Eseménynaptár

Részletek

Előadó: Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató

Az est házigazdája: Kiss A. Kriszta irodalomtörténész, szerkesztő

Jókai Mór (1825−1904) életműve a magyar irodalom talán legnagyobb hatású elbeszélőprózai hagyatéka. Regényei és novellái 37 nyelven jelentek meg. A 180 év magyar irodalmának fordításait tartalmazó Bibliographia Hungarica 73 ezer rekordjából 1008 tétel Jókai-mű. 2018-ban Kínában egy kötetben jelent meg az 1892-es A sárga rózsa és Scott Fitzgerald 1925-ös kultregénye, A nagy Gatsby. Nyelvteremtő kreativitásának köszönhetjük a modern magyar próza nyelvét és olyan máig közkedvelt női neveket, mint a Kincső és a Tímea. Kiállt a zsidóemancipáció mellett, és küzdött a nőírókért, sőt, egyszer még „feministának” is nevezte magát. A szinte még „in vitro” kutatási eredményeket kipróbálva a filoxérajárvány idején budai szőlője egyharmadát meg tudta menteni a pusztulástól. Jókait tehát nemcsak a nyelv érdekelte szenvedélyesen, hanem a teremtett világ egésze, és amiről kevesebbet beszélünk, a természettudományok és a technika is. Enyim, tied, övé (1874) című regényének egyik karaktere a következőket mondja a tudományról: „Enyim a tudományok világa, melynek magasain minél feljebb hágok, annál szélesebb látkör terül el körülem, bámulatos új országaival, mik közül csak egynek is minden titkait megismerni, rövid az élet. S a tudomány titkainak gyönyöre több, mint mindaz, miket szomj, éh és sóvár szív megóhajt. S amit gyűjtök, az nem holt kincs, száz- meg százfelé elosztom, s elosztva több lesz. Enyim a jövő nemzedék világa.” Az előadás nemcsak abba kínál bepillantást, mit gondolt Jókai a tudományról, hanem abba is, milyen módszerekkel „gyűjtötte”, és hogyan „osztotta szét” azt, amit regényhőse „kincsnek” nevezett: a tudományt.

Névjegy

Hansági Ágnes irodalomtörténész, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Közel három évtizede kutatja Jókai Mór életművét, 2004-ben egyik kezdeményezője volt az életmű újraértékeléséhez vezető konferenciasorozatnak. Akadémiai doktori értekezésében Jókai Mór elbeszélőprózájának modernségét vizsgálta. Kutatásai a 19. századi magyar és európai irodalmi kölcsönhatások mellett elsősorban az irodalmi kommunikáció sajátosságaira és feltételeire, a szerialitásra és Jókai Mór elbeszélőprózájára fókuszálnak. A Jókai Mór összes műveinek digitális történeti-kritikai kiadásán és a Jókai-bibliográfia összeállításán dolgozó kutatócsoport vezetője.

A rendezvényről kép- és hangfelvétel készül, részvételével egyben hozzájárul nyilvános publikálásukhoz.