Vírusevolúció százmillió éves léptékben – Harrach Balázs rendes tag székfoglaló előadása
Harrach Balázs rendes tag 2023. március 8-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
A vírusevolúció százmillió éves léptékben való vizsgálatát az tette lehetővé, hogy egyre távolabbi élőlényekből is tudunk kimutatni hasonló vírusokat. Az előadó és munkatársai a közelmúltban számos olyan hal-, béka-, hüllő- és madárvírust találtak és jellemeztek molekulárisan, melyek az emlősök vírusaival közös családba vagy rendbe tartoznak. Evolúciós távolságukat vizsgálva számos esetben lehetett tisztázni, hogy az adott adeno-, herpesz-, parvo-, polioma-, papilloma-, circovírus a gazdával való folyamatos koevolúció eredménye, vagy gazdaváltással került át, és él ma új gazdában. A koevolúcióval kialakult víruscsoportoknál jól látszik a törzsfejlődési (evolúciós) távolság a több mint 450 millió éve elkülönült halak és a magzatburkosok mai vírusai között, és a gazdák törzsfejlődését tükröző vírus-törzsfejlődés. De ismerünk hasonló gerinctelen-, sőt növényi és baktériumvírusokat is.
Harrach Balázs (Az akadémiai székfoglaló előadásról készített képgaléria a fotóra kattintva nézhet meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Harrach Balázs 2014-től a Nemzetközi Vírustaxonómiai Bizottság elnökségi tagjaként részt vett a vírustaxonómia gyökeres megújításában, mely új rendszer teljes mértékben a vírusok evolúciójára próbál alapulni. Az új rendszer, mely a legmagasabb szinteken (immár 15 szint van a korábbi 5 helyett) egyes kiválasztott fehérjék háromdimenziós szerkezetén alapul, majd az egyre alacsonyabb szinteken a genomszerveződés, az aminosav-szekvencia és végül a nukleinsav-szekvencia hasonlóságán (míg csak részlegesen a gazdafajon). E megközelítéseket saját eredményeik alapján demonstrálta.
Látszólagos anomália, hogy egyes vírusok, pl. az adenovírusok, látszólag a semmiből keletkeztek úgy 320 millió évvel ezelőtt, ugyanakkor a baktériumok vírusaival is mutatnak hasonlóságot. Valóban baktériumvírusok az őseik, ám a bakteriális eredetű mitokondriumban inaktívvá válva és így „rejtőzve” az eukariótákban, csak később váltak ismét szaporodásra képes, immár magzatburkosokat fertőző vírussá.
Bonyolítja a képet, hogy egyes víruscsaládok a kialakulásuk során rekombinálódtak, így közös eredetű fehérjéik is vannak. Néhány vírus genomja integrálódott az állatok genomjába. Ezen ősi vírusok néha már nem is léteznek szaporodó vírusként (pl. az adintovírusok), de e „maradványok” tanulmányozásával mégis következtethetünk a múlt evolúciós történéseire és idejére (paleovirológia).
Ma a vírustaxonómia már négy egymástól függetlenül kialakult DNS-alapú és két RNS-alapú vírusevolúciós vonalat (birodalmat) ismer el, ám továbbiak elfogadása is várható.
Harrach Balázs Mosonmagyaróváron született 1952-ben. Az Állatorvostudományi Kutatóintézet korábbi igazgatója, jelenleg témacsoport-vezetője. Állatorvos, szűkebb szakterülete az állatorvosi virológia. A hazai állatorvosi virológia molekuláris fejlesztésének iskolateremtő egyénisége.
