Közgazdasági Nobel-díj szerződéselméleti kutatásokért

„A modern társadalmat számos szerződés tartja egyben. Az Oliver Hart és Bengt Holmström által létrehozott új elméleti eszközök nagyban hozzájárulnak a mindennapi szerződések és intézmények, valamint a szerződéstervezés potenciális buktatóinak megértéséhez” – olvasható a Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntésének indokolásában.

Bengt Holmström és Oliver Hart Forrás: Harvard University, MIT Economics

A díjazottak munkásságát ismertető összeállítás szerint a társadalom számos szerződése között megtalálhatóak a részvényesek és a felső menedzsment, a biztosítási cégek és az autótulajdonosok vagy bizonyos hatóságok és beszállítóik közötti szerződések. Mivel az ilyen kapcsolatokban általában nem egyeznek meg teljesen a szerződő felek érdekei, a szerződéseket megfelelően kell megtervezni, illetve megfogalmazni, hogy a szemben álló felek kölcsönösen előnyös döntéseket hozzanak.

Az idei kitüntetettek a közgazdaság viszonylag új ágának számító szerződéselméletben értek el jelentős eredményeket. A szerződéselmélet összetett és átfogó elemzési keretrendszert biztosít a szerződéstervezésben. Ilyen például a teljesítményalapú bérezés felső vezetőknek, az önrész és az állami szektorban végzett tevékenységek privatizációja.

Bengt Holmström az 1970-es években azt mutatta ki, hogy egy felettes (pl. egy cég részvényese) hogyan tervezzen optimális szerződést egy megbízottnak (pl. a cég vezérigazgatója), akinek a tevékenységét nem tudja megfigyelni. A kutató tájékozottsági elve azt fogalmazta meg: a szerződésnek össze kell kapcsolnia a megbízott fizetését minden, a teljesítményéhez kapcsolható információval. Bengt Holmström az alapvető megbízó-ügynök modell keretében demonstrálta, hogy az optimális szerződés hogyan mérlegeli a kockázatokat a teljesítményre ösztönző tételekkel szemben.

Az 1980-as évek közepén Oliver Hart a szerződéselmélet egy új ágával, a hiányos szerződések témájával foglalkozott. Ennek jelentőségét az adja, hogy olyan szerződés, amely minden elképzelhető eshetőségre kiterjed, nincsen. A kutatónak a hiányos szerződésekkel kapcsolatos megállapításai új megvilágításba helyezték a cégek tulajdonlását, illetve irányítását, és óriási hatással voltak a közgazdaságtan számos területére, továbbá a politológiára és a jogra is. Kutatásai új elméleti eszközöket biztosítanak számunkra például olyan kérdésekben, mint hogy milyen cégeknek éri meg összeolvadni, mi a hitel és a sajáttőke-finanszírozás megfelelő aránya, vagy hogy milyen intézményeknek – például iskoláknak, börtönöknek – kellene állami, illetve magánkézben lenniük.

A teljes sajtóanyag angol nyelven itt olvasható.