Legendák és tények Petőfi körül – Videón az előadás
Ha az ország bármely vidékét járva véletlenszerűen megszólítanánk az embereket, és azt kérnénk tőlük, nevezzenek meg egy magyar költőt, szinte bizonyos, hogy a legtöbben Petőfi Sándor nevét mondanák. Petőfi legenda. Ezt tudjuk. De azt tudjuk-e, hogy sok minden, amit róla bizonyosnak hiszünk, valóban igaz-e? A Magyar Tudomány Ünnepe Tudományünnep+ című esti előadás-sorozatának évadnyitó előadása a 200 éve született költő előtt tisztelegett azzal, hogy a személyét övező legendákat és tényeket járta körül. Abban, hogy mi az, amit tudni vélünk, és mi az, amit pontosan tudunk Petőfiről, Milbacher Róbert irodalomtörténész, író, habilitált egyetemi docens segített eligazodni.
Petőfi Sándor életműve és személye nem csupán a magyar irodalomban, hanem történelmünkben és magyar kulturális közösségünkben is megkerülhetetlen. Épp ezért tartogathat kiemelt szellemi izgalmakat e megkérdőjelezhetetlenül zseniális, lánglelkű poéta életéről tudott információink megkérdőjelezhető pontjainak feltárása – a költő születésétől a haláláig. Sőt, még azután is. Mi a helyzet Petőfi származásának legendájával? Mit tudunk valóban családfájáról, születési helyéről, anyanyelvéről vagy egyáltalán nevéről? Hogy is volt Petőfi, a „népköltő” és a „népies költő” a néppel? És hogyan a politikával? És végül mit tud(hat)unk Segesvárról, Barguzinról és a halhatatlanságról?
Képgalériánk a fotóra kattintva tekinthető meg Fotó: mta.hu / Szigeti TamásAz előadás arra vállalkozott, hogy bemutassa azokat a legfontosabb, hiedelmek formájában öröklődő legendákat, amelyek a magyar kulturális közösségben Petőfi Sándor alakját és életművét övezik, hogy azután feltárja azokat a tényeket, amelyek ezeket a legendákat részben cáfolják, részben árnyalják.
Milbacher Róbert PhD, irodalomtörténész, író, habilitált egyetemi docens, a PTE BTK tanára. Több mint huszonöt éve tanít a Pécsi Tudományegyetemen, jelenleg egyetemi docensi munkakörben. PhD-fokozatát 19. századi irodalomból szerezte, disszertációjának témája a népi kultúra és a magaskultúra egymásra hatásának vizsgálata volt, habilitációját pedig Arany János életművének kulturális konstrukciója képezte. Tudományos és oktatói munkássága mellett szépirodalommal is foglalkozik, négy regénye és két meseregénye jelent meg idáig.
