Talaj-víz-növény kapcsolatok és környezeti hatások – Rajkai Kálmán rendes tag székfoglaló előadása

A székfoglaló termesztett és természetes növényállományok új módszerű vizsgálatát, új mérőeszközök és eljárások fejlesztését mutatta be: elsőként a talaj víztartóképesség-függvényének paramétereit rutin talajtulajdonságokkal becslő, ún. pedotranszferfüggvényeket és egy becsült víztartóképesség-függvényt, majd a talaj víztartó képességének területi mintázata négyzethálós mintavételi távolságát megadó szemivariancia-függvényt és a szabadföldi vízkapacitás interpolált térképét a Herceghalmi Állami Gazdaság 1500 ha-os területére. Az előadó a talaj nedvességtartalmának helyszíni mérésére kifejlesztett BR-30 készülékével különböző méretű bükkerdei lékek talajnedvesség-eloszlási képét ismertette. Ezen eredményeit a 2016-ban átvett Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetés indoklása is méltatja.

Rajkai Kálmán
(A fotóra kattintva megnézhető az akadémiai székfoglaló előadásról készített képgaléria.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Rajkai Kálmán bemutatta a klímaváltozás miatt száraz időszakokban a növények korlátozott vízellátását és megváltozó gyökérnagyságát roncsolás nélkül jelző, ún. gyökérkapacitás-módszer elvi magyarázatát és a vezetésével kidolgozott két dielektrikumú kondenzátormodellt majd az MTA levelező taggá választása utáni eredményeiből válogatott:

1. Nemzetközi újdonságként a gyökérkapacitás szabadföldi mérésére dolgozott ki eljárást munkacsoporjával. A talaj változó nedvességét növényfajokra jellemző exponenciális függvényekkel vette figyelembe szántóföldön és természetes homokpusztai gyepben mért gyökérkapacitások értékelésében.
2. A különböző talajokban a növények elektromos kapacitásértékeinek szórását a mérőjel veszteségi vagy disszipációs tényezőjének figyelembevételével jelentősen csökkentette munkatársaival.
3. Kísérletet ismertetett annak igazolására, hogy a gyökérkapacitás mérésekor az áram nem csupán a nedves talajfelszínen, hanem a gyökér körül is folyik, valamint hogy a mért kapacitás a száraz gyökértömeggel arányos, míg a száralap-keresztmetszettel sokkal kisebb mértékben.
4. Nemzetközi munkacsoportja számítógépes szimulációja szerint a levegőzött talajfelület aktív pórusszáma a nedvességértékeket a 100 hPa-nál kisebb vízpotenciál-tartományban jelentősen befolyásolta. A szimulációs eredményt az általa kidolgozott mérési megoldással homok- és vályogtalajon is igazolta.