Az idei irodalmi Nobel-díj a nynorsk nyelv világirodalmi szintre emelése
Jon Fosse 2023-as irodalmi Nobel-díja nem okozott nagy meglepetést, a norvég irodalom kedvelőinek és ismerőinek mégis különös ünnep. Az sem kis eredmény, hogy 95 év kihagyás után újra norvég szerzőt ismertek el, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy Jon Fosse az első olyan nynorsk, azaz újnorvég nyelven író alkotó, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Boronkay Soma dramaturg írása az mta.hu-nak.
Norvégiában a 19. század közepétől két hivatalos írott norvég nyelv létezik egymás mellett, és az eddigi norvég Nobel-díjas szerzők (Bjørnstjerne Bjørnson, Knut Hamsun, Sigrid Undset) mind bokmål nyelven írtak. De most végre ezen a másik norvég nyelven íródó, igen jelentőssé növekedett irodalom is kivívta az elismerést Jon Fosse révén, aki kétségkívül az újnorvég nyelv legnagyobbra értékelt művésze.
Jon Fosse Fotó: JESSICA GOW / TT NEWS AGENCY / AFPAz idei Nobel-díj nemcsak egy termékeny írónak szól, hanem egyben egy viszonylag fiatal skandináv nyelv befogadása is a világirodalomba.
Jon Fosse szövegei és stílusa a nynorskból gyökerezik, attól elválaszthatatlan. A nynorsk szavak ritmikája és hangsúlya adja ki azt az egyedi, Fosséra jellemző nyelvet, melyről a Svéd Akadémia indoklásában azt írta: „a kimondhatatlannak hangot adó innovatív drámái és regényei”. Hogy mennyire innovatívak Fosse drámai szövegei, azt jól jellemzi, hogy a Fosse után jelentkező norvég drámaírók jelentős része „fossei stílusban” ír színpadi szöveget – csakúgy, mint a 2004-es irodalmi Nobel-díjas Elfriede Jelinek, aki szintén nagymértékben befolyásolta az utána következő német drámaíró-generációk stílusát.
Mind Fosse, mind Jelinek posztmodern drámaírók: egyiküknél sem a történés vagy a katarzis a drámaírás központi eleme, hanem inkább a körülírás, a körbefogalmazás, a nyelvfilozófia és a nyelv poézise adja a dráma szövetét. Fosse a saját anyanyelvéből, a nynorskból indul ki, ennek ritmikája és zeneisége járja át és áramoltatja szövegeit. A Fosséra jellemző gyakori ismétlések és hosszabb-rövidebb szünetek mind azt jelzik: írójuk nem feltétlenül történetet mesél, vagy értelmet ad át, hanem szótagokat és szavakat ízlelget, melyek révén különös dallamvilágot és nyelvszemléletet nyújt az olvasónak. A színpadi előadás nézőjének pedig olyan egyedi nyelvi élményt tud adni, amely éppen a szeme előtt, a színész hangképző szerveiben ölt formát. Mindezt újnorvégul – éppen emiatt szinte lehetetlen is Fosse szövegeit hűen átadni bármilyen más nyelven. Ha valaki igazán élvezi és értékelni szeretné az idei Nobel-díjas írói és nyelvi bravúrjait, annak bizony meg kell tanulnia ezen a nem túl sokak által beszélt, ámde annál zeneibb, szép nyelven: újnorvégul.
