Az ár és minőség dinamikus kapcsolata – Vörös József rendes tag székfoglaló előadása

E reláció kapcsolatának vizsgálata akkor merült fel bennem először, amikor az egyik barátom azért vett Volvót, mert az egyébként meglehetősen borsos árából arra következtetett, akkor bizonyára a minősége is magas – idézte fel Vörös József.

Székfoglaló előadásában először is tisztázta, hogy különböző megközelítések ismertek a minőség fogalmára, és két lényeges koncepciót emelt ki. A folyamatcentrikus megközelítés abból indul ki, hogy maga a termelési folyamat milyen mértékben eredményez olyan termékeket, melyek előre meghatározott paramétereknek eleget tesznek. Az előadás nagyobb teret szentelt azon megközelítésnek, hogy a minőséget maga a fogyasztó határozza meg azzal, hogy az általa megítélt minőségért hajlandó fizetni. Mindezt az újdonság erejével ható keresleti függvénnyel írjuk le, melynek az ár mellett a minőség is független változója. A minőség azonban egy stratégiai és egy nem stratégiai minőségi attribútum eredője, és ezekre a költségfüggvény más-más módon reagál.

Vörös József, az MTA rendes tagja. (A galéria megnézéséhez kattintson a képre!) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Hogy milyen áron milyen minőséget érdemes előállítani, annak meghatározására az előadó egy optimális irányításelméleti modellt fogalmazott meg, melynek vizsgálatával arra jutott, hogy a magasabb minőség nem szükségszerűen jár magasabb árral. A meghatározó tényezők között szerepel, hogy különböző minőségi szegmensekben a fogyasztóknak mi az árérzékenységük, és már maga e marketingtényező is eredményezheti az érdekes jelenséget. Mindent módosít azonban a termelési hatékonyság: amennyiben a termelők képesek magasabb minőséget alacsonyabb fajlagos költséggel előállítani, magasabb minőség alacsonyabb árat vonhat maga után még kedvezőtlen piaci körülmények között is.