MTA Székház, Díszterem 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
Részletek
A 21. század a fotonika évszázada lesz. Mindennapi életünkben, az iparban, az egészségügyben, a távközlésben és a kutatásban is egyre nagyobb szerephez jutnak a fényalapú technológiák.
A lézerek – melyek speciális tulajdonságokkal rendelkező fényt állítanak elő – rohamos fejlődésüknek köszönhetően sorban váltják ki a hagyományos technikákat az ipari anyagmegmunkálástól a sebészeti szikén át az információ továbbításáig, tárolásáig. Az extrém rövid lézerimpulzusok is egyre nagyobb átlag- és csúcsteljesítményű rendszerekben érhetők el, ami a fizikai, kémiai és anyagtudományok terén egyre újabb lézeralapú alapkutatási irányokat nyit meg, lehetővé téve a fény és anyag egyre összetettebb kölcsönhatásainak vizsgálatát, megalapozva ezzel újabb és újabb technológiák kifejlődését.
A szegedi ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) lézeres kutatóintézet – nevében és missziójában is – az ultrarövid (attoszekundumos) kutatás kiemelt központjává készül válni. Az attoszekundumos források megépítését alapos tervezés előzte meg, hogy elérhető legyen a magasharmonikus-keltés nagyobb teljesítményre skálázása. Az első lézert 2017 végén üzemelték be, 2019 júniusában pedig sikerült üzembe helyezni az első attoszekundumos forrást. A kutatástechnológiai berendezések köre folyamatosan bővül, ezek rövidesen a nemzetközi felhasználói kutatások szolgálatába állhatnak. Varjú Katalin előadásában áttekintést ad a nagy intenzitású lézerrendszerek kulcsfontosságú elemeiről, alkalmazási területeiről, különös tekintettel az attoszekundumos tudomány nyújtotta lehetőségekre, melyek indokolják és megalapozzák az ELI-ALPS létét.
Névjegy
Varjú Katalinfizikus, az ELI-HU Nonprofit Kft. tudományos igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem docense. Kutatási területe a nagy intenzitású, femtoszekundumos lézerimpulzusokkal gerjesztett nemlineáris folyamatok vizsgálata, melyek attoszekundumos impulzusok keltését teszik lehetővé.