Eseménynaptár

Részletek

A nyitórendezvény célja elsősorban az, hogy áttekintést adjon a magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetével kapcsolatban. A konferencia keretében az Akadémia anyagi támogatásával évek óta folyó kutatások nyomán megjelenő – mintegy 35 ív terjedelmű – tanulmánykötet fontosabb megállapításai kerülnek ismertetésre.

A hazai sikertelen kezdeményezések után, európai minták nyomán, Széchenyi István gróf nevezetes országgyűlési indítványára alakult meg az az egylet, amely két évszázad alatt egy nyelvművelő magántársulatból a tudományok intézményesült nemzeti akadémiájává fejlődött. Ez a fejlődési ív azonban számos közbülső állomást, törést, visszalépést és újrakezdést foglal magában. Ezért az Akadémia történetének tárgyilagos bemutatásakor a szerzők a fényes sikerek és az árnyoldalak ábrázolására egyaránt figyelmet fordítottak. Az évforduló lehetőséget kínál az előadóknak arra is, hogy kitérjenek az Akadémiát évtizedek során ért bírálatokra, a múltban gyökerező működési problémákra, valamint arra, miként valósíthatók meg az Akadémia céljai a folyamatosan változó társadalmi és politikai környezetben. Az előadások egyúttal a hazai 19–20. századi akadémia- és tudománytörténeti kutatások állapotfelméréseként is értelmezhetők, mivel bemutatnak újszerű megközelítéseket, és ami talán még lényegesebb, több szerző újabb vizsgálati kérdésekkel és témákkal kijelöli a további kutatások lehetséges irányait.

A rendezvény előadói többek között vizsgálják a tudós elit társadalmi hátterét, a rekrutáció jellegzetes útvonalait és az akadémikussá válás időben változó feltételeit. Szintén kiemelt figyelmet szentelnek az Akadémia és az állami akaratot érvényesítő mindenkori kormányzat összetett kapcsolatának feltárására. E témák mellett sor kerül előadásokra az egyes tudományok intézményesüléséről és az Akadémia e folyamatban játszott szerepéről, valamint az MTA testületi eseményei és évfordulós ünnepségei révén megnyilvánuló önreprezentációjáról is. Végül szó lesz az Akadémia nemzetközi kapcsolatainak (csereprogramok, tudományos együttműködések, nemzetközi szervezetekben való részvétel) alakulásáról a szocializmus időszakában, továbbá az 1994-es akadémiai törvény megszületése körüli politikai vitákról.

                        Levezető elnök: Gyáni Gábor, az MTA rendes tagja

9.30–9.40         Köszöntő: Benkő Elek osztályelnök, az MTA rendes tagja

9.40–10.00       Cieger András (ELTE HTK): A készülő akadémiatörténeti tanulmánykötetről. Részeredmények és további feladatok

10.00–10.20     Krász Lilla (ELTE BTK): Tudományosság és tudós társiasság a hosszú 18. században: európai minták – honi törekvések

10.20–10.40     Langó Péter (ELTE HTK): A magyarok eredetének kutatása és a Magyar Tudományos Akadémia

10.40–11.00     Kovács Janka (ELTE HTK): A tudományos társaságok szerepe a pszi-tudományok professzionalizációjában a 19. századi Magyarországon

11.00–11.20     Kiss Zsuzsanna (ELTE TÁTK): Az akadémikusok származása és karrierpályája 1825 és 1990 között

11.20–11.40     Paksi Veronika (ELTE TK) – Tardos Katalin (ELTE TK: Akadémikusok a rendszerváltás után

11.40–12.00     Hozzászólások

12.00–12.15     Kávészünet

                        Levezető elnök: Rainer M. János, az MTA rendes tagja

12.15–12.35     Sipos Balázs (ELTE BTK): Az Akadémia (ön)reprezentációja: centenáriumi ünnepség és helykeresés

12.35–12.55     Turbucz Dávid (ELTE HTK): Az Akadémia a tudomány és a politika metszéspontján (1919–1944)

12.55–13.15     László Szabolcs (ELTE HTK): A Kádár-rendszer nemzetközi tudományos kapcsolatai és az MTA

13.15–13.35     Zsidi Bernát (MTA KIK): „Határvonalhoz értünk.” Az 1994-es akadémiai törvény elfogadásának három szakasza

13.35–13.55     Körtvélyesi Zsolt (ELTE TK): Alapítói szándék és kétszáz éves tapasztalat: mennyiben felel(t) meg az Akadémia eredeti küldetésének

13.55–14.15     Hozzászólások és zárszó

 14.15–15.00     Ebédszünet