Várja a családokat és a diákokat az MTA új látogatóközpontja: ilyen lett a martonvásári Agroverzum

A globális kihívásokra csak a tudomány segítségével válaszolhatunk

„Hazánkat a 21. század korábban soha nem látott kihívások elé állítja. Az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés súlyos következményeivel csak a tudományos eredményekre alapozva van esélyünk megküzdeni” – mondta az Agroverzum Az Agroverzum ünnepélyes avatása – képgalériaünnepélyes átadásán Lovász László, az MTA elnöke. Ezért döntött úgy a Kormány még 2015-ben, hogy 10 milliárd forintot biztosít a martonvásári Agrár-innovációs Centrum kialakítására, és a hozzá kapcsolódó agrárturisztikai fejlesztések megvalósítására.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Lovász László elmondta: a Magyar Tudományos Akadémia és Martonvásár Önkormányzata az egykor itt élő Brunszvik család szellemiségét és történelmi hagyatékát továbbgondolva egyedülálló fejlesztési tervet dolgozott ki. A cél egy globális kihívásokra választ adó, Európában is egyedi agrár-innovációs környezet kialakítása volt. Egy olyan központé, amely egyrészt a K+F+I tevékenységen keresztül számottevő tudományos és gazdasági értéket állít elő, másrészt nemzetközi színvonalú kulturális-turisztikai célponttá válik.

Az MTA elnöke most is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kutatási eredményeket meg kell ismertetni a társadalommal. Az MTA tavaly októberben avatta fel a megújult Brunszvik-kertet, most pedig az Agroverzumot adja át a nagyközönségnek. Egy olyan interaktív kiállító- és közösségi teret, ahol két szinten, 650 négyzetméteren agrár- és természettudományos témájú állandó kiállítás látható.

Az Agroverzum célja az érthető és élvezetes, gondolkodásra ösztönző tudományközvetítés és oktatás.

Témái azokat az agrártudományi területeket érintik, amelyek kutatásával az MTA Agrártudományi Kutatóközpont intézetei foglalkoznak: a talajtan, a növénynemesítés és a növényvédelem tudományos alapjait, valamint az állatorvos-tudományt.

Kutatás és innováció

A kutatóközpontban zajló alap- és alkalmazott kutatások gazdasági jelentőségét jelzi az is, hogy a 2018. évi Agrár Innovációs Díjat az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kapta "új típusú bőtermő martonvásári búzafajtákkal megvalósított innovációjáért".

A martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont meghatározó a mezőgazdasághoz kapcsolódó kutatás-fejlesztésben. Néhány példa:

• A martonvásári fajtákkal évente 130 milliárd forint értékű kalászos gabonát és kukoricát termelnek meg a hazai gazdálkodók. A martonvásári búzafajták 2018-ban a hazai vetésterület több mint 30%-át foglalták el, ezzel piacvezetők az országban.
• A Talajtani és Agrokémiai Intézet precíziós gazdálkodást támogató ProPlanta szoftverére alapozott szaktanácsadással tavaly körülbelül 500 tonna nitrogénnel, 1000 tonna foszforral és 1200 tonna kénnel lehetett csökkenteni a műtrágya-felhasználást.
• Martonvásáron épült meg annak a talajbiológiai monitorozó rendszernek a prototípusa, amely nemzetközi vonatkozásban is egyedi innováció.
• Most van folyamatban egy új komposztálási technológia fejlesztése a szennyvíziszap kezelésére.
• A Növényvédelmi Intézet néhány kártevő esetében a világon egyedüliként állít elő és hoz forgalomba a kártevők előrejelzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges Csalomon® feromoncsapdát.
• A kutatóközponthoz kötődik a klímaváltozással együtt járó extrém környezeti körülményekhez alkalmazkodó kalászos gabonafajták és kukoricahibridek előállítása.

Áder: A martonvásári kutatások a holnap kenyeréről szólnak

„A Martonvásáron folyó agrárkutatás nem a kutatók ambíciójának kiéléséről, hanem rólunk és a holnapi kenyerünkről szól. Csaknem ötszáz kutató gondoskodik arról is, hogy sok ezer magyar gazda jó minőségű vetőmaghoz jusson, és jó takarmánynövényeket adjon az állattartó gazdáknak” – mondta az Agroverzum ünnepélyes átadásán Áder János köztársasági elnök. Hozzátette, hogy Martonvásáron a kutatóknak 15-20 évre előre kell gondolkodniuk, hiszen a most felmerült igényekre nem holnap, hanem előrelátó, komoly tudást felhalmozó munkával sok év múlva tudnak megalapozott válaszokat adni.

Az államfő az új tudománykommunikációs központ mellett meglátogatta a martonvásári kutatóhelyen a Fitotront, vagyis azt a világviszonylatban is ritkaságszámba menő kísérleti központot, ahol különböző klimatikus körülményeket szimulálva tudják vizsgálni, hogy milyen hatással van az egyes növényekre az eltérő, akár extrém hőmérséklet, páratartalom és szén-dioxid-szint Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Áder János ellátogatott arra a kísérleti helyszínre is, ahol a jövő klimatikus viszonyaira való felkészülés jegyében megkezdődtek a szabadföldi szén-dioxid-dúsítással folytatott kísérletek. Ezek keretében az egyre növekvő légköri szén-dioxid-szint hatását vizsgálják mezőgazdasági haszonnövények termésmennyiségére, növekedésére, vízgazdálkodására és szénmérlegére.

Kutatók és tudománykommunikációs szakemberek közös munkája

Az Agroverzum Tudományos Élményközpont – ahogyan a kutatóközpont munkatársai is teszik – kiemelten foglalkozik a klímaváltozás mezőgazdaságra ható következményeivel, például az új kártevők megjelenésével, a talajerózióval vagy az aszály okozta problémákkal. Külön foglalkoztató terem várja az óvodásokat és kisiskolásokat, a nagyobbak pedig egy jól felszerelt tanteremben kísérletezhetnek. Szekeres Zsolt, az Agrár-innovációs Centrum-projekt vezetője az mta.hu-nak elmondta: az elmúlt hetek tesztüzeme alatt végig teltház volt, a visszajelzések nagyon pozitívak, és a csoportok látogatása már most több hónapra előre le van kötve.

A klímaváltozás hatása a növényvédelem számára is fokozódó kihívást jelent. Ez a globalizáció nyomán szinte ellenőrizhetetlenné vált vándorlási lehetőségekkel egyre nagyobb kaput nyit az invazív kártevők előtt. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az állandó kiállítás tematikus rendben ismerteti az MTA ATK intézeteinek tudományos munkáját. A látogatók számára kiderül, hogy milyen sok szállal kötődünk a mezőgazdasághoz, s hogy kutatás nélkül ma már nincsen agrárium.

A kiállítás tartalmát Kárpáti Andrea, Palugyai István és Vásárhelyi Tamás tudománykommunikációs szakemberek készítették, és nagy tapasztalatuk, hozzáértésük lépten-nyomon visszaköszön a tartalom magas színvonalán és az installációk ötletességén. A kétnyelvű kiállítás angol szövegeit is gondosan fordították. Palugyai István az mta.hu-nak elmondta: a kutatók többsége gyorsan ráhangolódott a közös munkára, és ez volt az alapja annak, hogy ilyen erős és közérthető tartalom születhetett meg. A kutatók rengeteg ötlete közül sajnos mindent nem is sikerült bemutatni a kiállítás keretei között, amely az adott anyagi kereteken belül (kb. 90 millió forint) optimális minőségben készült el. Palugyai István kiemelte, hogy az Agroverzum jelenleg egyedülálló az országban, mert tudományos játszóház és klasszikus látogatócentrum egyben, amely kifejezetten a biológiával, mezőgazdasággal foglalkozik.

A sikeres kukoricanemesítés nem nélkülözheti a sokrétű biológiai, genetikai és biokémiai hátteret Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Agroverzum hétköznap és hétvégenként egyaránt várja látogatóit. Állandó és időszakos kiállításairól, bemutatóiról és programjairól weboldalán kaphatnak részletes tájékoztatást az érdeklődők.