Az európai nagyberendezésekről rendezett konferencia központi eseményeként avatták fel az Atomki új Tandetron részecskegyorsítóját Debrecenben. Az eseményen köszöntőt mondott Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere és Christophe Rossel, az Európai Fizikai Társulat elnöke.

Fülöp Zsolt, az MTA Atommagkutató Intézetének (Atomki) igazgatója elmondta, hogy az új gyorsító körülbelül egymilliárd forintba került. Ennek az összegnek a nagy részét a Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúra pályázatain nyerte el az intézet, de támogatást kapott a Paksi Atomerőmű Zrt.-től is.

Fülöp Zsolt bemutatja az egyik mérőhelyet Lovász Lászlónak és Papp Lászlónak

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az intézet élő hagyományairól, az élvonalbeli kutatás, az oktatás és a tudomány népszerűsítésének egységéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az MTA támogatásával létrejött új laboratórium a mai technológia legmagasabb szintjét képviseli, és mind az alapkutatásban, mind az alkalmazások sokaságában biztosítja, hogy az Atomki gyorsítóközpontja és kutatói a tudomány élvonalában tevékenykedhessenek.

Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte, hogy az Atomki a Debreceni Egyetemmel együtt meghatározó szerepet játszik a város és a régió innovációs törekvéseinek segítésében.

Az avatási ceremónia az Atomkiban zajló nemzetközi INARIE-konferencia résztvevőivel. A konferencián a közép- és kelet-európai országok kutatóinak a nagy európai infrastruktúrákhoz való integrált, szervezett hozzáférési lehetőségeit tekintették át.

Christophe Russel, az Európai Fizikai Társulat elnöke a nemzetközi együttműködések szakadatlan fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy az Atomki az európai színtéren ebben eddig is igen aktív szerepet játszott. Úgy látja, hogy ez a modern laboratórium ezt a szerepet tovább erősíti majd.

Az új gyorsító többcélú berendezés. Rendelkezik magfizikai, nukleáris asztrofizikai és analitikai mérőhelyekkel, valamint egy, világszerte is igen ritka berendezéssel, a pásztázó ion-nanoszondával. Ez néhány száz nanométeres átmérőjű ionnyalábjával a látható fény hullámhosszánál kisebb méretekben képes anyagok felületét módosítani, vagy azok összetételét meghatározni. A berendezéssel a részecske- és magfizikai kutatások mellett régészeti és ipari alkalmazott kutatásokat is végezhetnek. Jól használható a klímakutatásokban is, például a levegőben lebegő aeroszol szemcsék analízisére. E láthatatlanul kicsiny aeroszol szemcsék vizsgálatának egyik fő pillére a gyorsítókra alapuló ionnyaláb-analitika. Ennek segítségével nagyobb levegőmennyiség aeroszol-tartalmának összetétele és az egyedi szemcsék "szerkezete" is tanulmányozható.

Az új gyorsító a legmagasabb szintű technológiát képviseli, ezért egyaránt kiemelt szerepet játszik majd a felsőoktatásban, a szakemberképzésben és a tudományos ismeretterjesztésben.

Az új gyorsító

Az MTA Atomki célja a gyorsító lehetőségeinek teljes spektrumát kihasználó laboratórium teljes kiépítése, mely az intézetet és annak gyorsítóközpontját egy nagyobb régió tudásközpontjává és több európai infrastruktúra hálózat fontos elemévé tenné. Ennek teljes kiépítéséhez nagyságrendileg további egymilliárd forint értékű beruházás szükséges, ezért a már megindult kutatómunka mellett az intézet továbbra is pályázik, hogy így jusson forrásokhoz.