Akadémiai támogatás kisgyermekes kutatóknak az MTA doktora cím megszerzéséhez

A Magyar Tudományos Akadémia a gyermeket nevelő kutatónők és kiskorú gyermeküket egyedül nevelő kutatók tudományos előmenetelének elősegítése érdekében pályázatot írt ki az MTA doktora cím megszerzésére irányuló kérelem benyújtásához szükséges értekezés megírásának támogatására.

A pályázat keretében bruttó 1 800 000 Ft összegű vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatás nyerhető el, melyet a kedvezményezett 2020. július 1. és 2021. június 30. között vehet igénybe, választhatóan három, négy, hat, nyolc vagy tizenkét hónapos támogatási időtartammal, az időtartamnak megfelelő hónaponkénti bontásban.

A Magyar Tudományos Akadémia 2020-ban meghirdetett pályázati felhívására 26 pályázatot nyújtottak be. A három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikéről érkeztek pályázatok.

A benyújtott pályázatokat az adott tudományterületek szakértőiből álló, 11 tagú zsűri szakmai és esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével értékelte, és javaslatot tett a 11 támogatandó pályázóra. A zsűri javaslata alapján a nyertes pályázatokról az MTA elnöke döntött.

Derekas Aliz

Fő kutatási területe olyan kettős vagy többes csillagrendszerek tanulmányozása, amelyekben legalább az egyik komponens pulzáló változócsillag. Ehhez főként a Kepler űrtávcső adatait használja, amelyeket nagy felbontású spektroszkópiai mérésekkel egészít ki. Felfedezte az első kölcsönösen fedő hármas csillagrendszert, mely egy vörös óriáscsillagból és két vörös törpecsillagból áll. A felfedezést első szerzőként egy a Science folyóiratban megjelent cikkben publikálta, amelyet további két cikk követett a rendszer dinamikájáról és a pulzáció jellemzőiről. Vizsgálta továbbá a Kepler-látómező egyetlen cefeida típusú csillagának periódusfluktuációját. Az adatokból kísérőcsillag jelenléte nem volt kimutatható. A déli féltekén lévő cefeidaváltozók kísérőinek keresésére végzett spektroszkópiai mérései eredményéből számos ilyen csillag kettősségét mutatta ki. Ezenkívül kimutatta egy pulzáló csillag rejtett kísérőjét az ún. frekvenciamodulációs módszerrel, amelyet saját spektroszkópiai méréseivel igazolt. További pulzáló csillagokról végzett spektroszkópiai mérései eredményeként vizsgálta kettősségüket. Egy extrém fedési kettőscsillag, egy forró szubtörpéből és egy vörös törpéből álló fedési kettős felfedezését és analízisét vezette. A szubtörpecsillag éppen összehúzódik, és félúton van afelé, hogy fehér törpévé váljon. Szinten a Kepler űrtávcső adatainak felhasználásával végzett részletes fotometriai és spektroszkópiai elemzést néhány olyan fedési kettőscsillagról, amelynek egyik komponense pulzál.

Ferencz Andrea

A vékonybél különlegesnek tekinthető a transzplantált szervek között. Transzplantálhatóságát fokozott immunogenitása mellett az nehezíti, hogy az egyik legérzékenyebb szövet az iszkémiás/reperfúziós (I/R) károsodásokra. Ferencz Andrea az immunológiai problémákat kizárva kísérletes vékonybél-autotranszplantációs modellekben vizsgálta az I/R károsodásokat és kivédési lehetőségeiket. Kutatásai célja egyrészt az oxidatív stressz paramétereinek, az apoptózis jelátviteli útjainak, az iszkémiás pre- és posztkondicionálásnak, valamint a hipofízis adenilátcikláz-aktiváló polipeptidnek (PACAP) az oxidatív stresszre gyakorolt hatásainak vizsgálata volt meleg és hideg I/R modellekben. Kutatásai másik nagy részét különböző klinikai kórképekben (pszoriázis, hasnyálmirigy-gyulladás, hasnyálmirigy-daganat, melanoma malignum, emlőtumor) szenvedő betegek vérplazmájának differenciális pásztázó kalorimetriás (DSC) vizsgálataiból áll. Ezzel a termoanalitikai módszerrel monitorozta a vizsgált betegek aktuális állapotát, a betegség súlyosságával, a gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel való összefüggését. Az elmúlt 20 év kutatása szerteágazó és komplex sebészeti és metodikai protokollokat tartalmaz, melyek témája újnak tekinthető, nincs más hasonló munka az irodalomban.

Gazdag-Tóth Boglárka

Amennyiben egy nemlineáris optimalizálási feladat pontos megoldását keresik, megbízható globális optimalizálási módszereket kell alkalmazni. Ilyen feladat például a versenyző vállalatok (pl. szupermarketek, éttermek) elhelyezési feladata a síkon vagy úthálózaton, ahol sokszor nemcsak egy célt kell optimalizálni, hanem akár többet is. Ha ezeket a feladatokat még valóságközelibben modellezik, például figyelembe véve a vásárlók boltválasztási szokásait, a kereslet valós eloszlását vagy adott esetben a termék kiszállítási díját, még nehezebb feladatokat kapnak. Ezeknek a feladatoknak a megoldása napjaink egyik fontos kihívása, erre vállalkozik Gazdag-Tóth Boglárka dolgozatában. Ez a megfelelő modellek kidolgozásával lehetséges, amelyek megoldhatósága még biztosítva van, sok esetben akár speciális algoritmusok segítségével. A dolgozatban tárgyalt, megfelelő globális optimalizálási módszerek ki- és továbbfejlesztése lehetővé teszi nagyobb méretű és bonyolultabb feladatok megoldását is.

Jeney Viktória

Az oszteogén differenciálódás fontos szerepet játszik a csontképződésben, illetve a csontátépülésben, mely folyamatok elengedhetetlenek a csontrendszer egészségének megőrzésében. Ugyanakkor az oszteogén differenciálódás csontrendszeren kívüli megjelenése a lágy szövetek rugalmasságának csökkenéséhez és kalcifikációjához vezet. A lágyszövet-kalcifikáció leggyakoribb formája a vaszkuláris kalcifikáció, melynek mechanizmusa sok tekintetben hasonló a csontképződéshez. Az oszteogén differenciálódás számos induktora és inhibitora ismert. Jeney Viktória munkája során a vastöbblet hatását vizsgálta őssejtek és vaszkuláris simaizomsejtek oszteogén irányú differenciálódására, valamint a csontképző sejtek funkciójára. Kimutatta, hogy a vastöbblet gátolja az oszteogén irányú differenciálódást és a csontsejtek csontszövetképző funkcióját. A vaszkuláris kalcifikáció gyakorta társul érfali hipoxiával. Kimutatták, hogy a hipoxia fokozza a simaizomsejtek oszteogén irányú differenciálódását, ezáltal az érfal hipoxiája kóroki szereppel bírhat a vaszkuláris kalcifikáció kialakulásában. Ezek az eredmények hozzájárulhatnak a vastöbblettel járó betegségek csontmanifesztációjának jobb megértéséhez, valamint a vaszkuláris kalcifikációt befolyásoló körülmények tisztásához. Az oszteogén differenciálódás molekuláris mechanizmusának tanulmányozása új terápiás célpontok felfedezéséhez vezethet az oszteoporózis, illetve a vaszkuláris kalcifikáció kezelésében.

Lazáry Judit

Az endokannabinoid (eCB) rendszer fontos szerepet játszik az érzelmi és hangulati élet, valamint a stresszreakciók szabályozásában, azonban humán vonatkozásai nem pontosan ismertek. Annak ellenére, hogy az eCB rendszer fontos gyógyszertámadási célpont lehet a szorongás és a depresszió kezelésében, az eddigi gyógyszerfejlesztések kudarcot vallottak, és felhívták a figyelmet a humánspecifikus szabályozás molekuláris szintű megismerésének szükségességére. Lazáry Judit vizsgálatai során az eCB rendszerhez tartozó receptorok és enzim genetikai variánsait elemezte a gyermekkori trauma hatásával együttesen a szorongás és depressziós tünet előfordulásával összefüggésben. Mivel a CB1 receptor elsősorban a hangulati szabályozás / stresszreakció, a CB2 receptor pedig egyértelműen az immunrendszer aktivitását befolyásolja, eredményeiből következtethető, hogy az eCB rendszer összekötő elemnek tekinthető a hangulatzavarok endokrin és inflammációs teóriája között. Vizsgálatai alapján feltételezhető, hogy genetikailag meghatározott vulnerábilitás alapján elkülöníthetők a gyermekkori traumával szemben sérülékenyebb csoportok, akiknél felnőttkorban gyakrabban és súlyosabb affektív zavar alakulhat ki, továbbá a genetikai markerek segítségével az egyénre szabott gyógyszeres kezelés felé mozdulhat el a pszichofarmakológia gyakorlata.

Maria Lugaro

A kémiai elemek létezése, a széntől és az oxigéntől kezdve, amelyeken a földi élet is alapszik, egészen az uránig, a csillagokban zajló magreakciók eredménye. A vörös óriáscsillagok, mint amivé a Nap is válik 5 milliárd év múlva, egészen az ólomig bezárólag termelnek kémiai elemeket, különféle radioaktív atommagokat és a meteoritokban megtalálható csillagport is beleértve. Maria Lugaro magreakciók kiterjedt hálózatát használva, számítógépes módszerekkel számolta a vörös óriáscsillagokban zajló elemkeletkezési folyamatokat. Felfedezte, hogy a vörös óriásokból származó, a Nap protoplanetáris korongjában megőrződött csillagpor legnagyobb részének olyan csillagokból kellett érkeznie, amelyek a Napnál jóval több fémet tartalmaztak. A radioaktív elemek vizsgálatával azt is felfedezte, hogy az utolsó esemény, amely hozzájárult a Naprendszer arany- és platinakészletéhez, 100 millió évvel a Nap keletkezése előtt történt. Az az esemény pedig, amely utolsóként járult hozzá a ritkaföldfémek és az ólom mennyiségéhez, 70 millió évvel ezután következett be. Ezek a felfedezések hozzájárultak ahhoz, hogy tisztább képet alkothassunk Naprendszerünk eredetéről.

Nagy Nikoletta

Az örökletes bőrbetegségek (genodermatózisok) többsége monogénes megbetegedés, azaz a klasszikus mendeli szabályok szerint öröklődő kórkép. E betegségek az ún. ritka betegségekhez tartoznak, amelyek előfordulási gyakorisága 1/2000 fő vagy kevesebb. Jelenlegi ismereteink szerint a humán monogénes betegségek számát mintegy 10 000-re becsülik, a WHO adatai alapján a monogénes betegségek globális prevalenciája születéskor megközelítőleg 10/1000 fő. A monogénes betegségek csoportján belül a
bőrgyógyászati monogénes betegségek számát több százra becsülik. A tervezett disszertáció e kórképek vizsgálata kapcsán mutatja be a kapott genetikai és funkcionális vizsgálati eredményeket, amelyek a vizsgált páciensek számára is igen jelentősek, mivel elősegítik az érintett családokban az egészséges utódok születését, illetve tudományos szempontból is jelentősek, elismert nemzetközi folyóiratokban kerültek közlésre, és a kapott eredményekből egy szabadalom is született.

Nemessányiné Chronowski Nóra Edit

A doktori értekezés azt vizsgálja, hogy korszakunk globalizációs folyamatai milyen kihívások elé állítják az alkotmányjogot, amelynek feladata a hatalom megszelídítése. A modern alkotmányjog egyik tradicionális szabályozási területe az emberi jogok védelme, amit a demokratikus jogállamiság garantál a leghatékonyabban. A demokrácia, a jogállam és az emberi jogok
védelme külön-külön is rendkívül gazdag jogi jelentéstartalommal bírnak, mégis szoros összefüggésben állnak egymással. A dolgozat célja olyan fogalmi keret kidolgozása, amely lehetővé teszi az alkotmányjog funkcióinak a megőrzését és fejlesztését az említett három alapértékre tekintettel egy
többdimenziós alkotmányos térben. Ennek érdekében a szerző egyrészt feltárja a nemzetközi színtéren mutatkozó fejleményeket: a globalizáció hatását a demokratikus jogállamiságra, valamint az emberi jogok érvényesülésének eszközeit az üzleti világban. Másrészt foglalkozik az európai uniós jogállamiság és alapjogvédelem garanciáinak korszerűsítésével egy egységes európai emberi jogi standardhoz való közeledés érdekében. Harmadrészt – a magyar alkotmányjog legújabb fejlődésére
koncentrálva – igyekszik azonosítani és értékelni azokat a nemzeti alkotmányjogi válaszokat, amelyeket a globális és európai hatások indukáltak. A második világháború traumái után az alkotmányjog fókuszába az ember méltóságának és a közösségek szolidaritásának védelme került. A dolgozat ahhoz kíván hozzájárulni, hogy ez a küldetés felgyorsult és változó dinamikájú, válságokkal terhelt korszakunkban is fenntartható maradjon.

Sándorné Kérchy Anna Boglárka

Kutatása célja a Lewis Carroll írói álnéven elhíresült Charles Lutwidge Dodgson (1832–1898) sokrétű munkásságának feltérképezése. Carroll angol író, költő, a meseregénynek „álcázott”, társadalomkritikával és nyelvfilozófiával telített nonszensz fantáziairodalom kiemelkedő alakja, oxfordi matematikaprofesszor, anglikán diakónus, az okkult spritizmus fizikáját kutató királyi társaság tagja, a portréfényképészet úttörője, bűvész, megszállott levélíró, gyermekjogi aktivista: a viktoriánus Anglia ellentmondásos szellemiségének emblematikus megtestesítője. Bár az angolszász kultúrtörténet emlékezetes figurája, életművének érdemi tárgyalása ez idáig kimaradt a hazai irodalomtörténet-írásból. A disszertáció, ezt a hiányosságot pótolva, a Carroll nevével társított viktoriánus nonszensz irodalomból kiindulva párhuzamosan térképezi fel a műfaj poétikai és politikai aspektusait, amellett érvelve, hogy a jelentés határainak feszegetése, az észszerű értelmezéssel való dacolás a mindenkori hatalmi viszonyok megkérdőjelezését sürgeti, elbizonytalanítva az értelem/értelmetlenség, szerző/olvasó, felnőtt/gyerek, rend/játék, jelenlét/hiány, szó/kép ellentétpárok hierarchiáját. Ez a nonszensz poétika és politika átszövi Carroll szépirodalmi alkotásaival egybefonódó fotóművészeti, illusztrációs, természettudományos, (nyelv)filozófiai, ludológiai munkásságát is. A carrolli életmű vezérmotívuma a kimondhatatlanság és leképezhetetlenség összefüggéseire való folytonos rákérdezés, mely sajátos ikonotextuális játékot léptet életbe, és metamediális jelleget kölcsönöz a szerző kulturális-imaginárius formáló jelentőséggel bíró képszövegvilágainak és fantáziaértelmezéseinek.

Tóth Judit

Tóth Judit tervezett MTA-doktori értekezésében („A nukleotid hidrolízis rendhagyó mechanizmusa a dUTPáz enzimekben és ennek szerepe a genomi integritás megőrzésében”) a DNS-anyagcsere létfontosságú folyamatait megvalósító enzimek önszabályozási mechanizmusának felderítését fogja leírni, kitérve arra, hogy e működések hogyan járulnak hozzá a sejtek élettani folyamataihoz. Azonosították az ún. dUTPáz enzimcsalád tagjainak szabályozásához szükséges, az enzim teljes felépítéséhez képest csekély méretű, ám funkcionálisan létfontosságú szerkezeti elemeket. Az ezen elemekben mutatkozó eltérések fontos különbségeket okoznak az enzimfunkciókban: míg a nem szabályozott enzimek nagy hatékonysággal működnek, addig a szabályozott enzimek kevésbé hatékony, ám az adott anyagcsere-folyamat végtermékére speciálisan érzékeny működést mutatnak. A tuberkulózis kórokozójának anyagcseréjében a dUTPáz kitüntetett szereppel bír, mivel ebben a baktériumban a DNS-t alkotó egyik építőelem kizárólag dUTPáz-aktivitás útján keletkezhet. A téma orvosbiológiai jelentősége miatt a tuberkulózisbaktérium nem fertőző modellrendszerét honosítottak meg Magyarországon, és ebben vizsgálták a dUTPáz enzimcsalád jelentőségét, illetve gátlásának lehetőségeit.

Tóth Szilvia Zita

Az aszkorbát (C-vitamin) növényi eredetű, az ember számára esszenciális vitamin, amely szerepet játszik a szabad gyökök semlegesítésében, a jelátvitelben, a sejtosztódásban, a génexpresszió és az enzimaktivitás szabályozásában. Növényeken végzett kutatásaim során bizonyítást nyert, hogy e szerepek mellett a C-vitamin képes a víz helyett elektronokat szolgáltatni a fotoszintézis számára, és ezáltal fontos szerepet játszik a növények stresszadaptációjában. Számos kísérlet történt a növények C-vitamin-tartalmának fokozására, azonban ez eddig csekély sikerrel járt. Tóth Szilvia Zita kutatási eredményei arra engednek következtetni, hogy ennek oka az lehet, hogy a C-vitamin magas koncentrációban negatívan befolyásolja a sejtek redoxállapotát, és inaktiválhatja akár az oxigéntermelésért felelős vízbontó komplexet is. A zöldalgák C-vitamin-bioszintézisének vizsgálatakor felfedezte, hogy annak szabályozása jelentősen eltér a növényekétől, ami a C-vitamin-koncentráció nagyon gyors és hatékony emelkedését teszi lehetővé. Ez hozzájárul a zöldalgák környezeti adaptációjához. Emellett kimutatta, hogy a C-vitamin a zöldalgák biohidrogén-termelésében jelentős szerepet játszik.