Átvette a Nobel-díjat Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus

A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat. Beszédében hangsúlyozta: Alfred Nobel üzenete nagyon világos számunkra: ő abban hitt, hogy az irodalom, a tudomány és a béke érdekében végrehajott cselekedetek előreviszik a világot. Hozzátette: ezért kulcsontosságú, hogy tiszteljük a tudást és nemzetközi szinten együttműködjünk.

Karikó Katalin biokémikus (j4) és Krausz Ferenc fizikus (b2), miután átvették a Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A kuratórium elnöke kiemelte: egy olyan időszakban, amikor azt látjuk, hogy az akadémia, a kultúra és a civil társadalom küldetését kihívások elé állítják, nagyon fontos, hogy Nobel vízióját szem előtt tartsuk.
"Nem a sors dönti el a világ fejlődését, nekünk is van arra erőnk, hatalmunk, hogy befolyásoljuk a sorsunkat és előrelendítsük a világot" - fogalmazott.

Krausz Ferenc fizikusnak két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat.

Krausz Ferenc fizikus átveszi a fizikai Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

"Az idei fizikai Nobel-díj az icipici részletekre, az attofizikára, az attoszekundumra koncentrál" - mondta Eva Olsson, a Chalmers Műszaki Egyetem professzora, a fizikai Nobel-díj kitüntettjeit méltatva. Beszédében kifejtette: hatalmas az univerzum, de a legkisebb részletek irányítják, és ezeket az öt érzékünkkel nem mindig tudjuk látni. Ezek az apró részletek befolyásolják az életünket és hatalmas lehetőséget adnak arra, hogy kiterjesszük a tudásunkat.

Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.

Karikó Katalin biokémikus átveszi az orvosi-élettani Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Gunilla Karlsson Hedestam, a Karolinska Intézet professzora a díjazottakat méltatva arról beszélt, bár hatvan éve rutinszerűen használják az mRNS-t a különféle kutatólaboratóriumokban, de a tudományos világon kívül nem nagyon ismerték egészen mostanáig, amikor "az élettani-orvostudományi Nobel-díjasok bebiztosították az mRNS hírnevét a világban". Az mRNS-alapú vakcinának köszönhetően sikerült az immunrendszert értesíteni a vírusról és ezáltal meg tud később védeni minket a saját szervezetünk.
Hozzátette: Karikó Katalin rájött arra, hogy meg kell figyelni azt, hogy az RNS különféle formáira hogyan válaszolnak a sejtek. A kutatók 2005-ben publikálták a legfontosabb cikküket, amely bemutatta azt, hogy immunválaszt vált ki az mRNS a szervezetben, azonban ezt meg lehet kerülni. Ezzel egy új korszak nyílt meg és ennek a módszernek köszönhetően sikerült kifejleszteni egy olyan vakcinát, amellyel 15 évvel később több millió életet lehetett megmenteni a Covid-járvány idején - mondta. Kiemelte azt is, hogy ezzel a módszerrel sikerült felgyorsítani az oltóanyag gyártását is.

A vasárnapi ünnepség előtt, még péntekent tartották meg az új díjazottak Nobel-előadásukat. Krausz Ferenc Az Attoszekundumos fizika: a szubatomi mozgások feltárása című előadásában felidézte, hogy tudományos munkásságát az vezette, hogy megértse az elektronok attoszekundumos mozgását. Beszámolt az áttörő eredményről, amelyet kutatócsoportjával 2001-ben sikerült elérniük, amikor a világon elsőként hoztak létre attoszekundumos fényimpulzusokat.
Az előadásban visszatekintett a nagy felfedezésekre, amelyekre tudományos munkájában támaszkodott, felsorolta a tudósokat - köztük bécsi egyetemi professzorát, Arnold Schmidtet -, akik a legnagyobb hatással voltak rá, majd részletesen felidézte az elmúlt két évtizedben végzett kutatásainak állomásait. Végül arról is beszámolt, hogy eredményeiket

hogyan lehet felhasználni az orvosi diagnosztikában, egyebek mellett a rákszűrések hatékonyabbá tételében,

amellyel kapcsolatban kitért a magyarországi kutatásokra is.
Nagy érdeklődéssel kísért előadását azzal zárta, hogy felhívta a figyelmet az Ukrajnában zajló háborúban érintett gyermekek helyzetére. "Mint minden gyerek a világon, ők is megérdemlik az esélyt" - hangsúlyozta Krausz Ferenc, aki létrehozott egy egyesületet is az ukrajnai gyerekek támogatására.

Karikó Katalin a Az mRNS kifejlesztése gyógyításhoz címmel tartott előadást.
Felidézte az mRNS-kutatás legfontosabb mérföldköveit 1961-től, amikor az mRNS-t felfedezték, napjainkig. Megemlékezett a kutatásokban nagy szerepet játszó tudósokról, és felvázolta, hogy milyen állomásai voltak saját tudományos munkásságának, és milyen kitartó kutatások vezettek egyik eredménytől a másikig. Bemutatta a Drew Weissmannal közösen végzett kutatásaikat, és felsorolta az eredményeikkel kapcsolatos publikációkat.
Vetített prezentációval kísért, lendületes beszédében

a kutatói munka jelentőségét is hangsúlyozta, és a tudósi pálya nehézségeivel kapcsolatban saját példáját megemlítve kiemelte, hogy nem szabad feladni, mindig a következő feladatra kell koncentrálni.

Előadásában fontos kiindulópontként hivatkozott a szegedi egyetemen töltött éveire. Az előadás végén elhangzott köszönetnyilvánításában pedig kiemelte, hogy milyen fontos volt számára egykori alma matere, ahol a tudományos alapokat megszerezte.