Kísérletek a nemzeti vagyon újraelosztására Magyarországon a 20. és a 21. században – Mihályi Péter levelező tag székfoglaló előadása

Az elmúlt bő három évtizedben a tulajdonviszonyok változásait a közgazdaságtan a privatizáció és a (vissza)államosítás fogalmi rendszerében írta le. Az előadó maga is ezt tette könyveiben és tanulmányaiban.

Mint 2022. október 5-én tartott akadémiai székfoglalójában fogalmazott, csak lassan jutott el ahhoz a felismeréshez, ami előadása legfőbb üzenete volt. Nevezetesen az, hogy a 20. századi magyar történelem perspektívájából szemlélve a nemzeti vagyon 9. újraelosztására tett kísérletnek kell tekinteni az Orbán-korszak egészét.

További képek Mihályi Péter levelező tag akadémiai székfoglaló előadásáról a fotóra kattintva nézhetők meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az 1. kísérlet az őszirózsás forradalom volt, melynek legjelentősebb gazdasági eseménye az 1919 februárjában megindult földosztás volt, a legutóbbi, 9. kísérlet pedig az 1989-es rendszerváltás visszafordítására tett kísérlet, amely a szemünk előtt zajlik. Ahogy az Országgyűlés elnöke 2017-ben ezt meg is fogalmazta: „A pincétől a padlásig átépítettük az ország épületét.” Ámde mint azt megmutatta, a változások többsége nem értelmezhető a „magántulajdon vs. állami tulajdon” keretben. Sem akkor, amikor a köztulajdonon belül történtek a változások (pl. amikor az Országgyűlés az önkormányzatok tulajdonát vagy a kormány az MTA kutatóhálózatát vette el), vagy amikor egy multinacionális cég magyar leányvállalatát magyar üzletemberek vásárolják meg (pl. Vodafone).

Ha figyelmünket nemcsak a versenyszféra vállalataira koncentráljuk, akkor az adatok azt mutatják, hogy összességében a nemzeti vagyon 9. újraelosztása nem valósult meg, illetve ami eddig történt, az könnyen visszafordítható lesz.