A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés – Videón Horváth Dezső fizikus Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása
Miért van éjjel sötét? Mit tudunk a táguló világegyetem méretéről, koráról vagy épp a sötét energiáról? Elfogadják-e a vallások az ősrobbanást teremtésnek? És mit gondolt az „ősrobbanásról” Szent Ágoston több mint 1500 évvel azelőtt, hogy az elmélet a fizikában megjelent volna? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Horváth Dezső fizikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében gimnazistáknak tartott előadásában.
0:00 | Interjú Horváth Dezsővel
3:30 | Horváth Dezső előadásának tartalmi elemei
5:53 | Miért van éjjel sötét? – A világegyetem szerkezete
10:18 | Táguló világegyetem
15:02 | Sötét anyag
16:41| A kozmikus tojás felrobbanása a teremtés pillanatában – az ősrobbanás elmélete
26:51 | Mi a sötét energia?
30:25 | Miből áll össze a világegyetem tömege?
33:05 | Általános relativitáselmélet – a gravitációs hullámok megfigyelése
40:05 | Evolúció és vallás – Elfogadják-e a vallások az ősrobbanást teremtésnek?
„Az első, legnagyobb rejtély, hogy hogy lehet, hogy éjjel sötét van. Erre a rövid válasz az, hogy azért, mert nem süt a nap. De ez nem igaz, mert ha végtelen kiterjedésű és örökké létező világegyetemben élnénk, akkor az égbolt minden pontján kéne, hogy legyen egy csillag. A sötét éjszaka véges méretű és korú világegyetemet jelent” – indítja előadását Horváth Dezső, amelyben a táguló világegyetemtől a kozmikus háttérsugárzáson, gravitációs hullámokon, fekete lyukakon és neutroncsillagokon át egészen a vallás és a fizika kapcsolatáig vezeti hallgatóit.
Horváth Dezső előadást tart a Középiskolai MTA Alumni Program keretében a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban Fotó: mta.huA Nemes Nagy Ágnes unokaöccseként eredendően irodalmárnak készült Horváth Dezső, mivel természettudós rokonait vidámabbnak és kiegyensúlyozottabbnak találta, mint az irodalmár családtagokat, végül fizikus lett. Horváth Dezső az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tagja, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont professzor emeritus kutatója.
A vele készített interjúban a fizikus azt mondta a Középiskolai MTA Alumni Programról, hogy az nagyon fontos feladata az Akadémiának. „Soha nem mondok nemet, hogy ha ilyenre kérnek, mert úgy érzem, hogy mint főállású kutatónak kötelességem az érdeklődőket tájékoztatni, és főleg az nagyon fontos, hogy a gyerekekben a tudományos érdeklődést felkeltsük és fenntartsuk.”
A Középiskolai MTA Alumni Program
A Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben elfogadott új küldetési nyilatkozatához illeszkedő elnöki programjában Freund Tamás elnök a tudománybarát társadalom és közgondolkodás kialakítását jelölte meg az egyik legfontosabb célként. Ennek érdekében hívta életre az Akadémia számára is kiemelkedő fontosságú Középiskolai MTA Alumni Programot.
A középiskolai évek sok esetben meghatározóak egy kutató életútjának alakulásában. Az Akadémia 18 ezres köztestületének tagjai közül sokan büszkék alma materükre, és tartják is a kapcsolatot volt tanáraikkal. A Középiskolai MTA Alumni Program erre a kapcsolatra építve, az évek során kutatóvá érett diákok segítségével viszi közelebb a fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, hozza testközelbe a kutatás világát tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában.
