Miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek?

A nemek eltérő élethossza jól ismert az emberi populációk esetében: a 19. század óta rendelkezésre álló adatok mindenütt a nők hosszabb élettartamát mutatják. Különösen szembetűnő ez a nagyon idős korcsoportokban – a 110 év feletti kort elértek közül például tízből kilenc nő.

A University Lyon 1 (Franciaország) kutatóinak vezetésével végzett vizsgálatban, amelyet a Proceedings of the National Academy of Sciences vezető nemzetközi folyóirat közölt (Lemaître et al. 2020), 101 különféle emlősállat (az oroszlántól a vadjuhig) esetében hasonlították össze a nemek élethosszát. Az eredmény megerősíti az embereknél tapasztaltakat:

a nőstény emlősök élettartama átlagosan 18%-kal hosszabb, mint a hímeké.

Ez jelentősen nagyobb, mint a humánpopulációk 8% körüli különbsége.

A vizsgálat másik fontos eredménye, hogy a nőstények hosszabb élettartamának oka nem lassabb öregedési rátájuk, amint azt gyakran feltételezik. Ehelyett a nőstények minden korcsoportban alacsonyabb halálozási rátája vezethet a hosszabb élettartamhoz. Habár egyelőre nem ismert biztosan a halálozási ráta különbségének az oka,

ezt valószínűleg genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők együttes hatása eredményezheti.

A kutatás egyik magyar közreműködője, prof. Székely Tamás (Debreceni Egyetem NKFIH Élvonal Kutatócsoport) szerint a markáns ivari különbség meglepő: „A nőstény oroszlánok például 50%-kal tovább élnek a hímeknél. Korábban úgy véltük, hogy ez az ivari szelekció következménye: a hímek harcolnak a falkák megszerzéséért, hogy hozzáférhessenek a nőstényekhez.
A mostani vizsgálat azonban nem támasztja alá ezt az elképzelést, ezért máshol kell keresnünk az okokat.”

A nőstény oroszlánok több mint 50%-kal tovább élnek, mint a hímek. A nemek élethosszbeli különbségének az oka vitatott kérdés. Forrás: Lemaitre et al. 2020; fotó: Oliver Krüger

A kutatás másik résztvevője, prof. Liker András (Pannon Egyetem MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport) szerint a nemek eltérő ivari kromoszómái is számításba esnek: az emlősöknél a nőstényeknek két X, míg a hímeknek egy X- és egy Y-kromoszómájuk van. Ezért például az X-kromoszómán előforduló hátrányos mutációk hatása könnyebben érvényesülhet a hímek esetében, mivel nincs másik X-kromoszómájuk, amelynek a jól működő allélja kompenzálhatná a hátrányt. A magyar kutatók egyik korábbi vizsgálata az elsők között igazolta ezt az elképzelést a különböző (XY és ZW) ivari kromoszóma-rendszerű gerinces állatok felnőttkori ivararányainak összehasonlítása révén (Pipoly et al. 2015), egy nemrég megjelent kutatás pedig az ivari kromoszómák és a nemek élethossza között mutatott ki kapcsolatot (Xirocostas et al. 2020).

Liker András szerint a kutatás eredményeivel jól összecseng, hogy

számos betegségnek komolyabbak a következményei férfiakban, mint nőkben.

Például a jelenleg zajló koronavírus- (Covid-19) járványban jóval több férfinál alakul ki súlyosabb megbetegedés, mint nőnél, és a férfiak halálozási rátája több országban duplája a nőkének.
A különbséget gyakran életmódbeli okokkal magyarázzák (pl. a férfiaknál gyakoribb a dohányzás és az alkoholfogyasztás). Ezek a tényezők ugyan valóban növelhetik a halálozási kockázatot, de a rendelkezésre álló adatok tükrében szerepük egyelőre bizonytalan (Cai 2020). A fentebb ismertetett, vadon élő állatoknál tapasztalható élethosszbeli és halálozási különbségek olyan biológiai tényezők szerepét valószínűsítik, amelyek az emberek esetében is számíthatnak. Szerepet játszhat például a nők hatékonyabb immunrendszere, ami talán az ivari kromoszómákhoz is köthető, vagy a nemek eltérő hormonális profilja, ami a nőknek nagyobb védelmet nyújt (Lawton 2020). Az erre vonatkozó ismereteink egyelőre hiányosak, azonban a nemek közötti biológiai (pl. élethosszbeli, mortalitási, immunitási) különbségekért felelős tényezők kutatása közelebb vihet a betegségekkel és járványokkal szembeni eredményesebb védekezéshez is.

A PNAS-ban közölt cikk jelentős figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Ismertette például a BBC, a CNN, valamint a The Times.

Hivatkozások

Cai, H. (2020): Sex difference and smoking predisposition in patients with COVID-19. The Lancet Respiratory Medicine 8, 20, DOI: https://doi.org/10.1016/S2213-2600(20)30117-X

COVID-19 sex-disaggregated data tracker: Sex, gender and COVID-19. http://globalhealth5050.org/covid19/

Lawton, G. (2020): Why are men more likely to get worse symptoms and die from covid-19? NewScientist 16 April 2020, https://www.newscientist.com/article/2240898

Lemaître, J.-F., Ronget, V., Tidière, M., Allainé, D., Berger, V., Cohas, A., Colchero, F., Conde, D., Garratt, M., Liker, A., Marais, G. A. B., Scheuerlein, A., Székely, T., Gaillard, J.-F. (2020): Sex differences in adult lifespan and aging rates of mortality across wild mammals. Proceedings of the Academy of Natural Sciences, DOI: 10.1073/pnas.1911999117

Pipoly, I., Bókony, V., Kirkpatrick, M., Donald, P. F., Székely, T., Liker, A. (2015): The genetic sex determination system predicts the adult sex ratio in tetrapods. Nature 527: 91–94, DOI: 10.1038/nature15380

Xirocostas, Z. A., Everingham, S. E., Moles, A. T. (2020): The sex with the reduced sex chromosome dies earlier: a comparison across the tree of life. Biol. Lett. 1620190867, http://doi.org/10.1098/rsbl.2019.0867