Eseménynaptár

Mi tartja össze a molekulákat? – Kürti Jenő (ELTE) előadása

Előadás-sorozat

Regisztráljon az eseményre!

A helyek száma korlátozott

Határidő: szeptember 3.

Regisztráció

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező
Ez meg az nem jó

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az eseményen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megbízásából kép- és hangfelvételek készülhetnek.

Időpont

2025. szeptember 03. 18.00-19.00 óra között

Helyszín

MTA Székház, Nagyterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Részletek

Két év sem telt el azt követően, hogy 1925-ben Schrödinger fölírta nevezetes egyenletét, és már molekulák leírására is elkezdték azt alkalmazni. A legegyszerűbb ilyen rendszer a hidrogén molekulaion, H2+, amelyben egyetlen elektron tartja össze a két protont. A klasszikus mechanika szerint a H2+-nak nincs stabil állapota, pedig a kísérletek szerint ez egy létező molekulaion. A kvantummechanika legelső sikerei közé tartozik annak kiszámítása, hogy a H2+-nak valóban létezik stabil alapállapota. Érdemes megemlíteni, hogy Teller Ede 1930-ban elkészült doktori munkája is a H2+-molekulaion tulajdonságainak kvantummechanikai vizsgálatáról szólt. Ebben az előadásban először ezt a tudománytörténeti jelentőségű problémát járjuk körül. Ezután a semleges H2-molekulát tárgyaljuk, és ennek során megismerkedünk a két legismertebb elsődleges kötéstípussal: a kovalens- és az ionos kötéssel. A sort először egyszerű majd egyre bonyolultabb molekulákkal folytatjuk: N2, O2, CO, H2O, C6H6. Külön kiemeljük a szénatom kitüntetett szerepét a szerves molekulák esetében, amelynek alapját az ún. hibridizáció képezi. Bemutatjuk a legfontosabb szén nanoszerkezeteket: fullerének, nanocsövek és a grafén. Röviden megemlítjük a biológiailag is fontos makromolekulákat: fehérjék, DNS, kitérve a másodlagos kötéseket biztosító hidrogénhídkötésre.

Az előadásban legalább hozzávetőleges válaszokat fogunk kapni a következő kérdésekre:

Mi a jelentősége a közelítő módszereknek a molekulák tárgyalásánál, egyáltalán, miért van szükség közelítő módszerekre? Miért fontosak a kvalitatív leírások molekulák tárgyalása során és mire kell vigyázni, milyen veszélyei lehetnek a kvalitatív leírásnak? Mi a molekulapálya módszer (MO-LCAO) és mi a vegyértékkötés módszer (VB), milyen viszonyban vannak, jobb-e az egyik, mint a másik? Miért mágneses az oxigénmolekula? Milyen szerepe van egy molekula szimmetriáinak az energiaszintjeire és a rezgéseire nézve? Mit jelent a hibridizáció, ami a szénatom különleges tulajdonságainak az alapja? Mik azok a szén nanoszerkezetek? Van-e átmenet a molekulafizikai tárgyalásból a szilárdtest-fizikaiba? 

Kürti Jenő az MTA doktora, 2021-es nyugdíjba menetele óta az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék emeritusz professzora. 2006–2015 között az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszékének tanszékvezetője, 2008–2011 között az ELTE TTK Fizikai Intézet igazgatója, 2011–2014 között az ELFT főtitkára, 2015-2020 között az ELTE Bolyai Szakkollégium igazgatója. Legfontosabb díjai, kitüntetései: ELFT Schmid Rezső díj (1997), Magyar Érdemrend Tisztikereszt Polgári Tagozata kitüntetés (2020), MTA Fizikai Tudományok Osztálya Fizikai Fődíja (2024). Érdeklődési területe a szén nanoszerkezetek Raman-spektroszkópiája és kvantumkémiája. Több mint 100 tudományos publikációjára mintegy 4000 független hivatkozást kapott.

 

További információk a Kvantumok világa 2025 című előadás-sorozatról és regisztráció a többi előadásra: https://mta.hu/kvantumok-vilaga-2025

Szervező

MTA Fizikai Tudományok Osztálya

Kapcsolattartó

Lorencz Kinga