A természeti katasztrófáktól az emberi mikroszennyezés okozta lappangó veszélyekig – a Környezet és Egészség Bizottság ülése

Hogyan lehet mérsékelni a természeti eredetű katasztrófák okozta károkat, és milyen antropogén szennyeződések nyomára bukkantak a kutatók például a Balatonban – erről is szó volt a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága tudományos ülésén. Az esemény társszervezője a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség volt.

2022. július 21.

Az MTA Székházban tartott rendezényen Petrányi Győző akadémikus, a Környezet és Egészség Bizottság (KEB) elnöke „Múltunk egyes környezeti eseményeinek hatása az emberiség életkörülményeire” címmel tartott előadást. Áttekintette azokat a súlyos környezeti katasztrófákat, amelyek megváltoztatták a Föld felszíni tulajdonságait és a légkör stabilitását. A jégkorszak például meghatározó hatással volt a fajok, ezen belül az emberi faj fejlődésére. A Mezopotámia területén virágzó ősi kultúrák az extrém szárazság és elsivatagosodás miatt pusztultak el, míg a Théra vulkán kitörése – melynek maradványa a mai Szantorini szigetcsoport – a földközi-tengeri minószi civilizációt semmisítette meg. Az emberiség életkörülményeire globális hatással volt az indonéz szigetvilág két vulkánkitörése: a Szamalasz 1257-es kitörésének volt következménye a London lakosságát is tizedelő éhhalál, míg a Tamboráé 1815-ben világszerte nyár nélküli évet eredményezett. Napjaink természeti katasztrófáinak sorából kiemelkednek a vulkánok és földrengések által elindított cunamik, mint a 2004-es és 2011-es délkelet-ázsiai pusztítás, amely több százezer ember halálát okozta. A természeti katasztrófák gyakorisága kapcsán végzett irodalomkutatásról számolt be Teknős László PhD, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Megállapítása szerint a tendencia növekvő. Előadásában beszélt ennek okairól és a katasztrófavédelmi aspektusokról. Mint tűzoltó százados kitért a tűzoltói vonulásokat szükségessé tevő szélsőséges időjárás-változásokról, amelyek terén Magyarország jelenleg a mérsékelten veszélyeztetett kategóriába sorolható.

A további két előadás az antropogén környezetszennyezés egyes vonatkozásait tekintette át. Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Balatonból és vízgyűjtő területéről kimutatható humán eredetű gyógyszermaradványok élettani és ökofiziológiai hatásait elemezte. Elmondta, hogy ezek a szennyezések nanogramm/l (10–9) és mikrogramm/l (10–6) nagyságrendű koncentrációban részben a tisztított és tisztítatlan kommunális szennyvizekből, részben pedig a turizmus szezonális túlterhelése nyomán jutnak természetes vizeinkbe. A tihanyi kutatócsoport által vizsgált 134 hatóanyagból 71-et mutattak ki különböző koncentrációban, ezek közül a legjelentősebbek a gyulladáscsökkentők (pl. diklofenák) és a hormonszármazékok (pl. progeszteron, ösztron), míg mások (pl. antiepileptikumok, antidepresszánsok, opiátok) alacsonyabb környezeti kockázati besorolást kaptak. A vegyületek hatásait gerinctelen vízi modellszervezetekben (pl. nagy mocsári csiga) analizálták, és celluláris, illetve molekuláris szintű elváltozásokat detektáltak. Az emberi szervezetre tett hatásokról egyelőre még nem beszélhetünk.

Végül Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető docense, a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumi főosztályvezetője és a WHO Environmental Health Task Force elnöke beszélt a makro-, mikro- és nanoszennyezők egészségügyi hatásairól. Leszögezte, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a háztartások révén nagy mennyiségű mikro- és nanoműanyagok kerülnek a környezetünkbe, és ezáltal a szervezetünkbe. Ezek humán kockázatbecslésére kísérletes modellek születtek, melyek alapján a veszélyeztetettségünk fennáll, de számottevő károsító hatásról még nincsenek egzakt bizonyítékaink, ezek megítéléséhez hosszabb idő szükséges. Előadásában érintette a koronavírus örökítőanyagának szennyvizekből való kimutatásának előre jelző szerepét.

Az előadásokat követő vitában számos kérdésre kaphatott választ az érdeklődő hallgatóság. Poór Gyula üléselnök zárszavában kiemelte, hogy a természeti katasztrófák elleni küzdelemben az egyre fejlettebb előrejelzés és a prevenció jelenthet segítséget. Az antropogén hátterű katasztrófáknál egyértelmű az emberi felelőtlenség és hanyagság szerepe, valamint az üzleti haszonszerzés és a természet leigázásának mindent felülíró, féktelen ambíciója. Ferenc pápa „Laudato si’ / Áldott légy” kezdetű enciklikáját idézte, mely szerint a jövőben az emberiségnek az önpusztítás helyett a teremtett világ védelmét kellene hangsúlyoznia, amihez azonban gondolkodásunk mielőbbi alapvető megváltoztatására van szükség.

Prof. dr. Petrányi Győző
akadémikus, egyetemi tanár
a KEB elnöke

Prof. dr. Poór Gyula
akadémikus, egyetemi tanár
a KEB társelnöke


A címlapkép Caspar David Friedrich Nő a lenyugvó nap előtt című, 1818 körül készült festménye, mely a Tambora 1815-ös kitörése után Európa-szerte jellemző esti sárgás égboltot ábrázolja