Latin nyelvű tudomány a középkorban – online konferencia
Milyen hatásuk volt a Kr. u. 11–13. században a görögből fordított latin nyelvű szövegeknek a különböző tudományterületekre, így a teológiára, a jogra vagy a filozófiára, és kik voltak a fordítók? Ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a nemzetközi online tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya szervezett a Münsteri Egyetem Bizánci és Neolatin Intézetével közösen. A konferenciára készült absztraktok cikkünkben olvashatók.
Az esemény újdonságát az adta, hogy résztvevői a fordítás jelenségét a maga komplexitásában igyekeztek megragadni. Különböző médiumok (kéziratok, feliratok, valamint műtárgyak) segítségével elemezték a fordítás kérdését
a szigorúan vett fordításirodalom és a mindennapi élet területén. A workshop előkészítésében és kivitelezésében Bara Péter Tamás a BTK Történeti Intézetének fiatal kutatója mint fő szervező működött közre.
A vizsgált három évszázad alatt a Mediterráneum térségében jelentős hatalmi átrendeződés történt: az arab fennhatóság alatt álló Szicília, a Szentföld bizonyos részei, illetve a bizánci kézben lévő Konstantinápoly nyugati keresztény uralom alá került. Ezzel párhuzamosan a teológia, filozófia, orvostudomány és a természettudományok terén mind több arab és görög nyelvű szöveget fordítottak le.
Zsoltárrészlet a Septuaginta szövege alapján párhuzamos latin szöveggel Forrás: : British Library Add MS 47674 f. 2r Ez pedig jelentős hatást gyakorolt a különböző tudományterületekre. Olyan szerzők művei váltak latin nyelven elérhetővé, mint Arisztotelész, Galénosz vagy Eukleidész, nem is szólva a patrisztikus szerzők írásairól. Az új szövegekkel az egyetemeken is foglalkoztak, és részben beépültek
a curriculumba. Emellett olyan politikai központok reprezentációját is alakították, mint a szicíliai normann udvar. A görög–latin fordítások létrejötte leginkább Konstantinápolyhoz, az itáliai kereskedőállamokhoz, illetve bizonyos francia és angol központokhoz köthető.
A tanácskozás első szekciójának célja annak elemzése volt, hogy a görögből készült latin fordítások milyen hatást gyakoroltak különböző tudományterületekre, így a teológiára, a jogra vagy a filozófiára.
A másik fontos témakör maguknak a fordítóknak a vizsgálata volt: kik voltak ők a különböző régiókban; hogyan bizonyították, hogy hiteles munkát végeznek; milyen hatást gyakoroltak a politikai döntéshozatalra.
A workshop harmadik részében az előadók a fordítás jelenségét
a diszciplínákon és szövegeken túllépve igyekeztek vizsgálni: Hogyan jelent meg a fordítás problémája a különböző rítusok találkozásánál a vallási életben és a liturgiában? Milyen szerepet játszottak egyes fordításszövegek mint a narratív előadás részei? Hogyan lehet jobban megérteni a görög–latin fordítás jelenségét a feliratok és a művészettörténeti anyag segítségével?
A tanácskozás részletes programja és az absztraktok ide kattintva olvashatók.
Bara Péter köszöntője itt nézhető meg.
