Klímaváltozás, biodiverzitás és akkumulátorgyártás, avagy kihívások és a fenntarthatóság néhány fontos dimenziója – Videón a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tanácskozása

A tanácskozás első részének felvétele

A tanácskozás felvételének második része

Program

Levezető elnök: Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke

Megnyitó
Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke

Fenntarthatóság az egészségügyben
Szócska Miklós, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság Egészség Munkacsoportjának vezetője, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Adatvezérelt Egészség Divíziójának vezetője

A biodiverzitás értékelése = az értékelés diverzitása?
Kelemen Eszter ökológiai közgazdász, az ESSRG Nonprofit Kft. vezető kutatója

Növekedés-központú társadalmunk hatalmas nyomást gyakorol az ökoszisztémákra, veszélybe sodorva a földi élet gazdagságát és saját életkörülményeinket is. A természet értékeiről és értékeléséről szóló IPBES-jelentés a természet és a társadalom közötti kapcsolódás újragondolásában, a biodiverzitás változatos értékeinek elfogadásában látja a megoldást. Ehhez azonban megbízható értékelési módszereken túl a mostaninál nyitottabb döntéshozatali folyamatok és a természet jogait tiszteletben tartó intézmények is kellenek.

A klímaváltozás várható mértéke Magyarországon, szélsőségek – legújabb predikciók
Bartholy Judit, az MTA doktora, professor emerita (Eötvös Loránd Tudományegyetem), az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság Éghajlati Munkacsoportjának vezetője

Bartholy Judit egy Kenyában készült, a szárazság miatt elpusztult zsiráfokat ábrázoló fotóval
(További képek a tanácskozásról a fotóra kattintva tekinthetők meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Levezető elnök: Z. Karvalics László, az MTA doktora, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tudományos titkára (Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete)

A magyarországi akkumulátorgyár-telepítés technológiai kihívásai

Fábián István, az MTA doktora, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem)
Az elmúlt években elindult hazánkban az elektromos járművekben használt akkumulátorok gyártása. Az ambiciózus cél egy új, előzmények nélküli iparág létrehozása. A hozzáférhető információk alapján a befektetők kulcsrakész technológiákat telepítenek ide, így az alapvető kihívást a működési feltételek biztosítása jelenti. Az előadás áttekinti a szokatlanul nagy erőforrásigényeket (víz, energia, kapcsolódó infrastruktúra), és elemzi, hogy azok milyen mértékben és milyen feltételekkel biztosíthatók.

Az akkumulátorgyártás gazdasági és környezeti problémái Magyarországon
Éltető Andrea tudományos főmunkatárs (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet)

Az előadás első része makrogazdasági szempontból mutatja be a hazai akkumulátoripar jelentős fejlesztését, az európai iparpolitikába és a hazai vállalati környezetbe való illeszkedését. Az akkumulátoripari értéklánc szinte minden szereplője megtalálható már hazánkban, s ez jelentős külföldi tőkebevonást és állami támogatást igényelt. A fejlesztéshez szükséges hazai munkaerő és egyéb erőforrások szűkösek. A második részben a már működő koreai gyárak tevékenységéről és az építés előtt álló debreceni óriásberuházás környezeti hatásairól lesz szó. Az előadás kitér az akkumulátor-újrahasznosítás problémáira is.

Ökoszorongás, ökogyász, ökobűntudat, megküzdés: klímaváltozás és mentális egészség
Dúll Andrea, az MTA doktora, intézetigazgató egyetemi tanár (ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet)

Zárszó
Z. Karvalics László, az MTA doktora, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tudományos titkára (Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete)