intézeti részvétel a kutatóközpont személyi és infrastrukturális lehetőségeihez képest kifejezetten támogatandó egy transzparens, intézeti szintű modellben. A fiatal akadémiai kutatók külföldi mobilitási szándékát és annak konkrét megvalósítását a bizottság a jövőben is erősíteni javasolja a nemzetközi tudományos együttműködéseik ilyen típusú kibővítésével is.
Az Anyag- és Környezetkémiai Intézet (AKI) átvilágítása
Az AKI a TTK történetében több átszervezésen és összevonáson esett át. Az intézetet 2013-ban és 2014-ben az MTA Külső Tanácsadó Testülete értékelte, és ajánlásokat fogalmazott meg a profiltisztítás, a projektek fókuszálása és az optimálisnak tekintett csoportnagyság (illetve csoportszám) vonatkozásában. Az átalakításokról az átvilágító bizottság általánosságban megállapítja, hogy még jelentős utat kell megtenni addig, amíg az intézet az elvárt magas szakmai szintet, az azonosítható anyagtudományi (anyagkémiai) profilt és a nemzetközi tudományos rangot eléri.
Az AKI jelenlegi profilját tekintve még magán hordozza az összevonások és az „előélet” következményeit. Alapító okiratban rögzített tevékenysége alapján az intézetben kémiai és interdiszciplináris kutatásokat végeznek az anyagtudomány, az anyagtechnológia, a biológiai anyagtudomány és a környezeti kémia kiemelt területein. A korábbi javaslatok értelmében a bizottság úgy gondolja, hogy a kutatócsoportok generikus szakértelmével kapcsolatos háttértudása az az alap, amire a kutatócsoportokon átnyúló, intézeti szintű, illetve az egész TTK-ra és azon is túlterjeszkedő projekteket és programokat lehet és kellene felépíteni.
A környezetkémiai kutatások hosszú távon nehezen kombinálhatók az anyagtudománnyal, így ezek fokozatos leépítésének folytatását a bizottság támogatja. Az anyagtudományon belül a bizottság számára úgy tűnik, hogy a hangsúly elsősorban az anyagkémián van (materials chemistry), ami jól illeszkedik a kutatóközpont és a hazai kutatási profil spektrumába. Hosszú távon megfontolható az intézet nevének megváltoztatása a „környezetkémia” elhagyásával és esetleg az „anyagkémia” jobb kihangsúlyozásával.
Az intézet kutatóinak beágyazottságát mutató hazai és nemzetközi hálózat feltérképezése, közös publikációk, pókhálódiagramok elkészítése a közös projektek és összefüggések szemléltetésére továbbra is hasznosnak tűnik, ahogy ezt a TTK Külső Tanácsadó Testülete már 2014-ben is javasolta.
A folytatandó átszervezés alapjául a bizottság véleménye szerint a kutatások minősége, a tudományos eredményességi mutatók, a megbízásos kutatások akvizíciója, a távlati kutatási koncepciók versenyképessége és a tudományos/gazdasági tervezés, illetve a társadalmi hasznosság figyelembevétele kell hogy szolgáljon.
A Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (KPI) átvilágítása
Az intézet fő funkciója a pszichológiai és a hozzá kapcsolódó idegtudományi alapkutatások közül elsősorban az emberi viselkedés központi idegrendszeri folyamatainak tanulmányozása. A vizsgálatok kiterjednek a társadalom-, az összehasonlító kulturális, a kognitív és a fejlődéspszichológia, valamint a pszichofiziológia területeire. A kognitív idegtudományok terén az intézet nemzetközileg is az egyik legelismertebb hazai tudományos műhely. Az intézetben egy Lendület-kutatócsoport és több NAP-B-kutatócsoport is működik.
Az egyes csoportok egyetemi kapcsolatai jelentősek, az intézet majdnem valamennyi kutatója végez oktatási tevékenységet. A műszeres laboratóriumok jól felszereltek, ehhez jelentős támogatást kaptak a NAP programtól. Az együttműködések bővülése, a műszeres háttér folyamatos kiépülése mellett ugyanolyan fontos, hogy az Akadémia a klasszikus társadalompszichológia művelésére is teret biztosítson, és ne csak a kognitív idegtudományok egyoldalú erősödése valósuljon meg.
Az átvilágító bizottság szerint a generációs változások és az átszervezések következtében a tudományterületek egyensúlya megbillent az intézetben, az egyik oldalon a megszűnés, a másikon a „túlburjánzás” veszélye fenyeget. A kognitív idegtudományok kutatása bizonyos mértékű törést mindenképp elszenved a bizottság álláspontja alapján, ám a kutatócsoportban dolgozó tehetséges fiatal kutatóknak köszönhetően a jövőt tekintve reményt keltő a helyzet. Sürgető lenne koncepciózus jövőképet kialakítani az intézet egészére vonatkozóan, nemcsak az idegtudományi oldalágra koncentrálva, hanem a többi klasszikus pszichológiai diszciplína vonatkozásában is. A bizottság szerint a szükséges átalakítás során elkerülendő ugyanakkor, hogy a kritikus tömeget el nem érő, kis kutatócsoportok jöjjenek létre. Fontos szerephez kell jutnia az intézetigazgatónak a tudományos jövőkép megalkotásában, mely nemcsak menedzseri, hanem pszichológiai szaktudományos kompetenciákat is igényel.
A KPI publikációs teljesítménye megfelel a szakmai sajátosságoknak. Tudományterületi szakmai sajátosságaihoz tartozik, hogy néhány szenior kutató elsősorban nem folyóiratokban publikál, hanem könyvet ír.
Az Agyi Képalkotó Központ (AKK) átvilágítása
Az AKK a TTK önálló egységeként működik 2014. április 1-től. Az AKK kutatásaihoz szükséges eszközpark kiépítését a NAP és az MTA infrastruktúra-pályázatának támogatásai tették lehetővé.
A Neurokognitív Fejlődés Kutatócsoport 2014. áprilisig a KPI egyik csoportjaként működött. Az Agyi Szerkezet és Dinamika Kutatócsoportot 2013-ban hozta létre a TTK, és létesített jogviszonyt a csoportot létrehozó külsős kollégákkal.
Az AKK kiemelt feladata az újonnan beszerzett és működésbe állított, Magyarországon is különleges műszernek számító fMRI-készülék működtetése és hozzáférésének biztosítása mind a TTK kutatócsoportjai, mind a NAP programban részt vevő kutatócsoportok, valamint a további magyarországi, agykutatással foglalkozó kutatók számára.
A nagy értékű fMRI-készülék szakmai kiaknázása még nem eléggé intenzív az átvilágító bizottság szerint. A pszichológiai vizsgálatokhoz kapcsolódó hasznosítás terveinek megalapozása kezdetét vette, ugyanakkor a nagyműszer mérési kapacitásának kihasználtságát javasolt jelentős mértékben emelni.
A bizottság, de különösen annak elnöke és meghívott szakértője megnyugvással rögzítette, hogy a készüléket üzemeltetők valamennyi állattal, illetve emberrel végzett kísérlet előtt megszerzik a szükséges etikai és hatósági engedélyeket a kísérlet elvégzéséhez.
A Műszercentrum átvilágítása
Az átvilágító bizottság javasolja a Műszercentrum bázisán egy kollaboratív kutatási profilú szervezeti egység, a Műszerlaboratórium kialakítását, amelyhez a tudásplatform rendelkezésre áll a TTK-ban.
Az alábbi működési és működtetési szempontokra hívja fel a figyelmet a kutatóközpont nagyberendezéseit koncentráló tudományos szervezeti egységre vonatkozóan:
- A Műszerlaboratórium végzi az intézeti és egyéb kutatóhelyeknél felmerülő rutin jellegű méréseket, amelyek komplexebb együttműködési projektekké is alakulhatnak. Célszerűen a magas színvonalú szolgáltatói tevékenység mellett végez önálló kutatást.
- Az együttműködő partnerek által felmerült problémák megoldása gyakran eredményez olyan önálló metodikai megoldásokat, alkalmazásokat, amelyeket önállóan is le lehet közölni.
- Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyetemi nagyműszeres laborgyakorlatokban való részvételre oktatási tevékenység vállalásával és egyetemi hallgatók fogadásával.
- A Műszerlaboratórium biztosítson magas szintű szakmai (méréstechnikai) hozzájárulást az intézeteken belüli és kívüli tudományos együttműködések kialakítására és folytatására.
- Az MTA költségvetési támogatás mellett elsősorban ipari megbízásokra alapozva kell biztosítani a Műszerlaboratórium fenntartható gazdasági helyzetét.
- Differenciált műszerhasználati díj kialakítása intenzívebbé, hatékonyabbá teheti az együttműködéseket.
- Javasolt igazgatósági szinten meghatározni a Műszerlaboratóriumban elhelyezendő műszereket.
- Középtávú tervet kell kidolgozni a Műszerlaboratórium műszerállományának megújítására, az MTA infrastruktúra-pályázatain való részvételre és a műszerek karbantartási munkálataira.
A következő lépések
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont szakmai és működési átvilágítására létrehozott bizottság valamennyi TTK-kutatócsoport számára javaslatokat (rövid, közép- és hosszú távú) fogalmazott meg, amelyek a kutatócsoport-alapú működtetésre kialakított és intézetekbe szervezett kutatóközpont stratégiai kutatási feladatellátását is hatékonyabbá tehetik. A kutatóközpont vezetése a szakmai átvilágítás tapasztalataira, valamint az egyidejűleg lezajlott pénzügyi-gazdálkodási átvilágítás eredményeire támaszkodva konszolidációs programot dolgoz ki, amelyet az Akadémia támogatásával hajt végre.