Bolyai Jánosról szóló előadással kezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Videón a szegedi nyitóünnepség

„Tiszta fogalmakat terjeszteni, zavartakat pedig salakjaikbul lehetőleg kitisztítni” – idézte gróf Széchenyi Istvánt, az Akadémia alapítóját Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese a Magyar Tudomány Ünnepe november 3-ai szegedi nyitóünnepségén. Freund Tamás, az MTA elnöke azt mondta: az Akadémia hiteles forrás, stabil pont a már tényeket is megkérdőjelező világban. Az idei, egész novemberben országszerte rengeteg érdekes programot kínáló tudományünnep fő témái a mesterséges intelligencia, a háborúk és a fenntarthatóság lesznek. A résztvevők a helyszínen kérdezhetnek a kutatóktól.

2023. november 3.

Az egy hónapos rendezvény nyitóünnepségének a hagyományoknak megfelelően minden második évben az MTA valamelyik területi bizottsága ad otthont. Idén Szeged volt a házigazda.

Az Akadémia, a Szegedi Tudományegyetem és Szeged városának vezetői a tudományünnepi nyitóünnepségen
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Országgyűlés november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. A Magyar Tudomány Ünnepe az MTA által 2003 óta minden év novemberében megrendezett országos programsorozat, amely hagyományosan a kor legégetőbb kérdéseit felvető problémákra ad tudományosan megalapozott, közérthető válaszokat.

Az egybegyűlteket először Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke köszöntötte.

Erdei Anna Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás ot

A tudomány népszerűsítésének feladatáról szólva elmondta: bár „a tudomány egyszeregyét a gyerekeknek, diákoknak a tanáraiknak, az iskolapadot már maguk mögött hagyó felnőtteknek viszont nekünk, kutatóknak kell elmagyaráznunk, még akkor is, ha sokszor úgy érezzük, ez a tevékenység az új értéket teremtő tudományos tevékenységtől vonja el az időnket. Meggyőződésem, hogy ez az energiabefektetés megtérül.

A tudomány működését megértő, az új eredményekről már a módszer lényegét megismerve halló, olvasó ember nehezebben lesz félrevezethető, és fogékonyabbá válik a hiteles forrásból érkező információkra.”

Erdei Anna köszöntője ide kattintva olvasható.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tudomány művelői alapvető feladatának nevezte, hogy újra és újra nekiveselkedve, minden lehetséges fórumon beszéljenek nemcsak saját eredményeikről, hanem a tudomány működéséről és módszereiről is.

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Arról például, hogy milyen haszna van az alapkutatásnak, hogy milyen hatalmas társadalmi-gazdasági hatása lehet egy évtizedekig csak néhány embert érdeklő elméleti probléma tudományos igényű megválaszolásának. Vagy arról, hogyan járulnak hozzá az alapkutatásokkal a kutatók például ahhoz, hogy egy hosszan vizsgált és végül megértett jelenségből milliók életét megmentő vakcina legyen. A tudomány működésének megértetése közös érdekünk. Ahogyan fontos annak elismerése is, ha valamit nem tudunk. Annak elmagyarázása, hogy

bár a tudomány sem tévedhetetlen, a rendkívül kritikus és mindent számtalan szempontból alaposan megvizsgáló kutatói közösségeknek nagyon erős önkorrekciós képességük van.”

Freund Tamás köszöntője ide kattintva olvasható.

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora az intézmény elmúlt több mint száz évét felidézve az SZTE nemzetközi beágyazottságát és az egymást követő kutatói generációk kiválóságát emelte ki, Kozma József, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottságának elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy a város és az egyetem szimbiózisban él: a szegediek a tehetségre és a tudásra építik a település jövőjét.

A MTÜ nyitóünnepségének tudományos előadását idén Pálfy Péter Pál, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke tartotta Bolyai János korszakalkotó felfedezése két évszázad tükrében címmel. „A semmiből egy új, más világot teremtettem” – írta meg Bolyai János édesapjának 1823. november 3-án. Hogyan jutott el a temesvári erődben szolgáló 21 éves katonatiszt zseniális felismerése az évtizedeken át tartó homályból – már jóval szerzőjének halála után – a tudományos világ rivaldafényébe? Mi a matematikai, fizikai és filozófiai jelentősége Bolyai geometriájának? Joggal mondhatta-e Szentágothai János, hogy „a magyar nép géniusza – a tudomány területén – a legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet”? Ezekre a kérdésekre válaszolt az akadémikus előadásában az évforduló alkalmából.

A nyitóbeszédet és a köszöntőket a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hagyományosan odaítélt díjak átadása követte. Az elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese, valamint az adott díjak kuratóriumának képviselői adták át.

Eötvös József-koszorú

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki:

Szajbély Mihályt, az MTA doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar professor emeritusát a 18., 19. és 20. századi magyar irodalom fontos életműveinek beható értelmezése és magyarázatos szövegkiadása, a korszak irodalomszemléletének, értékrendjének, sajtó- és médiatörténetének feltárása, egy modern műfaj – a hangjáték – sajátosságainak elemzése, valamint a vajdasági kortárs magyar irodalom gondozása terén végzett különösen értékes munkája, könyvei, szervezői és pedagógiai tevékenysége elismeréseként;

Pritz Pált, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magántanárát hazánk 20. századi történelmére vonatkozó ismereteinket érdemben gazdagító és pontosító, a nemzetközi kapcsolatok, a külpolitikai gondolkodás és a külügyi apparátus történetére vonatkozó tudományos közleményei, valamint a tudománypolitika helyes irányba való alakításában játszott meghatározó szerepe elismeréseként;

Márki Lászlót, a matematikai tudományok doktorát, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusát az algebra több ágában elért kiemelkedő eredményeiért, valamint a hazai és a nemzetközi matematikai életben végzett áldozatos szervezőmunkájáért;

Ördög Vincét, az MTA doktorát, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusát a mikroalgákhoz kapcsolódó kiváló tudományos munkájáért, a mikroalga-biotechnológia növénytermesztési és növényvédelmi alkalmazásának kutatásában világviszonylatban elsőként elért eredményeiért, a Mosonmagyaróvári Algagyűjtemény létrehozásáért, valamint rangos tudományos folyóiratokban közölt eredményeiért és az általa szervezett nemzetközi szimpóziumokért, amelyekkel nagyban hozzájárult a biostimuláns mikroalgák növekvő gyakorlati alkalmazásához;

Komoly Sámuelt, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika egyetemi tanárát, professor emeritusát a neuroimmunológia, neuropatológia terén elért kiemelkedő klinikai és tudományos kutatói munkásságáért, két olyan súlyos neurológiai betegség vizsgálatában és gyógyításában elért eredményeiért, amelyek több millió embert érintenek a Földön, továbbá a Neuroimmunológiai Nemzeti Központ megalakításában játszott vezető szerepéért, sikeres utánpótlás-nevelő munkájáért;

Hangos Katalint, a kémiai tudomány doktorát, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, kutatóprofesszorát, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar egyetemi tanárát a rendszer- és irányításelmélet mérnöki és fizikai elvekre támaszkodó dinamikus analízise, valamint modellalapú irányítási és diagnosztikai módszerei terén végzett úttörő munkájáért, az energetikai, vegyipari, járműdinamikai és közlekedési területeken fellépő számtalan feladat hatékony megoldását lehetővé tevő, nemzetközileg is kimagasló, ma is aktív kutatómunkájáért, vezetői és szervezői tevékenységéért, továbbá a fiatal mérnökök felkészítésében és tudományos eredményességének növelésében kifejtett példamutató és iskolateremtő munkásságáért;

Bazsa Györgyöt, a kémiai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszék professor emeritusát bő fél évszázados egyetemi oktatói és vezetői, sikeres, nemzetközileg is elismert kutatói pályája, az Akadémia köztestületében, valamint a Kémiai Tudományok Osztályának és bizottságainak tevékenységében vállalt aktív szerepe, továbbá a magyar és az európai felsőoktatási, valamint a hazai akadémiai szféra érdekeit és értékeit összekapcsoló szervezőmunkája és ilyen témájú közleményei elismeréseként;

Máthé Imrét, a biológiai tudomány doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet professor emeritusát a gyógynövény-hatóanyag kutatása terén nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerést kiváltó tevékenységéért, a hazai flóra kémiai diverzitásának megismeréséhez hozzájáruló, igényes kemotaxonómiai hatóanyag-produkció értékeléseiért, széles körű és eredményes nemzetközi kutatási és oktatási együttműködéséért, a Szegedi Egyetem Farmakognóziai Intézet oktatási spektrumának kiszélesítéséért, elmélyítéséért, iskolateremtő tevékenységéért, valamint példamutató szakmai és közéleti aktivitásáért;

Csepeli Györgyöt, a szociológiai tudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem professor emeritusát, az ELTE Szociológiai Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalomkutatások Programjának vezetőjét a hazai szociálpszichológiai tudomány terén végzett nemzetközileg ismert és elismert munkásságáért, a csoportközi viszonyok, a nemzeti érzés- és tudatvilág, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a xenofóbia területén végzett úttörő jelentőségű kutatásaiért, a mesterséges intelligencia az emberi életet minden területen radikálisan megváltoztató gazdasági-társadalmi hatásainak vizsgálatáért, valamint az Értékek ébresztése című legújabb munkájáért, amelyben a magyar értékkutatást magas szinten művelő Hankiss Elemér, Varga Károly és Váriné Szilágyi Ibolya munkásságát folytatja;

Iglói Ferencet, a fizikai tudomány doktorát, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutató professor emeritusát a statisztikus fizika, azon belül a fázisátalakulások, a rendezetlen és a nemegyensúlyi rendszerek elméleti vizsgálatában elért nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, a Wigner Fizikai Kutatóközpontban és a Szegedi Tudományegyetemen létrejött sikeres kutatócsoport irányításáért, valamint a hazai és nemzetközi tudományos életben és tudományos közéletben való aktív és elismert részvételéért.

Szily Kálmán-díj

A Szily Kálmán-díjat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapította az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására.

A díjat 2023-ban tizenharmadik alkalommal adják át.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott Simon Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Kommunikációs Főosztálya vezetőjének a Magyar Tudományos Akadémia tudománykommunikációs és tudomány-népszerűsítő programjainak megújításáért, a tudományos felfedezések közérthető, a nagyközönség és a tudományos közvélemény számára egyaránt érdekfeszítő bemutatásáért, a magyar tudományosság és az innovatív, a legmagasabb szakmai színvonalat képviselő tudománykommunikációs eszközök alkalmazása iránti elhivatottságáért.

Wigner Jenő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított Wigner Jenő-díj kuratóriumának döntése alapján a 2023. évi Wigner Jenő-díjat dr. Elter József hőfizikus mérnök, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatói főtanácsadója nyerte el az elmúlt évtizedekben az atomerőmű biztonságának értékelésére, felülvizsgálatára indított elemző munkában, illetve az Európai Unió által finanszírozott kutatási projektekben végzett magas szintű tevékenységének, egyben a nukleáris energetika iparágban eltöltött több mint három évtizedes szakmai életútjának elismeréseként.

Bruckner Győző-díj

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2023. évi Bruckner Győző-díjat Pápai Imre, az MTA doktora, a Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Elméleti Kémiai Kutatócsoport tagja nyerte el a sztereoszelektivitás eredetének feltárásában elért kiemelkedő eredményeiért.

A 40 éven aluli kutatók számára kiírt Bruckner Győző-díjat

Nagy Zsombor Kristóf PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyész- és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszékének tanszékvezető-helyettese, egyetemi docense, a Gyógyszer-, Környezeti és Biztonságtechnológiai Anyagok Kutatócsoport tagja nyerte el innovatív gyógyszer-technológiai, anyagtudományi és gyógyszer-analitikai eljárások fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért.

Pungor Ernő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére Pungor Ernő-díjat alapított.

A Pungor Ernő-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2023. évi díjat Höfler Alajos PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék egyetemi docense nyerte el az elektrokémiai érzékelők és vizsgálati módszerek fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményei elismeréseként.

Hídvégi Gróf Mikó Imre-díj

A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Hídvégi Gróf Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Hídvégi Gróf Mikó Imre-emlékplakettjét adományozta.

Életmű kategóriában

Horváth Lajosnak, nyugalmazott MÁV-mérnöknek, főtanácsosnak, a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány kuratóriumi elnökének a Magyar Vasúttörténeti Park létrehozásában játszott meghatározó, aktív és kezdeményező vezető szerepéért, a magyar vasúti közlekedésért kifejtett tevékenységéért, a vasúti hagyomány ápolásáért, valamint szakirodalmi, publikációs és oktatási tevékenysége elismeréseként.

Aktív szakember kategóriában

Csanádi Sándornak, a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút műszaki koordinátorának a vasútgépész szakterületen végzett eredményes gyakorlati tevékenységéért, a Gyermekvasút járműveinek üzemeltetése és fenntartása terén végzett kiváló munkájáért, a Kemencei Erdei Múzeumvasút hétéves üzemeltetéséért, valamint a vasútszakmai oktatások szervezésében, szakemberek képzésében vállalt szerepéért, színvonalas szakirodalmi publikációiért;

néhai Kupai Sándornak, a MÁV Zrt. egykori fejlesztési és beruházási főigazgatójának kiemelkedő szakmai pályafutása, a vasúti pályafenntartás, pályaépítés területén az utánpótlás oktatásában végzett szerepe, a pályalétesítmény szakmai fejlesztésének modern keretrendszere és a magyarországi vasúti pályafenntartás nagygépes támogatása feltételeinek megteremtése, valamint további kutatásokat megalapozó műszaki eredményei elismeréseként.

Jermy Tibor-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatóknak és kutatóknak ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díj átadására 2023-ban hatodik alkalommal kerül sor.

A javaslatokat elbíráló bizottság Jermy Tibor-díjat ítélt:

Bozsik Gábor PhD, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Kémiai Ökológiai Osztály tudományos munkatársa számára a díszfákat károsító idegenhonos bogarak kémiai ökológiai kutatása során elért eredményeiért;

Piszter Gábor PhD, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet munkatársa számára a lepkék szárnyain előforduló fotonikus nanoarchitektúrák anyagtudományi módszerekkel való vizsgálata során nyújtott eredményes munkája elismeréseként;

Tökölyi Jácint PhD, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék munkatársa számára édesvízi hidra modellt alkalmazó, az életmenet-csereviszonyok megértésére irányuló kutatásai során elért kiemelkedő teljesítményéért.

Kovrig Ilona-díj

A Pro Archaeologia Hungariae Alapítvány a 40 év alatti, PhD-fokozattal rendelkező fiatal régészek elismerésére Kovrig Ilona-díjat alapított.

2023-ban az Alapítvány Kovrig Ilona-díjat ítélt:

Soós Eszter PhD részére az Északkelet-Magyarország császárkori barbár és hunkori régészetében végzett, nemzetközileg kimagasló munkája elismeréseként;

Tarbay János Gábor PhD részére a Közép- és Délkelet-Európa bronzkori régészetében végzett, nemzetközileg kimagasló munkája elismeréseként.

Mivel a Magyar Tudomány Ünnepe idei nyitóünnepségének a Szegedi Tudományegyetem adott otthont, így ez az esemény egyben a Szegedi Akadémiai Bizottság tudományünnepi nyitórendezvénye is volt. Ezért a szegedi hagyományokhoz hűen a Dél-alföldi Innovációs Díj különböző kategóriáinak első helyezettjeit is ezen az alkalmon köszöntötték.

XIV. Dél-alföldi Innovációs Díj

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának elnöksége, együttműködve a régió három kereskedelmi és iparkamarájával (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád vármegyék kereskedelmi és iparkamarái), valamint a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesülettel, 2023-ban tizennegyedik alkalommal hirdetett pályázatot a Dél-alföld régióban a vállalkozások, valamint a feltalálók által a három megye területén létrejött szellemi alkotások elismerése és az innovációs tevékenység, illetve a technológiai transzfer támogatása érdekében.

Gazdasági társaság kategória

Első helyezésben, azaz Bánvölgyi László szobrászművész ún. Möbius-szalag térplasztikai alkotásában részesült az Innovation Concrete Laboratory Kft. Adalékkompozíció polisztirolgyöngy-tartalmú könnyűbeton előállításához, eljárás a kompozíció előállítására és annak alkalmazására című pályázatáért. A nyertes pályamű tárgya egy újfajta építőipari adalékkompozíció, valamint annak előállítása és alkalmazása, amellyel javított technológiai tulajdonságokkal rendelkező polisztirolgyöngy-tartalmú könnyűbeton állítható elő. A díjat Türei Árpád és Csordás László ügyvezetők vették át.

Oklevél elismerésben részesült a WEPIFROST Kft. Fagyvédelmi szélgép című pályázatáért. A WEDIFROST Kft. által kifejlesztett fagyvédelmi szélgép a gyümölcsösök fagykár elleni védelmére szolgál, amelyet a magyarországi klímának és környezeti körülményeknek megfelelően fejlesztettek ki. A díjat Weppert Sándor vette át.

Természetes személy kategória

Első helyezésben részesült Jójárt Boldizsár Csaba Plazminogén aktivátor inhibitor 1 mint potenciális biomarker a gyulladásos bélbetegek diagnosztizálásában című pályázatáért. A pályamű tárgya egy új biomarker, amely alkalmas lehet a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegekben a gyulladás aktivitásának és terápiás válaszának pontos követésére, amely a személyre szabott, modern treat-to-target kezelési elv alapja.

Oklevél elismerésben részesült Éber Tamás Lignofán – Fény-kép fában… című pályázatáért. A pályamű tárgya egy dekorációs célra használható termék, kép, amelyet az úgynevezett lithophane-technikához hasonló módszerrel, de fa megmunkálásával lehet előállítani, így a megrendelő által kiválasztott kép a lemez hátoldalára rögzített háttérvilágítás felkapcsolódásakor felragyog.

Az MTÜ nyitóünnepségét záró beszédében Kollár László Péter, az MTA főtitkára kiemelte: a tudomány térben és időben határtalan. „A Magyar Tudomány Ünnepe a tények és gondolatok szabad áramlásának ünnepe.

Főhajtás a világ minél pontosabb megismerésére törekvő, teremtő elme produktumai előtt.

Kollár László Péter Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A rendezvényein elhangzó előadások, beszélgetések pedig újra és újra bizonyítják, miért is van különös jelentősége az evolúcióbiológusok által oly sokszor emlegetett együttműködésnek. A két év múlva alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia egyik legmeghatározóbb jellemzője is ez. Tudományterülettől, világnézettől függetlenül szándék a közös, értékteremtő munkára, amelynek gyümölcseit a következő egy hónapban országszerte minden, a tudomány iránt érdeklődővel közösen élvezhetjük.”

Kollár László Péter köszöntője ide kattintva olvasható.

A Magyar Tudomány Ünnepének egyik fő témája idén a mesterséges intelligencia lesz. November 6-án kezdődik a Tudományünnep+ néven ismertté vált kiemelt eseménysorozat, amelyet nemcsak a helyszínen, hanem élő adásban is figyelemmel követhetnek, illetve felvételről is megnézhetnek az érdeklődők az MTA YouTube-csatornáján.

A mesterséges intelligencia mellett lesz szó az ukrajnai háborúról, a fenntarthatóság néhány fontos dimenziójáról, terítékre kerülnek környezetvédelmi témák, irodalomtörténész segít eligazodni a Petőfi-legendáriumban, és az is kiderül, miért járt fizikai Nobel-díj az attomásodpercekkel kapcsolatos kutatási eredményekért.

Regisztráljon a programokra, és tartson velünk személyesen a Magyar Tudomány Ünnepén!

Részletek: tudomanyunnep.hu