Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta.hu-n

A 2015-ben még Jubileumi megemlékezések címmel indított írások az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályához tartozó tudományterületek (állam- és jogtudomány, közgazdaságtan, szociológia, politikatudomány, hadtudomány) jeles, nemzetközileg is elismert tagjait mutatják be.

Hamza Gábor Fotó: flickr.com/photos/cyrille-clement/

„Úgy vettem észre, hogy még a korábban jobban ismert tudósok emléke is fokozatosan elhalványul, munkásságuk feledésbe merül. Hiába őrzik emléküket olyan kiadványok, mint például az Akadémiai Almanach, azokat kevesen ismerik és olvassák” – indokolta a sorozat elindítását Hamza Gábor.

Az előkészületek részeként már korábban összeállított egy listát azokról az akadémikusokról, akikről évről évre valamilyen jubileum kapcsán tervezett írni. Mivel jogtudósként elsősorban az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályához tartozó akadémikusok munkásságát ismeri, úgy döntött, hogy csak az ehhez a tudományos osztályhoz tartozók életpályáját, tudományos munkásságát összegző portrékat készít. „A Magyar Tudományos Akadémia tagjait a kezdetektől vizsgálva amúgy is a jogászok dominálnak. A jelenleg is élőket beleszámítva, 1830-tól kezdve mintegy 2000 hazai tagja volt és van az MTA-nak. Közülük körülbelül 300-an végeztek jogot, vagy folytattak más tanulmányok mellett jogi tanulmányokat is – mondta el Hamza Gábor. – Az Akadémia mindenkori vezetői, tisztségviselői között még jelentősebb, körülbelül 60 százalékos a jogászok vagy jogot végzettek aránya. A 19. század végéig a jogi diploma általánosnak számított, sok volt a jogász. Ezért nem meglepő a jogi végzettségűek nagy száma és kiemelkedően magas aránya a Tudós Testületben.”

Hamza Gábor az immár nem konkrét jubileumokhoz kötött megemlékezések forrásaként székfoglaló értekezéseket, emlékbeszédeket és gyászbeszédeket is felhasznál. „Alapvetően ezekből az eredeti forrásokból dolgozom, de természetesen olyan dokumentumokat, kiadványokat is felhasználok, amelyek fontos szerepet kaptak egy-egy akadémikus életművében. Elolvasom továbbá az akadémikusok legjelentősebb munkáit, elsősorban tankönyveit és monográfiáit is” – mondta. Arra törekedett, hogy a portrék rövidebb terjedelmű, néhány perc alatt elolvasható szövegek legyenek, amelyek a ma emberéhez is képesek közel hozni az egykori akadémikusokat.

„A portrékban bemutatott tudósok közül különösen közel áll a szívemhez Hoffmann Pál és Vécsey Tamás, akik az ELTE Római Jogi Tanszékén voltak elődeim. Vécsey Tamás – aki Eötvös Loránd nevelője is volt – munkássága nyomán kezdtem el magam is érdeklődni a római jog iránt” – emlékezett vissza az akadémikus.

Hamza Gábor az általa eddig megírt 70 portré mellett másokat is bátorít további írások elkészítésére. Mint elmondta, ő maga legfeljebb további 70-80 tudós életpályájának rövid feldolgozására tudna vállalkozni, de ha mások is csatlakoznának hozzá, akkor akár 300 részesre is bővülhet a sorozat.

Az akadémikus a jövőben szeretné az MTA támogatásával nyomtatott formában is közreadni az első 70 portrét.