Átvette az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjának az életművével elnyert elismerést XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a 2025-ös Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben.
A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat. Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjáról szólva azt mondta: „olyan írói pályát ismerünk el, amelyben a melankólia és az apokalipszis uralja a képet, de ahol a művészet és teremtés ereje, bármilyen felfoghatatlan is, még mindig túlléphet a sötét és erőszakos erőkön”. Hozzátette: „Krasznahorkai László nagysága íróként az, hogy sikeresen ötvözte az illúziómentes, az ember által létrehozott rendek törékenységén átlátó művészi szemléletet az irodalom erejébe vetett rendíthetetlen hittel.”
Krasznahorkai László író átveszi az életművével elnyert irodalmi Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2025-ös Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2025. december 10-én Fotó: MTI / Koszticsák SzilárdA Svéd Királyi Tudományos Akadémián október 9-én jelentették be, hogy a Man Booker-díjas és Kossuth-díjas magyar írónak, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjának, Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát 1992-ben alapította a Magyar Tudományos Akadémia mint önálló, társult intézményt, amelynek saját alapszabálya van, tisztségviselőit önállóan választja meg.
A művészeti akadémia alapítása Kosáry Domokosnak, az MTA akkori elnökének kezdeményezésére történt jóvátételi szándékkal. Mivel az MTA 1949-es átszervezésekor kizárta tagjai közül az alkotóművészeket, az irodalmi és művészeti élet reprezentatív alakjait kívánta újból integrálni akadémiai keretek közé.
Krasznahorkai Lászlót hosszú évek óta emlegették Nobel-díj-esélyesként. Ő a második magyar író, aki megkapta a legrangosabb irodalmi elismerést. Kertész Imrét 23 évvel ezelőtt, 2002-ben díjazták.
A 71 éves alkotó első írása 1977-ben jelent meg a budapesti Mozgó Világ című folyóiratban, műveiből, többek között a Sátántangó című alkotásból a Kossuth-díjas filmrendező, Tarr Béla készített filmeket. A gyulai születésű író 2009 óta tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint Krasznahorkai az apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért kapta meg az elismerést.
Krasznahorkai László fontosabb művei: Sátántangó (1985); Az ellenállás melankóliája (1989); Háború és háború (1999); Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003); Seiobo járt odalent (2008); Báró Wenckheim hazatér (2016); Aprómunka egy palotáért – Bejárás mások őrületébe (2018); Herscht 07769 (2021).
Krasznahorkai László prózai világa – Zsadányi Edit irodalomtörténész írása ide kattintva olvasható.
A szerdai ünnepség előtt, még vasárnap tartotta meg Nobel-előadását a Svéd Királyi Tudományos Akadémián az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író. Krasznahorkai László ebben a lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt.
A magyar nyelven elmondott Nobel-előadás a Nobel-díj hivatalos oldalán, ide kattintva tekinthető meg.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémián tartott ünnepségen Mats Malm, az intézmény titkára köszöntötte az irodalmi Nobel-díjast; az ünnepségen Kurtág György Játékok, valamint Johann Sebestian Bach Francia szvitek című művéből hangzottak el részletek zongorán.
Az eseményen részletet olvastak fel Krasznahorkai Seiobo járt odalent című művéből.
A témához kapcsolódó cikkeink
Nobel-díjasok Magyarországról
Kik azok a Nobel-díjas kutatók, akik magyar születési vagy magyar származási alapon kötődnek a magyarsághoz? Erre a kérdésre keresi a választ írásában Bazsa György, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Összeállításának célja a témában elérhető fontos információk áttekinthető rendszerezése volt.
