Új fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerfejlesztési perspektívák – Helyes Zsuzsanna levelező tag székfoglaló előadása

A kapszaicinérzékeny érző idegrendszer komplex módon szabályozza az ér- és immunválaszokat, amelyek számos gyulladásos és fájdalommal járó betegségben központi szerepet játszanak. A fájdalom közvetítésén túl az ezekből az idegvégződésekből felszabaduló, gyulladáskeltő neuropeptidek, mint a kalcitoningén-rokon peptid (CGRP) és a P-anyag, értágulatot és plazmafehérje-kiáramlást okoznak a beidegzési területen (lokális neurogén gyulladás).

Ezzel párhuzamosan az ugyanazon idegvégződésből felszabaduló, gátló hatású mediátorok, mint a szomatosztatin, a vérkeringésbe jutva a test távolabbi pontjain is hatva szisztémás gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatást közvetítenek. Ezen új idegszabályozási mechanizmusra alapozva a kutatócsoport az elmúlt 25 év során számos bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a szomatosztatin gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatásait az sst4 receptora közvetíti, amely nem játszik szerepet a peptid széles körű, hormontermelést gátló hatásaiban.

Felfedezték, hogy az sst4 szomatosztatin-receptor ígéretes fájdalomcsillapító, antidepresszáns és gyulladásgátló, gyógyszercélpont, amely új perspektívákat nyitott a jelenlegi eszközökkel nem vagy nehezen kezelhető krónikus neuropátiás (idegi eredetű) fájdalom és az azzal gyakran együtt járó depresszió kezelésére. Közleményeik alapján több nemzetközi gyógyszergyár elindította sst4-aktiváló vegyületek gyógyszerfejlesztését. A csoport saját szabadalmaztatott molekulái preklinikai fejlesztésén, a vezérmolekula kiválasztásán és optimalizálásán dolgozik nemzetközi partnerekkel.

Helyes Zsuzsanna, az MTA levelező tagja (A galéria megnézéséhez kattintson a képre!) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Helyes Zsuzsanna csoportjának másik gyógyszerfejlesztési iránya azon a felfedezésen alapul, amely a szemikarbazid-szenzitív aminoxidáz (SSAO) szerepét bizonyította fájdalomban. Az enzim gátlása csökkenti az érző idegvégződéseken található fájdalomkeltő ioncsatornákat (tranziens receptor potenciál ankyrin 1 és vanilloid 1: TRPA1 és TRPV1) aktiváló mediátorok termelődését, ami fájdalomcsillapító hatású. Új, komplex hatásmechanizmusú SSAO-gátló gyógyszerjelöltet szabadalmaztattak, amelynek preklinikai és klinikai fázis I vizsgálatát végzik egy konzorciális GINOP-pályázat keretében (2017–2021).

A kutatócsoport eredményei kiváló példát mutatnak egyetemi felfedezésekből kiinduló gyógyszerfejlesztési projektekre, amelyeket ipari partnerekkel közösen visznek tovább.