A pandémia árnyékában: mérhető társadalmi-gazdasági hatások és jövőbeli kilátások – Videón a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság rendezvénye

A konferencia első szekciójában a pandémiához kapcsolódó méréseké és eredményeké volt a főszerep. Az előadók a KSH adatain alapuló statisztikai elemzések segítségével bemutatták, milyen hatással volt a járvány a magyar munkaerőpiaci folyamatokra, a vállalati árbevételre, a jövedelmekre, a termék-külkereskedelemre, a beruházásokra és a fogyasztásra.

Kincses Áron, a KSH elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy

soha nem volt ennyire fontos az adatok időszerűsége és pontossága, mint a járvány alatt.

A KSH ezért új adatforrásokat integrált a rendszerébe, valamint új adatfelvételeket is indított. Ilyen például az oltási hajlandósággal kapcsolatos rendszeres felmérés, amelynek eredményeit részletesen megismerhettük az előadásból.

Kadlecsik Roland a foglalkoztatás, a munkanélküliség, a munkaerő-kereslet és a kereset mutatóinak vizsgálatán keresztül mutatta be, hogyan alakultak
a munkaerőpiaci folyamatok a járvány kitörése óta. Az előadó részletesen elemezte többek közt, hogyan alakult a foglalkoztatás az egyes járványhullámokat érintő járványügyi intézkedésekkel összefüggésben, mely ágazatokban hogyan változott az alkalmazásban állók létszáma, hogyan alakult a munkanélküliség a munkanélküliek hivatalosan definiált csoportja mellett
a potenciális munkaerő-tartalékot képző más csoportok figyelembevételével.

A fotóra kattintva az eseményről készült képgaléria nyílik. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Köllő János és Reizer Balázs előadásából megtudhattuk, hogy a pályakezdő fiatalokat és a külföldön dolgozó magyarokat minden más társadalmi csoportnál jobban sújtotta a járvány, de azt is, hogyan hatott a pandémia
a távmunka hazai elterjedésére és a vállalati árbevétel alakulására.

Morva Attila a termék-külkereskedelem aspektusának vizsgálata során egyebek mellett bemutatta a globális és a hazai külkereskedelem viszonyának alakulását, Magyarország legfontosabb export- és importpartnereinek teljesítményét, az ár- és az árfolyam-változásokat, de azt is megtudhattuk, hogyan hatott az infokommunikációs eszközök iránt megnövekedett kereslet az autóiparra.

Borsányi Sándor a beruházások járvány alatti visszaesését elemezte, majd e visszaesés átmeneti jellege mögött meghúzódó mélyebb összefüggéseket tárta fel.

Czékus Ábel bemutatta, hogyan éreztette hatását a vírus már magyarországi megjelenése előtt, mely járványügyi korlátozások hogyan érintették a kiskereskedelmet,

hogyan alakultak át az elmúlt másfél évben vásárlói szokásaink,

milyen kiskereskedelmi ágazatok profitáltak a járványból, és azt is, hogyan változott meg a kiskereskedelmi üzleti modell.

Az első rész az alábbi videóra kattintva nézhető meg.

Az egyes előadások a YouTube-csatornán található videó leírásából külön is elérhetők.

A konferencia második szekciójának előadói a jövőbeli kilátásokra, a jövő tervezhetőségére fókuszáltak.

Röst Gergely ismertette, miért fontosak a matematikai modellek a járványokkal kapcsolatos jelenségek vizsgálatához és előrejelzéséhez, milyen tényezők befolyásolják az előrejelzések pontosságát, valamint elemezte, hogy a COVID-19-pandémia során mely jelenségeket tudták előre jelezni, és melyeket milyen okokból nem.

Kiss Endre előadásának egyik központi állítása, hogy a pandémia megerősíti
a beavatkozó állami szerepet, ezért hatására a globalizációt meghatározó más funkcionális és politikai elemek sajátos, rivalizáló együttélése gyökeresen megváltozott.

Tóth Attiláné szintén a jövő előrejelzésének kérdéseivel foglalkozott, de nem
a matematika, hanem a jövőkutatás kvalitatív módszereivel, amelyek a jelen eseményeit a jövő szempontjából erős és gyenge jelek csoportjára osztják attól függően, hogy hatásaik alapvetően, nagy valószínűséggel és hosszú távon határozzák-e meg a jövő jelenségeit, vagy sem. Ebből a szempontból
a környezet változása nagyjából 50 évvel ezelőtt, az I. világmodell megalkotásakor még nem tűnt jelentősnek. Az elmúlt évtizedekben azonban nyilvánvaló lett, hogy most már ez a legfontosabb, a jövőt meghatározó erős jel a globális tényezők között.

Hideg Éva és Retek Mihály Attila a vírus utáni helyzetre vonatkozóan
az eddigiektől eltérően nem számításokon, hanem narratívaépítésen és
-elemzésen alapuló előretekintést mutattak be a 2050-ig terjedő időtávra.
Az előadásból megismerhettük a kutatás módszertanát, amelynek magja
a mesterséges intelligenciával segített csoportos online forgatókönyvírás és
-elemzés. Az ilyen típusú jövőre vonatkozó gondolkodással elkerülhető
a jelenben való megragadás, csökkenthető a nagy erejű és hirtelen változások váratlansága, és jobban fel lehet készülni e változások kezelésére. A kutatás alapján nyolc eltérő karakterű lehetséges hazai jövő rajzolódott ki a nagy hatású és bizonytalanságú hajtóerők együttes, de különböző súlyú figyelembevételének eredményeként. Hogy melyek ezek, az előadásból kiderül.

Kristóf Tamás arról számolt be, milyen hatással volt a COVID-járvány a fiatalok jövőképének alakulására. Ehhez a körükben végzett jövőorientáltsági vizsgálataik 2018-as és 2021-es eredményeit hasonlították össze Tóthné Szita Klárával. A kutatásban rákérdeztek többek között a világ és Magyarország jövője, a környezet, az energetika, az oktatás, a munka világa, a tudomány fejlődése, az egészség, a család és a személyiségjegyek várható alakulására 20 és 50 éves távlatban. A kutatás egyik meglepő konklúziója, hogy

a COVID-19-járvány egyáltalán nem volt tragikus hatással a fiatalok jövőképére.

A megkérdezettek bizakodók, tájékozottak a globális trendekkel kapcsolatban, reálisan gondolkodnak Magyarország jövőjéről, pozitívak a várakozásaik
a fenntarthatóság megvalósításával kapcsolatban, de a jövővel kapcsolatos komolyabb változtatásokat az államtól várják.

A programot Schmidt Péter előadása zárta, amely a pandémia orvosi és egészségügyi vonatkozásairól szólt a koronavírus ismertetésétől
a megbetegedések kezelésén, valamint a többlethalálozás időbeli és térbeli alakulásán át a kötelező oltás bevezetésével kapcsolatos elképzelésekig.

A konferencia második blokkja az alábbi videóra kattintva nézhető meg.

Az egyes előadások a YouTube-csatornán található videó leírásából külön is elérhetők.