Műholdas felvételek és térinformatikai rendszerek – Videón Sík András geográfus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása
Van-e Budapesttől 100 km-re olyan hely, ahol csak nagyon kevés ember járt még? Miként tudjuk a városligeti fákat informatikai adatokká alakítani? Hogyan segítenek a műholdak a klímaváltozás folyamatának megismerésében? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszokat kaphatunk Sík András geográfusnak a Középiskolai MTA Alumni Program keretében gimnazistáknak tartott előadásából.
0:00 | Interjú az előadóval
1:29 | Műholdas felvételek és térinformatikai rendszerek – Sík András előadása
„A felfedezésnek és az ismeretlen meghódításának fontos eszköze a térkép. Ahogyan az 1400-as években a tengerhajózásban térképeket használtak, úgy a jelenben és a jövőben is, amikor majd a Naprendszer bolygóinak és egyéb égitesteinek a feltérképezése lesz a feladat, akkor is fognak térképeket és téradatokat használni” – mondta előadásában Sík András geográfus. A kutató a vele készült interjúban a földrajztudomány izgalmas átalakulása kapcsán kifejtette: „A földrajztudománynak és az informatikának a határterületén kialakult egy teljesen új gondolkodásmódot igénylő ágazat: ezt nevezzük térinformatikának. A térbeli adatok korszerű módszerekkel való kezelését végezzük, és ennek eredményeképpen térképeket hozunk létre, térbeli mintázatokat vizsgálunk vagy folyamatokat modellezünk akár két dimenzióban, akár három dimenzióban. Ez borzasztóan izgalmas lehetőségeket rejt magában.”
Sík András az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa, a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője, az MTA köztestületének tagja. Szakterülete a Mars-kutatás, a planetológia, a térinformatika, a távérzékelés és a geomorfológia. A Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása alkalmából vele készített interjúban arról beszélt, hogy nagyon szeret középiskolásoknak ismeretterjesztő előadásokat tartani, mert olyan dolgokról lehet beszélni, ami érdekli őket, és ha látják, hogy ezt később felhasználhatják akár tudományos-műszaki pályán, akár a munkaerőpiaci elhelyezkedésben, akkor szerinte csendben figyelik a lehetőségeiket és a jövőbeli karrieríveket. „Hiánypótló kezdeményezés, hogy tudósok, aktív kutatók eljutnak középiskolákba és a középiskolai diákoknak első kézből mondják el a saját életpályájukat és a saját szakterületüket, így számos ablakot nyitnak ki a diákoknak a jövőjükre nézve” – véli a kutató.
A Középiskolai MTA Alumni Program
A Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben elfogadott új küldetési nyilatkozatához illeszkedő elnöki programjában Freund Tamás elnök a tudománybarát társadalom és közgondolkodás kialakítását jelölte meg az egyik legfontosabb célként. Ennek érdekében hívta életre az Akadémia számára is kiemelkedő fontosságú Középiskolai MTA Alumni Programot.
A középiskolai évek sok esetben meghatározóak egy kutató életútjának alakulásában. Az Akadémia 18 ezres köztestületének tagjai közül sokan büszkék alma materükre, és tartják is a kapcsolatot volt tanáraikkal. A Középiskolai MTA Alumni Program erre a kapcsolatra építve, az évek során kutatóvá érett diákok segítségével viszi közelebb a fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, hozza testközelbe a kutatás világát tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában.