Tudomány és Parlament: A nemzeti energiapolitika stratégiai kihívásai – Videón a tanácskozás

A Magyar Tudományos Akadémia – küldetésével összhangban – a tudós közösség mozgósításával, valamint szakértői és testületei útján igyekszik támogatni az Országgyűlést és a kormányzatot a stratégiai jelentőségű programok tudományos megalapozásában.

Ennek az együttműködésnek az egyik fontos fóruma a Tudomány és Parlament című tanácskozás. A döntéshozók és kutatók közvetlen eszmecseréjére lehetőséget kínáló tanácskozáson tavaly a tudománynak a járványkezelésben, valamint a kormányzati döntéshozatalban játszott szerepéről, illetve a pandémiás időszak társadalmi-gazdasági tapasztalatairól volt szó.

Idén a szakpolitika és a tudomány legavatottabb képviselői beszéltek a nemzeti energiapolitika új stratégiai kihívásairól az energiaellátás diverzifikációjával, a nemzeti ellátás biztonságával, a háború és a geopolitikai helyzet alakulásának rövid és hosszú távú hatásaival és a környezeti fenntarthatósággal összefüggésben.

Köszöntőjében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy már

nyár vége óta folyik a közös munka, amelyben Imre Attila, az MTA Energetikai Tudományos Bizottsága elnökének vezetésével az MTA köztestületének szakemberei segítik véleményükkel a Technológiai és Ipari Minisztérium szakmai vezetésének munkáját.

„Bízunk benne, hogy ez az együttműködés mélyülni fog a jövőben. Ugyancsak a témába vágó kérdésekkel keresett meg minket néhány hete a belügyminiszter úr is, amelyre Józsa János akadémikus és műszaki egyetemi tudóstársai adtak – rekordidő alatt – részletes választ.”

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Freund Tamás az Akadémia törekvésének nevezte, hogy érdemben hozzájáruljon az energiapolitikai stratégia tudományos megalapozásához, és a politikai, gazdasági és társadalmi gyakorlatban alkalmazható megoldások megtalálásához. Ezért nemcsak a tudományos közélet adott szakterületen legavatottabb képviselőit törekszik mozgósítani, hanem a témában érintett szakpolitikusokat, közigazgatási, hatósági, nagyvállalati vezetőket is:
„A kidolgozás alatt álló program végrehajtása során nyilván ki fog derülni, hogy az energiakrízis jelentős nyomást gyakorol a kutatókra, innovátorokra is. A tapasztalat szerint az ilyen helyzetek meggyorsítják az innovációs folyamatokat, ahogy ezt a pandémia során is láttuk. Ezért különösen fontos, hogy itt vannak körünkben azon hivatalok vezetői is, amelyek a célzott alkalmazott kutatások támogatásával felgyorsíthatják az alapkutatási eredmények hasznosulását.”

A Magyar Kormány fenntarthatósági céljairól Rentz Tamás, a Technológiai és Ipari Minisztérium Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztályának vezetője beszélt. A legfontosabb célok között a klímasemlegességet, Magyarország környezeti állapotának javítását, az illegális hulladéklerakás megelőzését és felszámolását, a családok jólétének növelését, valamint a munka- és családalapú társadalom kiépítését nevezte. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az ország átálljon az innovatív, zöld, digitalizált, a saját hulladékát feldolgozni képes körforgásos gazdaságra.

Az energiapolitikai kihívásokról és kormányzati válaszokról Horváth Viktor, a Technológiai és Ipari Minisztérium Stratégiai Tervezési és Programozási Főosztályának vezetője beszélt. Mint elmondta, Ukrajna inváziója előtt az ellátásbiztonság és a megfizethető energia biztosított volt Magyarországon és Európa nagy részén. Ez lehetővé tette a fenntarthatóságra való összpontosítást. A háború azonban számos nettó energiaimportőr ország, így Magyarország számára is előtérbe helyezte az ellátásbiztonság fontosságát. Magyarország célja jelenleg az orosz energiaimporttól való függés csökkentése, végül a függetlenség elérése. Mindez az energiatrilemma – megfizethetőség, fenntarthatóság, ellátásbiztonság – két másik elemével kapcsolatos célokkal összhangban.

A tanácskozáson készült képgaléria fotónkra kattintva tekinthető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Milyen módosításokat implikálhatnak a 2018 óta bekövetkezett főbb geopolitikai, makrogazdasági és energiapiaci változások? Erre a kérdésre kereste a választ Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője. Szerinte élet-halál kérdést jelentenek Magyarország gazdasága számára a kiszámítható földgázpiaci folyamatok. Ezeket azonban csak egy európai megoldás részeként lehet megnyugtató módon rendezni. A zöld átállást segítő projektek esetében az uniós források kiemelt feladata lehet az emelkedő finanszírozási költségek mérséklése. A hatósági energiaárak fenntarthatóságát kérdésesnek nevezte. Szerinte az áram, a gáz, a távhő, a víz, a szennyvíz, a hulladék esetében transzparens, kiszámítható, költségeket fedező árszabályozásra van szükség.

Az atomenergia helyéről és szerepéről a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és iparfejlesztési célok elérésében Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára beszélt. Szerinte

tovább kell haladni a dekarbonizációs úton.

Nem szabad feladni a célokat, de úgy, hogy az ellátásbiztonság sem sérülhet. Az orosz földgáz kiváltása pedig a nukleáris kapacitás növelésével lehetséges.

A program második részében egy kerekasztal-tanácskozás keretében arról beszélgettek a résztvevők, hogy milyen együttműködési lehetőségei vannak a tudománynak és a szakpolitikának az energiaellátás biztonsága, megfizethetősége és fenntarthatósága érdekében.

Zárszavában Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese a Tudomány és Parlament című rendezvény fő céljának a párbeszédet nevezte az ország energiaellátási biztonságának, megfizethetőségének és fenntarthatóságának megteremtése érdekében. „Ezt a célt mindenképpen elértük, amiért köszönet illeti előadóinkat. Távlati célunk azonban ennek a tudomány, gazdaság, politika és társadalom közötti kapcsolatnak, párbeszédnek a fenntartása és a társadalom tájékoztatása” – mondta Erdei Anna.