Uros apát temploma és helye az európai művészettörténetben – Videón Takács Imre művészettörténész Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása
Miként lehet egy templom egyszerre három templom? Hogyan árulkodhat egy befalazott ablak az épület eredeti ritmusáról? Milyen eszközökkel tudjuk felismerni az építészettörténeti rétegeket egy épületen belüli összevisszaságban? És hogyan tört be Pannonhalmára „a legmodernebb avantgárd” az 1220-as években? Többek között ezeket a kérdéseket érintve tárta fel diákokból álló hallgatósága előtt a Pannonhalmi Bencés Főapátság templomának titkait Takács Imre művészettörténész Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása.
0:00 | Intro
0:06 | Interjú Takács Imre művészettörténésszel
4:37 | Takács Imre előadása
5:39 | Takács Imre szakmai életútja
15:49 | Mit tudhatunk Uros apát templomáról a régészetnek köszönhetően?
32:22 | Milyen épület az, amelyben ekkora összevisszaságok vannak? Hol a rend a káoszban? – A templomépítés története
43:22 | Mesterek jönnek-mennek: négy műhely, négy formarend
1:04:16 | Ki ez az ember, Uros apát?
„Annak a folyamatosan alakuló, változó, korszerűsödő képét próbálom fölvázolni, hogy ennek a nagyon bonyolult építéstörténetű templomnak hogyan érthetők meg a részletei, az egész folyamata, és főképpen milyen művészettörténeti értékeket képvisel nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is ez az épület” – mondta Takács Imre művészettörténész, az MTA doktora a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tartott előadása előtt vele készült interjúban.
A beszélgetésből az is kiderült, hogyan lesz valakiből jó művészettörténész, az előadásból pedig az, hogy milyen építészettörténeti bonyolultság és gazdagság jellemzi az UNESCO világörökségi helyszíneként számontartott Pannonhalmi Bencés Főapátság templomát. A diákok megtudhatták, hogy egy „véletlen” művészettörténészi felismerés nyomán hogyan lett kapcsolatba hozható az épület a reimsi katedrálissal. Hallhattak a titokzatos Uros apátról is, aki utazásai során még Julianus barátnál is nagyobb távolságokat járt be.
Takács Imre művészettörténész, egyetemi tanár az Iparművészeti Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének egykori igazgatója. Szakterülete a középkor művészete, azon belül elsősorban az építészet, a szobrászat és az ötvösség. Évtizedek óta kutatja a Pannonhalmi Bencés Főapátság építészettörténetét. Egykori alma materében tartott előadása kapcsán így nyilatkozott: „Egy elnöki aláírású levél jött – Freund Tamásnak, az Akadémia elnökének az MTA Köztestületéhez írt levele a Középiskolai MTA Alumni Programról [a szerk.] –, amiről én azt gondoltam, hogy ennek én feltétlenül szeretnék eleget tenni, mert szerettem volna látni a mostani pannonhalmi diákoknak a szemét, reakcióját, azt, hogy ha arról a környezetről mesél valaki nekik – más szempontból, művészettörténeti szempontból –, amiben benne élnek, arra ők hogy reagálnak. Én négy évet töltöttem itt gimnazistaként.”
A Középiskolai MTA Alumni Program
A Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben elfogadott új küldetési nyilatkozatához illeszkedő elnöki programjában Freund Tamás elnök a tudománybarát társadalom és közgondolkodás kialakítását jelölte meg az egyik legfontosabb célként. Ennek érdekében hívta életre az Akadémia számára is kiemelkedő fontosságú Középiskolai MTA Alumni Programot.
A középiskolai évek sok esetben meghatározóak egy kutató életútjának alakulásában. Az Akadémia 18 ezres köztestületének tagjai közül sokan büszkék alma materükre, és tartják is a kapcsolatot volt tanáraikkal. A Középiskolai MTA Alumni Program erre a kapcsolatra építve, az évek során kutatóvá érett diákok segítségével viszi közelebb a fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, hozza testközelbe a kutatás világát tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában.