A tudományba vetett bizalom globális megerősítésére szólítanak fel a WSF résztvevői
Az alapító és partnerszervezetek, valamint résztvevők egyhangúlag fogadták el a 11. alkalommal megrendezett World Science Forum zárónyilatkozatát. A tudomány jövőbeli szerepéről szóló viták 2026-ban Indonéziában folytatódnak: a 12. fórumot Jakartában rendezik meg „Tudomány a globális ellenálló képességért és méltányosságért” címmel 2026-ban.
A WSF2024 zárónyilatkozata olyan hatékony, megbízható és kreatív kapcsolódási pontok kialakítására szólít fel a tudomány a politika között, amelyek révén globális átalakulásokra reagálni tudunk.
„Világunk gyors átalakulásban van, és bizonytalan jövőnek nézünk elébe. A rendkívüli tudományos és technológiai fejlődés ellentmondásban van a klímaváltozás kihívásaira való, nem megfelelő ütemű reagálással, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak alulteljesítésével, a konfliktusok növekvő számával, az egyenlőtlenségek növekedésével, valamint a gyorsan fejlődő és felforgató jellegű technológiák megjelenésével” – áll a nyilatkozatban. „Sürgősen ki kell terjesztenünk a tudományos gondolkodásmód hatókörét, és elő kell mozdítanunk a bizonyítékokon alapuló, tudományosan megalapozott és hosszú távú gondolkodásmódon alapuló döntéshozatalt.”
„A tudomány mint egyetemes nyelv bizonyítékokon alapuló eszköz világunk és annak jövőjének megértésére. A kockázatok, a lehetőségek és a választások tekintetében iránymutatást kell adnia a társadalom, a politikai döntéshozók és a gazdaság számára [...]. Elismerjük a A WSF2024 zárónyilatkozata (angol eredetiben)tudománydiplomácia fejlődő szerepét a tudomány és a politika összefogásának érdekében, hogy e kihívásokkal szembenézzen, és a béke érdekében előmozdítsa a tudomány ügyét” – áll a nyilatkozatban.
A jóléthez elengedhetetlen a tudomány
Az egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozat arra is felhívja a kormányok figyelmét, hogy fejlettségi szinttől függetlenül biztosítsák a tudástermelés és -közvetítés támogatását, mint a nemzeti fejlődés és jólét létfontosságú összetevőjét. A szöveg szerint mindenképpen biztosítani kell az akadémiai és kutatási szabadságot, és azt tiszteletben is kell tartani, a tudományt a lehető legnyitottabbá és befogadóbbá kell tenni, a kutatást és a tudományos kutatókat pedig meg kell védeni.
A World Science Forumot három intézmény alapította: a Magyar Tudományos Akadémia – a 2024-es tanácskozás házigazdája –, az ENSZ oktatási és kulturális szervezete, az UNESCO és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). A WSF partnerintézményei az AAAS, az InterAcademy Partnership (IAP), a The World Academy of Sciences (TWAS), a European Academies’ Science Advisory Council (EASAC) és a Global Young Academy (GYA).
A konferencia november 20-23. között zajlott Budapesten az alapításának 200. évfordulójára készülő MTA székházában, a pesti Vigadóban, valamint a Művészetek Palotájában. Az eseményre 122 országból több mint 1100 résztvevő érkezett: tudományos szervezetek, nemzeti akadémiák, kutatóhálózatok vezetői és képviselői, szakpolitikusok, miniszterek, tudósok és kutatók, akik három nap alatt összesen közel száz előadás keretében szólaltak fel tizenkilenc plenáris és tematikus ülés keretében.
A 2024-es vezető témája a tudomány és a szakpolitika volt a globális átalakulások idején. A résztvevők arról tanácskoztak, hogyan lehetséges hatékonyan elősegíteni azt, hogy a tudomány vívmányai szerte a világon minél erőteljesebb módon érvényesüljenek a szakpolitikai intézkedésekben.
Az Országházban tartott szombati záróülés résztvevőit köszöntve Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter arról beszélt, hogy Magyarország olyan modellt hozott létre, amely megmutatja elkötelezettségét a kutatás-fejlesztés erősítése iránt. „Az elmúlt tíz évben megháromszoroztuk kutatás-fejlesztési forrásainkat” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a kutatók és fejlesztők száma Magyarországon 2010 óta több mint kétszeresére nőtt. „Jelentősen emelkedett a doktoranduszok száma, öt év alatt csaknem megdupláztuk a doktori programokban részt vevő hallgatók számát, ma 30 százalékuk nemzetközi hallgató, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 7 százalékkal” – fejtette ki.
A WSF Irányító Testülete (Steering Committee) a pályázó országok-intézmények közül az indonéziai Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség jelentkezését fogadta el, hogy a következő világfórumot 2026-ban Jakartában szervezze meg. Így a fórum huszonöt éves történetében először kerül Ázsiába, egyszersmind a keleti féltekére. A két év múlva sorra kerülő fórum témája a Tudomány a globális ellenállóképességért és méltányosságért lesz.
A WSF záróülésén felszólalt Azzedin El Midaui marokkói felsőoktatási, tudományos kutatási és innovációs miniszter; Patricia Gruber, az amerikai külügyminiszter tudományos és technológiai tanácsadója; Lidia Brito, az UNESCO természettudományi főigazgató-helyettese; Sudip Parikh, az Amerikai Szövetség a Tudomány Fejlődéséért (AAAS) vezérigazgatója; valamint Priscilla Mante, a Global Young Academy (GYA) társelnöke.
