Mi tesz minket emberré? Magyar kalandozások az ember és az emlősök agykérgében – Tamás Gábor rendes tag székfoglaló előadása

Az emberi agykéreg páratlan képességeit megalapozó mechanizmusok feltárása az idegtudomány egyik legnagyobb kihívása. Tamás Gábor és kutatócsoportja kísérleteiben számos, az embert megkülönböztető sejt- és neuronhálózati szintű mechanizmust tárt fel agyszelet-preparátumokban. Az állatmodellekhez viszonyítva az emberben újonnan megjelenő sejttípusok gazdagíthatják agykérgünket.

Tamás Gábor, az MTA rendes tagja (A galéria megnézéséhez kattintson a képre!) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Hipotézisük szerint az új emberi idegsejttípusok beágyazódása a neuronhálózat evolúciósan konzervált elemeibe, illetve a más fajokban is előforduló neurontípusok emberre specializált szinaptikus és sejtes tulajdonságai az emberi agykéreg jelentős funkcionális átalakulásához vezethetnek. A térben és időben precíz, gyors ideghálózati működésben újonnan felfedezett emberi neurontípusok, például az ilyen frekvenciákra hangolt csipkebogyó sejtek is részt vehetnek kibővítve a klasszikus, más fajokból ismert mechanizmusokban.

Az új elemek idegi hálózatokba épülését célzó funkcionális vizsgálatokhoz egyedi módszereket fejlesztettek, amelyekkel korábban nem elérhető felbontással vizsgálható az agykéreg működése, különös tekintettel a kutatócsoportjuk által megfigyelt alvási orsókba ágyazott éles hullámokra és az inzulin agykérgi szintézisére.