Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Összefoglaló az MTA Székházában tartott nyitóünnepségről

„Hogyan lehet iránytű a tudomány? És hogyan mutathat utat egy élhető jövő felé? Úgy, hogy eredményeit elérhetővé teszi mindenki számára. Ahhoz, hogy
a tudomány valóban iránytű lehessen, tudósként, kutatóként fel kell ismernünk, korunk milyen kihívásokat tartalmaz, és úgy kell felelnünk ezekre, hogy kortársaink értsék a szavunkat – mondta ünnepi nyitóbeszédében Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke. – Az iránytű a tájékozódásunkat segíti. Életet menthet, ha bizonytalanok vagyunk abban, merre haladjunk tovább. Működése azon alapul, hogy szabadon lengő mágneses acéltűje a földmágnesesség hatására mindig közel észak–déli irányba áll be. Ha a tudomány iránytű, akkor szabadon, a valóságot kutatva és a tényeket tisztelve megtaláljuk azt az irányt, amely egy élhető jövő felé vezet.”

Freund Tamás elnök arról beszélt, hogy a tudósokba, a tudományba vetett bizalom megtartásához, megerősítéséhez nem elég, ha a kutatók egymásnak írnak, egymással beszélnek, egymással vitatkoznak. „Ahogyan a modern társadalom működése elképzelhetetlen a tudományos eredmények hasznosítása nélkül, a 21. században a tudomány sem létezhet a társadalommal való folyamatos interakció nélkül. Nemcsak szólnunk kell azokhoz, akiknek a napjai nem a tudomány művelésével telnek, de meg is kell hallgatnunk őket. Reflektálnunk kell a társadalmat foglalkoztató kérdésekre, és ahol ez a tudomány eszközeivel lehetséges, támpontot kell adnunk a közösségi és sokszor az egyéni döntések meghozatalához is” – mondta az MTA elnöke. Szerinte a kutatóknak tudomásul kell venniük azt, hogy sokszor a hiteles, racionális magyarázat, a hagyományos értelemben vett tudománykommunikáció sem jelent mindig megoldást az áltudományok elleni küzdelemben. Ezért figyelmet kell fordítaniuk arra is, hogy megvizsgálják és megértsék, miért képviselnek tudományellenes álláspontot azok, akik ezt teszik: „Ha sikerrel járunk, nagyobb eséllyel szélesíthetjük a tudománynak bizalmat szavazók körét.”

A nyitóbeszédet és a köszöntőt a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hagyományosan odaítélt díjak átadása követte. Az elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese adta át.

Az ünnepségről készült képgalériánk a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Eötvös József-koszorú

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki

Csernay Lászlót, az MTA doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar professor emeritusát a nukleáris medicina hazai megteremtéséért, az első magyarországi nukleáris medicina tanszék megalapításáért, a számítógépes képfeldolgozás terén végzett kiemelkedő munkájáért, valamint a széles körű hazai és nemzetközi elismerésben részesült SEGAMS programrendszer kidolgozásáért;

Küllős Imolát, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Intézet Folklore Tanszék professor emeritáját a hazai folklorisztika és irodalomtörténet területén elért kiemelkedő eredményei, magas színvonalú szövegfilológiai és -textológiai munkája, valamint fél évszázados egyetemi oktatói és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként;

Miskolczy Ambrust, a történettudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Román Filológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát a 18–20. századi magyar és egyetemes történet, művelődéstörténet és irodalomtörténet terén végzett kiemelkedő és rendkívül sokoldalú kutatásának, valamint több mint negyven önálló kötetének és 300 tudományos tanulmányának elismeréseként;

Simon Lászlót, a matematikai tudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet professor emeritusát a parciális differenciálegyenletek területén végzett nemzetközileg is elismert kutatásaiért és több magyar matematikusnak e kutatási területen való elindításáért;

Váradi Andrást, az MTA doktorát, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet professor emeritusát a modern DNS-alapú molekuláris diagnosztika magyarországi elterjesztésében játszott úttörő szerepéért, kutatócsoportjának az ABC-transzporter-kutatás magyar iskolája kialakításában játszott kulcsszerepéért, a humán ABC-fehérjék első „katalógusának” publikálásáért és a gén-fehérje betegség problémájának kutatására felállított komplex kutatási program elismeréseként;

Varga Pétert, a műszaki tudomány doktorát, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutató professor emeritusát az árapály, a Föld felszínén és belsejében ható erők keltette deformáció- és feszültségterek matematikai modellezésében, a földrengéseket kiváltó hatások vizsgálatában nemzetközileg is ismert és elismert kutatásaiért, a gravitációs mérőműszerek fejlesztésében elért eredményeiért, továbbá a magyar széles sávú szeizmológiai állomáshálózat kiépítése érdekében kifejtett munkája elismeréseként;

Zobory István Kálmánt, a műszaki tudomány doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusát a majdnem fél évszázad alatt kifejtett sokoldalú, példamutató iskolateremtő oktatási és tudományos munkássága, nemzetközileg is elismert, ma is aktív kutatómunkája, valamint
a közlekedés területén fellépő számtalan feladat hatékony megoldásában meghatározó szerepet játszó vezetői és szervezői tevékenysége elismeréseként.

Szily Kálmán-díj

A Szily Kálmán-díjat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapította
az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására. A díj átadására 2021-ben tizenegyedszer került sor.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott
Baloghné dr. Balla Andreának, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Főtitkári és Főtitkárhelyettesi Titkársága vezetőjének magas szakmai színvonalon, példaértékű elhivatottsággal végzett vezetői, igazgatási és kutatásszervezési tevékenysége, kiemelkedő fontosságú akadémiai projektek koordinálása, valamint az Akadémia érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként.

Wigner Jenő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított Wigner Jenő-díj kuratóriumának döntése alapján a 2021. évi Wigner Jenő-díjat

Gillemot Ferenc, a műszaki tudomány kandidátusa, az Energiatudományi Kutatóközpont nyugdíjas anyagtechnológiai szakértője nyerte el
a sugárkárosodott szerkezeti anyagok vizsgálati technológiájának bevezetését megalapozó kutatásaiért, a Paksi Atomerőmű időszakos anyagvizsgálati ellenőrző programjának kidolgozásában játszott meghatározó szerepéért, valamint a 2005–2010 közötti időszakban a Budapesti Kutatóreaktorban telepített kísérleti berendezésével végzett kutatási eredményeiért, amelyeket sikeresen alkalmaztak a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását megalapozó biztonsági elemzésekhez.

Bruckner Győző-díj

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2021. évi Bruckner Győző-díjat Novák Zoltán, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszékének egyetemi tanára nyerte el az átmenetifém-katalizált átalakítások fejlesztése és
a hipervalens jódvegyületek új alkalmazásainak kidolgozása területén elért kiemelkedő eredményeiért.

A 40 éven aluli kutatók számára kiírt Bruckner Győző-díjat

London Gábor PhD, a Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Funkcionális Szerves Anyagok Kutatócsoport vezetője nyerte el
a szerves kémiai katalízis és anyagtudomány területén elért kiemelkedő eredményeiért.

Pungor Ernő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus, akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére Pungor Ernő-díjat alapított.

A Pungor Ernő-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2021. évi díjat
Turiák Lilla PhD, a Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének főmunkatársa nyerte el a tömegspektrometriás és elválasztási módszerek fejlesztésében és alkalmazásában elért kiemelkedő eredményeiért.

Mikó Imre-díj

A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét adományozta

életmű kategóriában Kisteleki Mihály okleveles gépészmérnöknek, Diesel- és villamos vontatási szakmérnöknek, gazdasági mérnöknek, a MÁV Zrt. kiemelt szakértőjének példaadó, a Magyar Államvasutak több meghatározó szakszolgálatában kifejtett, azok közül is a gépészeti szakszolgálat gazdálkodását előrevivő közel 60 éves kiemelkedő szakmai, irányítói tevékenysége elismeréseként;

aktív szakember kategóriában Szabó Géza PhD, okleveles villamosmérnöknek, okleveles gazdasági mérnöknek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszéke egyetemi docensének sokrétű vasúttechnikai irányú oktatási tevékenysége, a kutatási, megfelelőségértékelési, kockázatelemzési és biztonságértékelési tevékenysége, valamint a vasúti közlekedés és annak főleg biztosítóberendezési vonatkozásait középpontba állító publikációi elismeréseként.

Jermy Tibor-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatóknak és kutatóknak ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díj átadására 2021-ben negyedszer került sor.

A javaslatokat elbíráló bizottság Jermy Tibor-díjat ítélt

Gergócs Veronika PhD, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete tudományos főmunkatársa számára a talajlakó páncélosatkák faunisztikai-ökológiai vizsgálatai és a talajok mezofaunájának feltárása során elért eredményeiért, valamint új, nem destruktív jellegű mezofauna-feltáró módszerek kifejlesztéséért;

Nagy Dávid PhD, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársa számára az urbanizáció holyvákra gyakorolt hatásainak, illetve a természetvédelmi célú gyep- és erdőkezelések ízeltlábú-együtteseket befolyásoló hatásainak vizsgálata során nyújtott eredményes munkája elismeréseként;

Szekeres Sándor PhD, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszék egyetemi adjunktusa számára a parazita gerinctelenek – kullancsok és bolhák –, valamint az általuk közvetített kórokozók vizsgálata során elért kiemelkedő teljesítményéért.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal) az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított.

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesítette

Bartha Lászlót, a kémiai tudomány kandidátusát, a Pannon Egyetem professor emeritusát a szénhidrogén-ipari adalékok kutatása, valamint a műanyag- és gumihulladékok kémiai és mechanikai újrahasznosítása területén elért kimagasló eredményeiért, továbbá ipari méretekben való alkalmazásuk megvalósításában végzett többirányú, sikeres munkájáért;

Málnási-Csizmadia Andrást, az MTA doktorát az izom-biokémia területén végzett úttörő kutatásaiért, az MPH-220 gyógyszerjelölt kifejlesztéséért, valamint a gyógyszerkutatásban és gyógyszerfejlesztésben betöltött innovációs törekvéseiért;

Mészáros Klára PhD-t, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársát a fitotroni és szántóföldi körülmények között, valamint molekuláris markerek felhasználásával árpafajtákon és dihaploid árpapopuláción végzett, a klimatikus és biotikus adaptációval kapcsolatos tulajdonságokat vizsgáló kutatásai eredményeiért, továbbá
a növénytranszformációs és génszerkesztéssel összefüggő alapkutatási projektekben való aktív részvételéért;

Varga Dezső PhD-t, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát a nagyenergiás fizika területén folytatott munkájáért, különösen a kozmikus müonokkal való roncsolásmentes képalkotási technika alkalmazási területén elért kimagasló eredményeiért, valamint
a kutatóképzésben folytatott példamutató tevékenységéért.

Az ünnepélyes díjátadás után A szép, a rossz és a fenntartható – milyen legyen, milyen lehet az új világ? címmel Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke tartotta meg az MTÜ nyitóelőadását. Ebben sorra vette a civilizációnkat egyre inkább fenyegető tényezőket, a küszöbön álló klímakatasztrófát, a mind fenntarthatatlanabb gazdasági és társadalmi folyamatokat, a történelemben példa nélküli természetpusztítást, a ránk szabaduló világjárványokat, valamint a megoldás útjában álló legnagyobb akadályt, a növekedési dilemmát. Kitért arra is, hogy mely döntési helyzetekben lehetne a közgondolkodást egyfajta globális együttműködés felé terelni, amely segítene letéríteni civilizációnkat az összeomlás felé vezető útról egy fenntartható világ felé.

Az ünnepség zárszavában Kollár László főtitkár az MTA egykori titoknoka, Arany János A tudós macskája című költeményét idézve arról beszélt, hogy kutatónak általában nem a jó pénzkereset ígéretével csábítják
a tehetséges fiatalokat, hanem azzal, hogy valóban azzal foglalkozhatnak, ami érdekli őket. „A kíváncsiág, a megismerés vágya az, ami a tudomány művelőit hajtja, s szerencsére egyre többen éreznek késztetést arra, hogy eredményeikről másoknak is beszámoljanak. Ezt teszik a következő hetekben itt, a Magyar Tudományos Akadémián is a Magyar Tudomány Ünnepe előadásaira felkért kollegáink” – mondta Kollár László, aki szerint a rendezvénysorozat nemcsak az egyes témák iránt érdeklődőknek nyújt tartalmas szórakozást, hanem az előadókat látva-hallgatva egyúttal cáfolata lesz a kicsit magának való tudós máig élő sztereotípiájának is.

Az ünnepségről készült felvétel az alábbi videóra kattintva nézhető meg.

Szathmáry Eörs előadása 43:57-től kezdődik.