A sikeres pályázatok éve volt 2016 – Török Ádám főtitkár beszámolója
Az MTA főtitkára az akadémiai kutatóhelyek 2016. évi munkájáról szóló beszámolójában tájékoztatást adott az intézményhálózat általános adatairól, a tudományos eredményekről, a publikációs és idézettségi mutatókról, valamint a kutatási feltételek javítását célzó fejlesztésekről. Elmondta, hogy az MTA fejezet összes intézményében dolgozók száma 2016-ban kismértékben nőtt, a költségvetés feltételei hasonlóak voltak a megelőző évhez. Kiemelte, hogy mind a hazai, mind pedig a nemzetközi pályázatokon való részvétel kiemelkedő sikereket hozott az MTA intézményei számára. A szabadalmi oltalmak száma is örvendetesen növekedett az elmúlt esztendőben. A kutatómunka feltételeinek javítását szolgálják az infrastrukturális fejlesztések. Elkészült az MTA Humán Tudományok Kutatóháza, elindult az MTA Agrár-innovációs Centrum beruházása, és szintén 2016-ban született döntés az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új kutatótömbjének felépítéséről. Növekedett az MTA részvétele a felsőoktatásban, a doktori iskolák vezetői között egyre több az MTA vezető kutatója.
Kiemelkedő hazai és nemzetközi pályázati sikerek
A főtitkár beszédében kimagasló pályázati eredményekről számolt be. A 2012. évi átalakítások óta 2016 volt a legsikeresebb pályázati év az MTA kutatóhálózata számára. A magyar kutatók voltak tavaly a legeredményesebbek az EU Horizont 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a „Teaming” kutatási kiválósági programban. A 27 országból 169 pályázat érkezett be, a kihirdetett tíz nyertes közül két konzorciumban is részt vesz MTA-kutatóhely.
A 2016. év kiemelkedően sikeres volt a magyar kutatók – köztük az MTA szakemberei – számára az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain is. A kutatói kiválóság egyik mércéjének számító pályázaton tavaly 12 hazai kutató nyert támogatást, egyenként mintegy 1,5–3,5 millió euró összegben. A program 2007. évi indulása óta ez a legjobb magyar eredmény. A nyertesek közül kilencen az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, ezen belül hatan az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei. Az eredmények a Lendület program és a célzott rásegítő támogatások hatékonyságát támasztják alá a magyar kutatók pályázati sikereinek tükrében.
A 2015 végén megnyílt, európai uniós források támogatásával meghirdetett hazai pályázati lehetőségek komoly esélyt nyújtottak az MTA intézményei számára újabb kutatási források megszerzéséhez, különösen a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatai révén.
A tudományos teljesítmény mutatószámai
Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2016-ban valamivel kevesebb tudományos publikáció született, mint 2015-ben. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a publikációk száma az élettudományok területén gyakorlatilag változatlan volt, a bölcsészet- és társadalomtudományok terén 10,5%-kal, míg a matematikai és természettudományok területén 7,5%-kal csökkent. Míg a tudományos teljesítmény mutatószámai, a publikációs és idézettségi adatok némi visszaesést jeleznek az előző évhez képest, hosszú távon stabil növekedés figyelhető meg az impaktfaktoros folyóiratokban megjelent publikációk vonatkozásában. A bölcsészet- és társadalomtudományok területén, ha a külföldi, tudományos folyóiratokban megjelent publikációk számát tekintjük, szintén növekedés tapasztalható. A nemzetközi társszerzőségben született közlemények részaránya csaknem minden tudományágban meghaladja az EU13 országainak átlagát.
Az MTA vezetése a publikációs tevékenységben megfigyelhető folyamatok hátterét a kutatóközpontok, illetve az önálló kutatóintézetek 2015-ben elindított hosszú távú értékelése, valamint célzott elemzések során tárja fel.
Elkészült és induló beruházások
A főtitkár beszámolt arról, hogy elkészült az MTA Humán Tudományok Kutatóháza, amely új otthont ad az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont öt és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont valamennyi intézete számára, és rövidesen szintén ideköltözik a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont két intézete is.
Megkezdődött a martonvásári új Agrár-innovációs Centrum létesítése is, amely magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának új kutatótömbjét. Az új centrumba, a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik majd az MTA ATK jelenleg más telephelyen működő Talajtani és Agrokémiai Intézete, valamint a Növényvédelmi Intézet is. Az épület felépítését 6 milliárd forinttal, a kutatási berendezéseket 3 milliárd forinttal támogatja a Kormány. A beruházás részét képezi a további 800 millió forintnyi támogatásból megvalósuló látogatóközpont és a környezetében található Brunszvik-kert rekonstrukciója is. 2016-ban a kutatóközpont keretein belül megalakult a teljes projekt lebonyolításáért felelős szervezeti egység, és aláírták a projektalapító dokumentumot is. Megtörtént a teljes projektterület geodéziai felmérése és a park projekt által érintett területén található értékes, megóvandó növények kijelölése, valamint a kutatótömb épületére vonatkozó nyílt tervpályázati felhívás előkészítése is.
Szintén 2016-ban született döntés arról, hogy az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet jelenlegi korszerűtlen épülete területén 3,5 milliárd forintos kormánytámogatással új kutatóház épül. A beruházás az MTA kormánytámogatásokat saját forrással kiegészítő programjának része, amelynek eredményeként a jelenleg költségesen működtethető ingatlanokban elhelyezett intézetek korszerű és kutatásra tervezett épületekben folytathatják a munkát. Az új épületbe a tervek szerint a 2019. év végén költözhetnek a kutatók.
A kutatási infrastruktúra fejlesztése
2016-ban az MTA a kutatóhálózatában a kiemelkedő tudományos tevékenység feltételeit biztosító kutatási infrastruktúra-fejlesztést 1504,7 millió forinttal támogatta. Ebből 100 millió forintnál magasabb összegű támogatásban nyolc MTA-intézmény részesült: az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Természettudományi Kutatóközpont és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.
Szorosabb együttműködés a felsőoktatással
Az MTA közfeladatai megvalósításában továbbra is fontos partnerként tekint az egyetemekre, hiszen az együttműködés erősítése mindkét fél számára előnyökkel jár. A felsőoktatásban oktató kutatóintézet-hálózati kutatók száma a matematikai és természettudományok területén szignifikánsan nőtt, a másik két tudományterületen lényegében változatlan. 2016-ban a kutatóintézet-hálózati kutatók 40,5%-a oktatott felsőfokú oktatási intézményben (2015-ben ez a mutató 38,6% volt). Azon doktori iskolák száma, ahol a vezető az MTA intézethálózatának kutatója, 21-ről 25-re nőtt.
Miután a főtitkár befejezte beszámolóját, az MTA Közgyűlése határozatban elfogadta az akadémiai kutatóhelyek 2016. évi tudományos tevékenységéről szóló beszámolót, a „Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről (2015–2016)” című országgyűlési beszámoló koncepcióját, valamint az akadémiai kutatóhálózat felügyeletét ellátó Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót.
Az akadémiai kutatóhelyek és a „Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről (2015–2016)” című országgyűlési beszámoló koncepciója, valamint az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló az MTA honlapján olvasható.
Török Ádám beszámolójának hangfelvétele itt hallgatható meg:
