A nemzeti versenyképesség és a termelékenység kapcsolata – az üzleti világból nézve – Chikán Attila rendes tag székfoglaló előadása

A nemzeti versenyképesség egyre nagyobb hangsúlyt kap napjaink közgazdaságtani és gazdaságpolitikai gondolkodásában. A globális gazdaságban kiéleződött verseny, az intézmények szerepének növekvő felismerése, a nemzeti gazdaságpolitikák szuverenitásának elvi és gyakorlati dilemmái, illetve ezzel párhuzamosan a nemzetek sikerességének differenciálódása az egyes országok teljesítményének egyre komplexebb megítélését teszik szükségessé. A nemzeti versenyképességi elemzések e feladat megoldásának csak egyik, de aligha vitathatóan fontos eszközei.

Chikán Attila Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás

A székfoglaló előadáson készített fotók galériájaMint minden összetett közgazdasági fogalom, a versenyképesség tartalma is széles körű diszkusszió tárgyát képezi. A Chikán Attila által használt definíció rövid változata szerint a nemzeti versenyképesség egy ország azon képessége, hogy tartósan biztosítsa állampolgárai jólétének növekedését oly módon, hogy közben saját termelési tényezőinek hozadéka növekedjék. A definíció érvényességének (izgalmas és jogos) vizsgálata túlmutat jelen elemzés keretein, használhatóságába vetett bizalmat a szakirodalom jelentős részének hasonló felfogása mellett a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának több mint két évtizedes kutatásai erősítik meg. Egyetlen megjegyzés e helyütt a definícióhoz: az előadó s a kutatók nagy része számára egyértelmű, hogy a versenyképesség, noha rendszerint gazdasági jelenségként értelmezik, társadalmi tartalommal és kontextussal is bír.

Az adott definíció komplexitását az elemezhetőség érdekében lebontva elmondható, hogy a nemzeti versenyképesség eredménye két pilléren, egy „jóléti” és egy „termelékenységi” lábon áll, és mindkettő erőssége feltétele a nemzeti sikernek, a versenyképesség megújulásának is. Gazdag szakirodalom szól mindkét pillér jellegéről és hatásairól, ennek nagyobb része makrogazdasági szemléletű – jelen előadásában Chikán Attila ezek jelentőségét nem vitatva a ritkábban kutatott másik oldalról, a mikroegységek, az üzleti világ nézőpontjából vázol fel néhány fontosnak vélt összefüggést. A középpontban álló kérdés (a termelékenység hatása a nemzeti versenyképességre) vizsgálatát, általános jelentősége mellett, az teszi időszerűvé, hogy egyik alapfeltevése, meggyőződése szerint a magyar gazdaság versenyképességi problémáinak (mindenesetre egyik) legfontosabb oka a termelékenységben, ezen belül különösképpen a munka termelékenységében mutatkozó lemaradásunk.

Az elemzés a szakirodalmi források mellett a Versenyképesség Kutató Központ és társkutatók főleg empirikus eredményeire támaszkodik. Mintegy háttértézisként szolgál az a másik alapfeltevése, meggyőződése, hogy a magyar gazdaság problémái döntően nemcsak magukból a gazdasági folyamatokból, hanem mélyről induló társadalmi gyökerekből is erednek, s összetett szociológiai és politikai folyamatokon keresztül hatnak a nemzeti versenyképességre. Ebből eredően – elismerve az egyéni és vállalati tényezők alapvető fontosságú szerepét – nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy feltárják az intézményi rendszer, illetve ezzel összefüggésben az üzleti hálózatok működéséből eredő vállalati és nemzeti versenyképességi hatásokat.

Előadásában Chikán Attila három olyan, társadalmi sajátosságokra támaszkodó tényező hatását elemzi, amelyeknek bármely országban jelentős befolyásuk van a makrogazdasági szintű termelékenységre, s hazánkban különösképpen erősen befolyásolják a munka termelékenységének alakulását. Közös tulajdonsága a három tényezőnek, hogy hatásukat főként az üzleti tevékenységek ellátásának befolyásolásán keresztül érik el. A korrupció a társadalmi és gazdasági erőforrások nem hatékony allokációjával, a túlburjánzó bürokrácia a felesleges munkavégzés kényszerével, a bizalmatlanság pedig a kapcsolatokban (interakciókban) megjelenő súrlódásokkal csökkenti a termelékenységet s ezen keresztül a vállalati és nemzeti versenyképességet. Az előadás fő üzenete, hogy a nemzeti versenyképesség javítása nem egyszerűen gazdaságpolitikai ügy, hanem átfogó társadalompolitikai feladat is.