Akcióban a természet őrzői – filmsorozat

A világ első természetvédelmi parkját, a Yellowstone Nemzeti Parkot 1872-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban. Az első európai nemzeti parkot 1909-ben hozták létre Svédországban. Hazánkban az 1893-ban alapított, Hermann Ottó nevéhez fűződő Magyar Ornitológiai Központ tekinthető a nemzeti parkok elődjének, ahol 1903-ban a világon harmadikként kezdték el a madarak tudományos célú gyűrűzését. Az intézet kezdeményezésére a megfogyatkozott kócsagállományt igyekeztek megvédeni, ennek érdekében 1922-ben Gulyás József halászgazda volt az első fizetett kócsagőr – az első természetőrök elődje – a Kis-Balatonnál. Így a mai napig a nagy kócsag a természetvédelem jelképe Magyarországon.

„Az idén elkészült nyolcrészes filmsorozat hároméves munka eredménye” – mondta el Tóth Zsolt Marcell, a filmsorozat rendezője, a Filmdzsungel Stúdió vezetője a Filmklub az Akadémián sorozatban rendezett vetítés után. A rendezvény egyúttal a sorozat két epizódjának ősbemutatója is volt, hiszen eddig TV-ben nem vetítették, nyár közepén fogják játszani több csatornán is. Az első rész átfogóan mutatja be a természetőrök munkáját, a többi rész pedig tematikusan járja körül a nemzeti parkokban felmerülő kérdéseket.

Tóth Zsolt Marcell, a film rendezője (Kattintson a galériához!) Fotó: Szigeti Tamás

A filmsorozat részei egyfelől reprezentatívan bemutatják a nemzeti parkokat, másfelől a részek egy-egy téma köré szerveződve önállóan is megállják a helyüket. „Nem kell végignézni a teljes sorozatot ahhoz, hogy megértse az ember a természetőrök munkáját. Az alapötlet az volt, hogy a természetőrök munkáján keresztül mutassuk be a parkok működését – emelte ki Halpern Bálint, a filmsorozat tudományos szakértője. – Én a Magyar Madártani Egyesületnél dolgozom, sokszor működünk együtt a természetvédelmi őrökkel. Igyekeztük izgalmasan bemutatni a munkájukat, hogy mindenki számára érdekes legyen, és megértsék a munkájuk fontosságát.”

Halpern Bálint, a film tudományos szakértője Fotó: Szigeti Tamás

Hazánk első nemzeti parkját, a Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ban alapították a pusztai állat- és élővilág megőrzése érdekében, így közel fél évszázada dolgoznak hivatalosan is természetvédelmi őrök hazánkban. A Magyarországon található 10 nemzeti parkban, mely 39 tájvédelmi körzetből és 172 természetvédelmi területből áll – ezek közel fele erdő, 26 százaléka gyepes terület és 12 százaléka szántó –, élnek azok a védett állat- és növényfajok, melyek védelmét a természetvédelmi őrök biztosítják.

„Amikor elindult a munka, a nemzeti parkoktól bekértük azokat a témákat, amelyeket arra javasolnának, hogy belekerüljenek a sorozatba. Azzal szembesültünk, hogy 230 téma sorakozott előttünk, melyek között voltak átfedések, és voltak köztük speciálisan egy-egy helyhez köthetők is. Az volt a legnagyobb dilemmánk, hogyan szelektáljunk, milyen tematika szerint rakjuk össze a sorozatot” – emelte ki Bilek Ferenc gyártásvezető.

Tóth Zsolt Marcell, Halpern Bálint, Bilek Ferenc és Magos Gábor Fotó: Szigeti Tamás

„Meglepett, hogy filmet akartak készíteni rólunk, ilyen korábban senkinek nem jutott még eszébe – mondta el Magos Gábor, a Bükki Nemzeti Park őrszolgálat-vezetője. – Az egyenruha miatt néztek már minket postásnak, benzinkutasnak, erdésznek, NAV-osnak és határőrnek is. A munkánk kevésbé ismert. A sorozat segít népszerűsíteni a szakmát, ezáltal azokat a természetvédelmi szempontokat is, amelyeket szeretnénk jobban érvényesíteni, és akár a gyerekek számára is elérhetővé tenni.”

Magos Gábor, a Bükki Nemzeti Park őrszolgálat-vezetője Fotó: Szigeti Tamás

A hazánkban élő 83 emlősfaj több mint kétharmada védett, ezek között vannak korábban kipusztult fajok is. Visszatelepítésük például a természetvédelmi őrök munkájának köszönhető jelentős eredmény.

„Sokrétű a feladatunk, irodai munkánk is van bőven: adatbázist rögzítünk, vagy térinformatikai programban térképeket rajzolunk. A természetvédelmi hatóság bizonyos ügyekben megkeresi a nemzeti parkok igazgatóságát, és szakmai véleményezést adunk. Ez fontos, mert prediktív védelmet jelent, elébe mehetünk egyes természeti károsításoknak, nem pedig utólag kell kezelni a kialakult helyzetet” – hangsúlyozta Magos Gábor.

„Ha kell, elvisszük a tanösvényt az óvodákba. Terepgyakorlat vagy túravezetés segítségével is igyekszünk kapcsolatot teremteni minél több csatornán. Egyre növekszik a természetvédelem szempontja, a természettudatosság, de még mindig messze vagyunk attól, amit jó volna elérni” – emelte ki Magos Gábor.

Nézze meg Ön is a filmsorozatot!