Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

A NAT 2018. augusztus 31-i koncepciójának véleményezése – MTA Közoktatási Elnöki Bizottság

A részletes, mind a NAT egészének szemléletével, mind az egyes szakterületekkel foglalkozó vélemények könnyebb kezelhetősége érdekében készült ez az összefoglaló, melyben az értékelő munkában részt vevő, mintegy 80 szakértő kolléga, MTA-osztályok és -bizottságok értékelését summázzuk.

2018. november 12.

A NAT-tervezet értékrendje és emberképe

A NAT-tervezet alapkoncepciója a klasszikus európai és nemzeti értékekre egyaránt támaszkodik, s ezeket kiegészítik a 21. század új társadalmi értékei. Szándékaiban a NAT korszerű, gyermekközpontú, a 21. század várható kihívásaira felkészítő folyamatokról szól, de olyan ideális iskolai (személyi, tárgyi, technikai) körülményeket feltételez, és sokszor olyan diákmotivációt és képességeket, amelyek még messze nem biztosítottak a közoktatásban. A túl gyors bevezetés ellentétes hatást váltana ki. Javasoljuk a bevezetés legalább egy évvel, legkorábban 2020-ra való elhalasztását. Ezt követően pedig hosszú távra ki kell dolgozni egy széles körű konszenzuson alapuló nemzeti oktatási stratégiát, amelynek egyik eleme lenne a NAT folyamatos korszerűsítése.

Az újítás közben a tervezet nem mutat fel és nem is implikál átfogó emberképet. Nem derül ki, hogy a tanulóknak milyen tényezők hatására és miként alakuljon a személyiségfejlődése, motivációs rendszere és énképe, mire terjedjen ki, és milyen értékpreferenciákat tartalmazzon a társadalom- és természetképe. Mit jelent a rendszer résztvevői számára a tudás és a műveltség, illetve az ahhoz vezető út: a tanulás és annak kerete, az iskola.

A társadalmi szerepek és normák elfogadtatására, az alkalmazkodásra nagyobb hangsúly esik, mint a társadalomalkotó egyén aktivitásának lehetőségére és szükségességére a társadalmi helyzetek alakításában. Fontos nevelési cél a versengésre való felkészítés mellett a társas kapcsolatokban az együttműködésre, kölcsönös tiszteletadásra, konszenzusra való törekvés kialakítása. Az iskolarendszer egyszerre kell, hogy felkészítsen a versengésre és az együttműködésre, s a jelenlegi tervezetből a versengés kimarad. Az interperszonális konfliktusoknak, az együttélés kudarcainak sok esetben az eszköztelenség áll a hátterében.

Iskolatípusok, átmenetek, illetve oktatási differenciálás és egyenlőtlenségek

Mire terjed ki a NAT? Megfontolandó kiterjesztése az óvoda két évfolyamára. Az óvodának ez a két évfolyama kötelező, ugyanakkor gyakorlati előkészítő szerepük megvalósításában nagyok a lemaradások. Tisztázni kellene azt is, milyen típusú iskolákra terjed ki középfokon a NAT, segíti-e a diákpopuláció mind nagyobb hányadának továbbhaladását a felsőoktatásba.

Értelmezést és pontosítást igényel a NAT, a kerettantervek és a helyi tantervek viszonya (1.6.). Úgy tűnik, a NAT-tervezet jelenlegi formájában sok tekintetben már a kerettantervek feladatait is felvállalja. Az 1.7. pont tartalmazza főleg azokat a megállapításokat, amelyek túlmutatnak az alaptanterv feladatain. A tervezet tudomásul veszi a törvényi kötöttségeket, és azokhoz illeszti a NAT-ot, ugyanakkor egy szélesebb körű tudományos, társadalmi vitában fel kellene vetni azt is, milyen irányban kell a közoktatási rendszert továbbfejleszteni ahhoz, hogy az hatékonyabban segítse az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, javítsa a gazdaság nemzetközi versenyképességét. Megkerülhetetlen a korszerű szakképzéshez szükséges alapkompetenciák meghatározása és a konzekvenciák levonása a szakgimnáziumokra, szakközépiskolákra.

Nyilván többféle kerettantervre és mintatantervre van szükség. Ez a tanulmányi területek szerint lehet elmélyülési különbség (pl. matematikából minimumtanterv, érettségi tanterv [középszintű], emelt szintű tanterv, a matematika tagozat tanterve). Lehet azonban szakmai választáson és pedagógiai alternatívákon alapuló kerettanterv is, pl. irodalomoktatás történeti, műelemző és stilisztikai hangsúllyal.

A tartalmi szabályozás és a tanulási területek

Az alapvetően korszerű általános szemléletmódot a koncepció a tartalmi részek kidolgozása során még nem mindenütt tudta érvényesíteni. A modern nyelvezet ellenére a tartalom sok helyen megmarad a hagyományos keretek között, például a tanuló- és tanulás-központúságot, az életkori alapelveket, a fejlesztés prioritásait felülírják a diszciplináris szempontok. Fontos lenne az egyes tanulási területeken a fogalmi súlyozás szerepét kiemelni.

A tervezet az Európai Unió kulcskompetencia-keretrendszerét alkalmazza, s ezzel felhívja a figyelmet az oktatás hagyományosan elhanyagolt területeire és szempontjaira. Ugyanakkor az egyes kompetenciák kiválasztása önkényes, nincs tudományosan megalapozva. Emellett a kompetencia fogalma a pedagógusok számára gyakran üresen cseng, s félő, hogy kimerül a tartalmi tudás és a bizonytalan ’használatokat’ jelentő kompetencia szembeállításában. Az egyes tartami területek kifejtése során a kompetenciák megjelölése, táblázatba foglalása meglehetősen sematikus, mechanikus.

A célok megfogalmazásában a műveltségi területek helyett a tanulási területek megnevezése jól fordítja le a gyakorlati megoldás nyelvére az elméletben deklarált tanuló- (és tanulás-) központúságot. Pozitív tendencia, hogy a korábbi NAT műveltségi területeinek számához képest kisebb lett a tanulási területek száma. Lehetne azonban még kevesebb a „természettudomány és földrajz” és a „technológia” területek egyesítésével. A technológia a természettudomány alkalmazási területe, együtt tanításuk mind a természettudomány terén elsajátított tudás alkalmazását, mind pedig a technológia jobb megértését elősegítené.

A tanulási területek világából a természet, a történelem, a kultúra megismerése közben kimarad maga az ember, illetve az ember csak mint emberi test s mint a normatív szabályozás tárgya jelenik meg. A tanulási területek felsorolása (39. oldal) során még csak az ember szó sem szerepel egyszer sem.

Tanulási terepek és a tanulás szervezése

A 21. század egyik meghatározó elvárása és kihívása az, hogy az emberek absztrakciós képessége a lehető leggyorsabban fejlődjön. Az elmúlt évtizedek során igen sok tevékenységünk tevődött át a virtuális térbe. Nemcsak a távmunka, de fizikai munkánk során is egyre több informatikai eszközt használunk, valamint a kommunikáció és kapcsolattartás, de az ügyintézés, a szórakozás és kikapcsolódás terén is megszámlálhatatlan ponton kerülünk a virtuális térbe, az absztrakt gondolkodás mezejére. Mindeközben a virtuális tér kíméletlenül meghatározza és szabályozza a valós térben zajló életünket. Éppen ezért fontos, hogy a jövő generáció a lehető legfelkészültebben álljon e gyorsan növekvő kihívás elé! A megújuló oktatási anyagnak ezt a célt is szolgálnia kell akkor, ha korszerű és előremutató kíván lenni.

Óraszám és a tanulók terhelése

Az óraszámok megadása, táblázatba foglalása a „Mit kell tudni?”, „Milyen készségekkel kell rendelkezni?”, „Milyen attitűdökkel kell a dologhoz viszonyulni?” kérdéseit visszarendezi a „Hány órában kell tanulni?” kérdésére. A NAT tehetne annyit, hogy nem merevítené be az óraszámokat.

A KEB pszichológus szakértői szerint az ajánlott óraszámok nagyon magasak, különösen a felső tagozat és a középiskola szintjén. 34 óra mind a magasra törő, mind a nehézségekkel küzdő diákok számára már életkorlátozó tényező. Ugyanakkor a KEB állásfoglalása szerint a szabad órák arányát a kereten belül növelni kellene minden iskolai szakaszban, hiszen ez szolgál a sajátos nevelési igényű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek oktatása-nevelése, valamint a tehetségfejlesztés igényeinek kielégítésére az összes releváns tantárgy tekintetében. Ezt az igényt figyelembe kell venni a kerettantervek kialakításakor.

A természettudományok és a matematika tervezetében számos ellentmondás van, aminek egy fontos része az óraszámok csökkentése. Aggasztó a természettudományok viszonylagos háttérbe szorulása. Az általános elégedetlenséget csak egy széles körű szakmai vita és konszenzuskeresés oldhatná fel, kiindulva talán abból a jelszóból, hogy „Minden napra jusson egy természettudományos óra”. Az alsó évfolyamok a természettudományos nevelés szempontjából teljesen kihasználatlanok. A 11–12. osztályban nincsenek természettudományos órák, ami azt sugallja, hogy a természettudományos tárgyak nem fontosak, és a szakirányú felsőfokú tanulás esélyét, továbbá az MTMI (matematikai, természettudományos, műszaki, informatikai) érdeklődést is rontja.

Inkluzív nevelés: az SNI tanulók és a segítő szakmák

A tervezet figyelembe veszi a diákok sokféleségét, s a felvezető év megengedésével, az első két év írásos értékelésével, a nem értékelendő „tárgyakkal”, az átvezető félévekkel, a közösségszervezés kiemelésével új ciklusok kezdetén, valamint az SNI diákokra fordított figyelemmel új pozitív mozzanatokat vezet be. Fontos fejlemény a személyre szabott tanulás és a pedagógiai támaszrendszerek hangsúlyozása, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítésére. Örvendetes a segítő szakmák (pl. pszichológia, gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia) szerepének hangsúlyozása.

A pszichológia mint segítő szakma iskolai szerepével kapcsolatban a jelenlegi iskolapszichológusi hálózatot kellene támogatni, elérve, hogy a kisebb intézmények is hozzájussanak az ellátáshoz.

Tanárképzés és továbbképzés

Megfelelő NAT csak a tanárképzés javításával érhető el. Legyen egy NTTT, Nemzeti tanár- és továbbképzési tanterv is. A jelenlegi tanárképzés sem tartalmában, sem módszertanában nem tükrözi a NAT-tervezetben leírt szellemiséget és módszertani kultúrát. Egyetemi pedagógus-továbbképző központokat kell létrehozni. Jó példákat bemutató, sikeres gyakorló pedagógusokkal mester- és kutatótanár oktatók behívásával rendszeres, megbecsülésben is megmutatkozó minőségi továbbképzésre van szükség. A továbbképzések az egyetemek hatáskörébe utalva, valódi szakértők alkalmazásával, rendes vizsgákkal szervezendőek.

Egyes tanulási területek

Magyar nyelv és irodalom

Fontos pozitívum a sokrétű nyelvszemlélet, az olvasás/szövegértés folyamatos pedagógiai szerepe 12 éven át s ennek kapcsolata az anyanyelv szerepével a szakmaközi napokon. Ugyanakkor sok nyelvtani fogalom tisztázatlan, és hiányzik a magyar nyelv története. A különböző kerettantervekben kifejtetté kell tenni az anyanyelv és irodalom arányát. Az irodalom olvasás- és műközpontú, nem tisztázva az irodalomtörténet helyét, amelyre pedig legalábbis a 9–12. évfolyamon feltétlenül szükség van.

Matematika

Az anyag mostani formájában minimumanyag. Túlzottan csökkent az ismeretanyag, kimarad sok minden például a trigonometriából és a függvénytanból. A különböző tanulási igények kielégítésére több különböző kerettantervre van szükség. A kerettantervek kialakításakor nagy figyelmet kell fordítani a sikeres speciális képzések megőrzésére.

Történelem

Célkitűzéseiben elmozdul a egy teljesebb társadalom- és kultúrtörténeti megközelítés felé, ugyanakkor aránytalanul a 20–21. század felé tolódik el a hangsúly, s megmarad a politikatörténeti súlypont. Gond a történelemnek az írásbeliséggel rendelkező szakaszokra és régiókra szűkítése, a régészet, a tárgyi emlékek teljes hiánya.

Társadalmi ismeretek, erkölcs és etika

A társadalmi ismeretek blokk kidolgozatlan. Ebben része van annak is, hogy maga az ember igen kevéssé áll a tervezet előterében, javarészt csak kontroll tárgya, de nem jelenik meg maga mint érző, megismerő, tervező és cselekvő lény. Ennek folyománya, hogy tartalmilag hiányzik a pszichológia, szociológia, közgazdaságtan, neveléstudomány tudományos magja.

Az etika/erkölcs tanulási terület helyett megfontolandó lenne egy emberismeret/etika tanulási terület. Ebbe a filozófia, pszichológia, szociológia emberről szóló leíró anyaga lehetne a normatív etika elrugaszkodási pontja. Másik lehetőségként a 11. és 12. évfolyamon a diákoknak kötelező lenne filozófia, pszichológia vagy etika tantárgyat választaniuk.

TERMÉSZETTUDOMÁNY

Környezetismeret

A környezetismeret a szervezett iskola kezdetétől jelenjen meg. A tárgy oktatása során hangsúlyozni szükséges a természetben való ismeretszerzés fontosságát. A környezeti mozzanatokra az adott életkorban kialakított átfogó természettudományi ismeretekre alapozva kell felhívni a figyelmet.

Természettudomány

A többség szerint támogatható az egységes természettudomány, illetve 7–8. osztályban az integrált formájú természettudományi oktatási forma választása, amely az iskola felelős döntése kell, hogy legyen. Ugyanakkor a kémikusok szerint a kémia, fizika és biológia külön-külön diszciplináris tanulása után tanuljanak a diákok arról, hogy ezek együttesen hogyan határozzák meg az élettelen és élővilágot.

Biológia

Helyes lenne átnevezni biológia-egészségtanra. Fontos, hogy a diákok valódi kísérletekkel ismerkedjenek meg. Az állati és emberi morfológia és fiziológia mellett a viselkedés biológiai értelmezését is tanítani kellene.

Fizika

Fontos a kísérleti szemlélet és a matematikai modellezés együttes használata. A mindennapi életben használt és társadalmilag is központi fogalmak – pl. energia – valóban tudományos ismertetésére van szükség.

Kémia

Az absztrakciós képességek fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú kémia oktatása aggasztóan beszűkül. A NAT-tervezet oktatási szemléletváltást próbál megvalósítani az alkalmazás- központúságot helyezve a középpontba az eddigi ismeret-központúság helyett. Túlzottan csökkent az ismeretanyag, kimarad a teljes szervetlen kémia és a szerves kémia zöme.


Földrajz

Fontos, hogy a földrajz továbbra is önálló tárgyként szerepel, felvállalva azt a hídszerepet, melyet a természet- és társadalomtudományok összekötésében betölt.

Idegen nyelv

Ki kell mondani, hogy az angol legyen az első idegen nyelv, ugyanakkor azt is, hogy legyen második idegen nyelv is, amelynek esetében a szabad nyelvválasztás érvényesül. Nagyobb szerepet kell kapniuk azoknak a korszerű nyelvtanítási módszereknek, amelyek a készségmozzanatokat helyezik előtérbe. Növelni kell a tanórán kívüli idegennyelv-használatra alkalmat adó foglalkozásokat és az angol nyelv használatát más tantárgyakban is.

Művészet

Az elmélet helyett a tervezet az aktív művészi tevékenységekre és a személyiségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. Ez elvész a részletekben, ellentmondások feszülnek az elvek és a kifejtés között. Kerüljön vissza a dráma, a film és a videó, különös tekintettel a mai digitális kultúra lehetőségeire.

Technológia

Maximalizáltak a célok. Szerényebb célkitűzésekre, szisztematikusan átgondolt, reális koncepcióra van szükség, és az üzleti partnerek bevonására az oktatásba. Ugyanakkor szükséges, hogy a digitális oktatási technikák szervesen illeszkedjenek minden tanulási területbe, ehhez a pedagógusok megfelelő továbbképzéseket kapjanak a digitális kompetencia területén, és legyenek meg a tárgyi feltételek is.

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság (KEB) véleménye a NAT 2018. augusztus 31-i koncepciójáról. A teljes dokumentum ide kattintva olvasható.