A Balaton kutatása és a legnagyobb magyar geológus is téma volt a Magyar Tudomány Ünnepén
Könyvbemutatóval egybekötött emlékülést szervezett Lóczy Lajos halálának centenáriumán a Magyarhoni Földtani Társulat és az MTA Földtudományok Osztálya A Balaton kutatása Lóczy Lajos nyomdokán címmel 2020. november 11-én. Ugyanez a címe annak a könyvnek, amely idén jelent meg a világhírű magyar geológus Balaton-kutatásairól. Lóczy eredményei ma is alapvető fontosságúak a Balaton és környezete vizsgálatában. Az online rendezvényről készült teljes videofelvétel összeállításunkból érhető el.
Bevezetőnkhöz felhasználtuk Gábris Gyula, az MTA doktora előadásának összefoglalóját:
A hazai geológia felvirágzása a magyar gazdaság és társadalom egyik legtermékenyebb időszakához, a kiegyezéstől az I. világháborúig tartó közel fél évszázadhoz kötődik. Ekkor élt és alkotott Lóczy Lajos (1849–1920), akit két tudományterület, a földtan és a földrajz is kiemelkedő művelőjének tart.
Lóczy a természettudományos gondolkodást bevezetve meghonosította a hazai oknyomozó földrajzot, és modern földrajzi szakembereket nevelt. 1891-ben a Magyar Földrajzi Társaság elnökeként elindította a Balaton tudományos tanulmányozását, aminek szellemi vezére és fáradhatatlan szervezője volt. A két évtizedes kutatómunkának az eredménye a világirodalomban is páratlan Balaton-monográfia 32 kötetben, magyar és német nyelven készült el. Legfontosabb személyes hozzájárulása az indító kötet, A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése volt.
Korának egyik legnagyobb geológusa volt, 1888-ban (39 évesen) az MTA levelező, 1901-ben rendes tagjává választották. Lóczy nevét viseli a Holdon egy kráter, a Tien-san hegység egyik hegycsúcsa, számos hazai település utcája, és Balatonfüreden egy – ezzel a névvel az országban egyetlen – középiskola. A fenti képen az emlékév tiszteletére kiadott tudományos kötet címlapja látható.
A tudományünnepi online rendezvényről készült videofelvétel itt érhető el, a levezető elnök Pálfy József, az MTA rendes tagja volt, a köszöntőt Budai Tamás, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke mondta.
Az alábbiakban az egyes előadások rövid összefoglalóját olvashatják (a könyv szerzői közül az előadók nevét kiemeltük a szövegben).
A Balaton kutatása Lóczy Lajos nyomdokán – könyvismertető
Babinszki Edit PhD
Horváth Ferenc professzor volt az, aki elhatározta, hogy egy tanulmánykötet megjelentetésével tisztelegjünk id. Lóczy Lajos, minden idők egyik legkiemelkedőbb magyar geológusa, akadémikus, a Budapesti Tudományegyetem professzora, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójának emléke előtt halálának centenáriumán. Az elhatározást tett követte: összeszedte azoknak a kutatóknak egy részét, akik a Balatonnak és környezetének földtudományi kutatásával foglalkoznak, mivel Lóczy életművének egy jelentős része is a Balaton és környékének tudományos tanulmányozásához kapcsolódott. Horváth Ferenc váratlan halála után a kézirat gondozását és a kötet kiadását a Magyarhoni Földtani Társulat vállalta fel.
A kötetben 15 tanulmány kapott helyet. Az első fejezet Lóczy Lajost és az életművét mutatja be, majd sorban következnek azok a tanulmányok, amelyekből megismerhetjük a Balatonnak és környékének – az elsősorban a földtudományokhoz kapcsolódó – legfrissebb tudományos eredményeit: helyet kaptak földtani és szerkezetföldtani munkák, olvashatunk a Balaton-felvidék vulkánjairól és a környék geomorfológiájáról, a Balaton vizéről és iszapjáról és az utolsó fejezetben például arról, hogy a különböző korokban hogyan ábrázolták a Balatont a térképeken.
Az első fejezet előtt Lóczy Lajos egykori kollégájának és barátjának, Cholnoky Jenőnek Lóczyról szóló írásából olvashatók részletek, amelyekből jobban megismerhetjük id. Lóczy Lajost, az embert. A további fejezetek előtt pedig egy-egy oldalpár szerepel, Lóczy híres „Balaton-monográfiájának” egy-egy rövid részlete, amely betekintést enged abba, hogy az adott tudományterületen milyen ismeretekkel rendelkeztek száz évvel ezelőtt, majd a most írt tanulmányokból kiderül, hogyan jutottunk el ettől a tudástól a mai eredményekig.
Lóczy Lajos életműve
†Horváth Ferenc, az MTA doktora, Gábris Gyula, az MTA doktora, Brezsnyánszky Károly PhD
Az összefoglalót lásd bevezetőnk elején.
A Balaton-felvidék és környezete szerkezeti felépítése
Fodor László, az MTA doktora, Héja Gábor PhD, Kövér Szilvia PhD
Az 1960-as évek földtudományi forradalma, a lemeztektonika alapján a Föld kérgének és kőzetburkának (litoszférájának) fejlődését alapvetően a lemezek mozgása szabályozza. Az egymáshoz képest elmozduló lemezek a lemezhatárokon a teljes litoszféra és ezen belül a kéreg deformációját váltják ki. A lemezperemi mozgásokat és a kapcsolódó kéregdeformációt ma már több módon is meg tudjuk figyelni. A legmodernebb technika talán a GPS, amely a ma végbemenő mozgásokat rögzíti mm-es pontossággal. A régmúlt lemeztektonikai mozgásait és deformációit a kőzetekbe írt szerkezete révén tudjuk rekonstruálni. A Balaton-felvidék ennek klasszikus példája, hiszen Lóczy Lajos felismerései a múlt század elején is magas szinten álltak, és némelyik ma is igaznak bizonyul.
A Pannon-tó és a Balaton
Sztanó Orsolya PhD, Magyar Imre, az MTA doktora, Katona Lajos
A Balaton eredetével kapcsolatban széles körben elterjedt az a nézet, hogy a tó az egykor az egész Kárpát-medencét kitöltő „Pannon-tenger” maradványa. Ma már nehéz lenne megállapítani, hogy honnan ered ez a feltételezés. Talán szerepet játszhatott benne a „balatoni kecskeköröm” nevű kagyló, amelyet a Balaton iszapjából gyűjtöttek ugyan a helyi gyerekek, de amely régóta tudottan a miocén – körülbelül 8,5 millió éves – rétegekből került a tóba. Akárhonnan pattant is ki az ötlet, ismeretterjesztő előadásokban, brosúrákban, újságcikkekben, sőt olykor útikönyvekben is gyakran találkozhatunk ezzel a téves megállapítással. A „Pannon-tenger” kifejezés – amelyet a földtörténettel foglalkozó szakemberek egyébként nem is használnak – ezekben az írásokban változóan hol a kora oligocéntől a középső miocénig (33–11,6 millió év között) létező Paratethys tenger Kárpát-medencei részére, hol pedig az erről a tengerről a Kárpátok emelkedésével lefűződött Pannon-tóra vonatkozik. Tegyünk most rendet a fejekben, és nézzük meg, mi a valódi kapcsolat a Pannon-tó és a Balaton között!
A Balaton-felvidék alkálibazalt-vulkanizmusa
Németh Károly PhD, Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, Csillag Gábor PhD, Karátson Dávid, az MTA doktora
A Balaton-felvidék bazaltvulkánjainak jellegzetes formái minden látogatót megérintenek. Nincsenek ezzel másképp a kutatók sem: e bazalthegyek kutatása több mint 150 évre tekint vissza. Tudományos tanulmányozásuk az 1800-as évek közepén, Hofmann Károly vizsgálataival kezdődött, de az első részletes kutatás id. Lóczy Lajos és Vitális István nevéhez fűződik. A Balaton-monográfiában ismertetett eredmények és nyitva hagyott kérdések máig hatással vannak a kutatásokra. Az elmúlt száz év eredményei, ezek közül is elsősorban a hazánkban az 1990-es években indult, modern vulkanológiai szemléletű kutatások a Balaton-felvidéket nemzetközi szinten is a monogenetikus vulkáni mezők egyik mintaterületévé tették.
A modern kutatások a forrástól a felszínig, azaz a magmaképződéstől a vulkáni kitörés lefolyásának módjáig rekonstruálták a vulkáni eseményeket. Nemzetközi szinten is fontos tudományos eredmények születtek a bazaltos magma kialakulása és a földkéreg-földköpeny határzónában való felhalmozódása kérdésében, a bazaltos magma felemelkedési sebességének megbecslésében, továbbá a magma és víz kölcsönhatás következtében zajló heves robbanásos, hidrovulkáni kitörések leírásában. Ezek a tudományos eredmények beépültek többek között a jelenleg is aktív bazaltvulkáni mezők vulkánveszély-előrejelzésébe és kezelésébe, és aláhúzzák a Kárpát-Pannon-térségben zajló vulkanológiai kutatások fontosságát.
A Balaton környékének geomorfológiája, a szél felszínalakító munkája
Sebe Krisztina PhD, Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia PhD, Csillag Gábor PhD, Fodor László, az MTA doktora
A szél felszínformáló erejéről elsőként valószínűleg mindenkinek a sivatagok örökké változó homokdűnéinek romantikus világa jut eszébe. Pedig a szél pusztító és építő munkájának eredményei hazánkban is kézzelfoghatóak. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő már száz évvel ezelőtt felismerte, hogy a Dunántúl felszíni formakincseinek létrehozásában a szélnek sokkal nagyobb szerepe volt, mint azt korábban gondolták. Sőt, a Balaton-monográfiában nemcsak a pleisztocén kor jóval szárazabb éghajlatán fújó szelek felszínformáló bizonyítékait vették sorra, hanem a jelenkori szélerózió munkájáról is értekeztek. Arra azonban még ők sem gondoltak, amit az elmúlt évtizedek kutatásai alapján ma már tudunk, hogy a Balaton kialakulásában is kiemelkedő szerepe volt a szélnek. Mindennek a bizonyítékai a Balaton-felvidéken és a Somogyi-dombság területén körbevesznek bennünket: a szél alakította völgyek, medencék, a kőtengerek csiszolt sziklafelszínei, az éleskavicsok és a szél által lerakott üledékek, a lösz és a futóhomok.
Ásványképződés a Balatonban: karbonátok kiválása, átalakulása és esetleges szerepe az algavirágzásban
Pósfai Mihály, az MTA rendes tagja, Molnár Zsombor, Pekker Péter, Rácz Kornél, Rostási Ágnes PhD, Dódony István, az MTA doktora, Pálfi Ivett, Magyari Enikő, az MTA doktora, Istvánovics Vera, az MTA doktora
A Balaton üledékének tudományos kutatása közel 130 éve kezdődött. Az üledék felhalmozódásának törvényszerűségeit, az iszap összetételét, a tavi tápanyagforgalomban betöltött szerepét a 20. század második felében viszonylag alaposan megismertük. Ennek ellenére a mai, modern geokémiai és ásványtani módszerekkel végzett vizsgálatok mindig újabb érdekes részletekkel gazdagítják ismereteinket. Jelenleg is többirányú, intenzív kutatás folyik egyrészt a Balatonban lejátszódó ásványképző folyamatok, másrészt az iszap ásványai és a tavi tápanyag (elsősorban a foszfor) mobilitása közötti összefüggések megértése érdekében. Ezek az ismeretek szükségesek például ahhoz is, hogy megértsük a 2019-es váratlan algavirágzás okait. Az előadásban elsősorban a tavi karbonátképződés jellegzetességeit, az agyagásványok kalcitképződésben játszott szerepét, valamint a biológiai folyamatok ásványképződésre gyakorolt hatását mutatjuk be. Mint látni fogjuk, a szürke, fürdőzéskor kellemetlenkedő iszap mikro- és nanométeres léptékben rendkívül változatos, sőt esztétikus szemcsékből áll, és vizsgálata több alapvető tudományos kérdést is felvet.
Gázok szellemképe a balatoni üledékekben
Visnovitz Ferenc PhD
A Balatont övező nádasok, mocsarak környékén gyakran érezni a mocsárgáz jellegzetes szagát. De a lábunk alól is felbugyoghat, amikor a Balatonba gázolva az iszapban taposunk. Ezekre a víz alól szivárgó gázokra már évszázadokkal ezelőtt felfigyeltek a Balaton környékén élők, sőt Lóczy Lajos a „szénsavas felbugyogások” anyagát már „meggyűjtötte” és meg is vizsgáltatta. Ezeknek az eredményeiről részletesen be is számol a monográfiában. A balatoni üledékek gázainak alapos vizsgálatához azonban még sok évtizednek kellett eltelnie: ma már tudjuk, hogy nemcsak az iszapban termelődik gáz, hanem a Balaton medre alatt található idősebb üledékekben is. Modern akusztikus eszközeink mérését ugyanis az üledékben lévő gázok „elrontják”, de ennek a kudarcnak az iszapgázok kutatói nagyon örülnek. Ezeknek a mérési zavaroknak a segítségével ma már pontosan fel tudják térképezni, hogy a tó mely területén, milyen mélységben, milyen képződményekben találhatók gázok, és mindezek alapján az eredetük is kinyomozható.
