Az MTA 197. közgyűlése

Az öregedő társadalom vizsgálata – Fiatal Kutatók Fóruma az Akadémia 197. közgyűlésén

Hogyan kezelheti hatékonyan egy interdiszciplináris együttműködés a népesség elöregedésével kapcsolatos problémákat? Melyek a legnagyobb kihívások és mik a lehetőségek az öregedő társadalmakban? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők az Akadémia 197. közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán, ahol népességtudományi, neurobiológiai, szociológiai és számítástechnika-tudományi szempontból is körüljárták a kutatók az öregedő társadalom jóléti világunkban megkerülhetetlen valóságát.

2024. május 8.

„Mondják, sokat elárul egy társadalomról, hogy hogyan bánik idős tagjaival. Hogy tisztelettel, közösségünk teljes értékű tagjaiként tekintünk-e az idősekre, hogy egy végigélt élet méltóságát látjuk-e bennük és örömmel fogadjuk tanácsaikat, vagy épp ellenkezőleg, terhet jelentenek számunkra – mondta Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlésének harmadik napján megrendezett Fiatal Kutatók Fórumán, a Humán Tudományok Kutatóházában rendezett interdiszciplináris konferencián. A társadalom elöregedése a jóléti világban általános és sokrétű jelenség. Érinti az idősek személyes életét, és érinti társadalmi rendszerünk szinte valamennyi összetevőjét. Kötelességünk és egyben felelősségünk is sok szempont figyelembevételével körüljárni ezt az előbb-utóbb legtöbbünket utolérő kérdéskört.”

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese köszöntőt mond a 197. közgyűléshez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A demográfiai elöregedés egyik árnyoldalához – a késői gyermekvállalás jelenségéhez – kapcsolódva az MTA főtitkárhelyettese arról is beszélt, hogy a mai nagyszülők tíz-húsz évvel idősebbek, mint a korábbiak voltak, így jelentősen lerövidül az az időszak, amíg jelen lehetnek az unokák életében. Pedig

nemcsak a fiatal szülőknek van szükségük segítségre, hanem az unokáknak is szükségük van a nagyszülőkkel töltött időre. Arról nem is beszélve, hogy a nagyszülőknek is fontos, és szellemi feltöltődést, erőt ad, ha együtt lehetnek unokáikkal.”

Az öregedő társadalom jelenségének pozitív okával – a várható élettartam növekedésével – összefüggésben pedig Erdei Anna azt mondta, hogy a mai hatvanasok a korábbi ötvenesek, a mai hetvenesek pedig a korábbi hatvanasok, vagyis az általános egészségi állapot javulása – túl azon, hogy növeli az időskort megélők számát – az időskor alsó határát is felfelé tolja.

„A kutatói életpályán pedig általános tapasztalat, hogy a tudomány művelése, a fiatal kutatókkal való együttműködés hosszú távon megőrzi szellemi aktivitásunkat” – zárta köszöntőjét az MTA főtitkára,

megerősítve a Magyar Tudományos Akadémia elkötelezettségét aziránt, hogy miként eddig, úgy a jövőben is számos kérdésben számítanak a Fiatal Kutatók Akadémiájának ötleteire, meglátásaira és szempontjaira.

Az öregedő társadalom vizsgálata című interdiszciplináris szimpóziumon öt előadás hangzott el.

Gál Róbert PhD, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense Mennyire súlyos probléma a társadalom idősödése? című előadásában kifejtette, hogy

a magyar társadalom – mint számos más társadalom is – úgy idősödik, hogy közben az idősek aránya nem nő.

Az aktív életszakaszt és az időskort elválasztó korhatár ugyanis olyan gyorsan emelkedik, hogy az ellensúlyozza a várható élettartam emelkedését.

Gál Róbert PhD előadást tart az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Pircs Karolina PhD, a HCEMM-SE Neurobiológiai és Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport kutatója Bőrsejtből agysejt: Sejtprogramozás alapfokon című előadásában az indukált neuronális modell Magyarországon elsőként történt bevezetéséről és alkalmazási lehetőségeiről adott ismertetést. Az öregedés és a gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegségek vizsgálatára egyedülálló lehetőséget nyújtó indukált neuronális (iN) sejtek előállítása kapcsán a fiatal kutató kifejtette, hogy az eljárás során

emberi bőrsejtek átprogramozásával hoznak létre „öreg” idegsejteket, amelyek megtartják a donorra jellemző életkori és genetikai sajátságokat. A különböző korú emberek bőréből átprogramozott indukált neuronok összehasonlításával releváns információkat nyerhetnek az öregedés során bekövetkező változásokról és az azokhoz köthető betegségekről.

Pircs Karolina PhD előadást tart az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Kerepesi Csaba PhD, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet munkatársa Az öregedés és megfiatalodás kutatása mesterséges intelligencia segítségével című előadásában abból indult ki, hogy öregedő társadalmunkban egyre nagyobb terhet jelentenek a hosszan elhúzódó időskori betegségek, ám az öregedés belső mechanizmusainak megértése és az erre építő öregedéslassító, illetve megfiatalító kezelések megoldást jelenthetnek a problémára, és akár hosszú és egészséges életet is biztosíthatnak. Az előadás azt mutatta be, hogy az öregedés lassításához és a megfiatalító kezelésekhez kapcsolódó kutatásokban

hogyan játszik központi szerepet a mesterséges intelligencia olyan matematikai modellek (öregedésórák) biztosításával, amelyek a biológiai életkort mérik.

Kerepesi Csaba PhD előadást tart az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / admin

Hungler Sára PhD, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának munkatársa Életkoron alapuló diszkrimináció a munkaerőpiacon címmel megtartott előadásában kifejtette, hogy míg az Európai Unió célja egy kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapuló Európa megteremtése, amely (többek között) a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítására törekszik, addig

a foglalkoztatás- és szociálpolitika területén számos olyan intézkedéssel találkozhatunk, amely az életkoron alapuló különbségtételen alapul.

Ilyen jelenség például az, ha egy foglalkozást minimális életkorhoz kötnek, ilyen az életkorhoz köthető juttatások alkalmazása vagy a munkabér korcsoport szerinti emelkedése.

Az életkor szerinti megkülönböztetésre tehát sokkal enyhébb feltételrendszer vonatkozik, mint más védett tulajdonság, például a faj vagy nem esetén.

Ennek oka a gazdasági racionalitásban keresendő. Az Európai Unió Bírósága esetjoga is alátámasztja, hogy az életkor szerinti megkülönböztetés esetén alkalmazott szükségességi és arányossági teszt kevésbé szigorú, ezáltal a kimentés szélesebb körben lehetséges. Az előadás bemutatta, hogy a jelenlegi hazai és uniós jogszabályi környezetben milyen eszközökkel biztosítható a munkaerő sokfélesége, a nemzedékek közötti szolidaritás és az életkoron alapuló diszkrimináció csökkentése a munka világában.

Hungler Sára PhD előadást tart az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Monostori Judit PhD, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa A demográfiai idősödés jelensége: mérések, következtetések, eltérő nézőpontok és narratívák című előadásában a demográfiai és az egyéni öregedés jelenségével kapcsolatos diskurzusokat, előfeltevéseiket és következményeiket tekintette át.

Rámutatott a diskurzusok és számos, az idősödés mérésére kidolgozott jelzőszám egyoldalúságára és arra is, hogy ezek miért nem szolgálják az idősödés folyamatának tényleges megértését.

Monostori Judit PhD előadást tart az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Hungler Sára, Kerepesi Csaba, Monostori Judit és Pircs Karolina részvételével, a beszélgetés moderátora Hartmann Bálint, a Fiatal Kutatók Akadémiájának vezetőségi tagja volt.

A kerekasztal-beszélgetés során négy szűkebb témakört érintettek a fiatal kutatók: (1) Melyek a legnagyobb kihívások és lehetőségek, amelyekkel az elöregedő társadalmak ma szembesülnek az egyes tudományterületek szempontjából?; (2) Hogyan kezelheti hatékonyan interdiszciplináris együttműködés a népesség elöregedésével kapcsolatos problémákat? Milyen jó példákat látunk a hazai kutatási szférában ilyen együttműködésekre?; (3) A népesség elöregedésének gazdasági hatása jelenleg nettó negatív értéknek tekinthető? Hogyan tudunk ezen változtatni?; (4) Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a technológiai és tudományos innováció gyors üteme és az elöregedő népesség szempontjából különösen fontos etikai megfontolások között?

A kerekasztal-beszélgetést követően a Fiatal Kutatók Akadémiája a hagyományoknak megfelelően megtartotta éves taggyűlését.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai a 2024. évi közgyűlésen a Humán Tudományok Kutatóháza előtt Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás