Környezetvédelmi Pályadíj a hőhullámokkal kapcsolatos kutatási eredményekért

Buzási Attila a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a fenntartható fejlődés kapcsolatrendszerét kutatja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat kiérdemlő kutatás konkrétan Budapest kerületeinek „klímasérülékenységét” tárta fel. De mit is jelent a klímasérülékenység?

Buzási Attila Fotó: kornygazd.bme.hu

„A klímasérülékenység a mi értelmezésünkben a jelen állapotra vonatkozik. Tudjuk, hogy a klímaváltozás által kiváltott egyre intenzívebb hőhullámok az idősekre, különösen az egyedül élő, szívbeteg idősekre a leginkább károsak.
A sérülékenység azt fejezi ki, hogy
a klimatikus tényezők, jelen esetben
az extrém hőmérséklet mekkora kárt képes okozni az adott helyen élőknek – mondja Buzási Attila. – Az emberek egészségi állapota mellett hat erre a környezet jellegzetessége, amelybe ugyanúgy beletartozik a természetközeli helyek kiterjedése, mint az egészségügyi ellátórendszer megközelíthetősége.”

A klímasérülékenység a kutató szerint három tényezőből tevődik össze.
Az első a kitettség, ami az adott terület éghajlatának változását jelenti, amelyet e kutatásban a felszíni hőmérséklettel közelített. A felszíni hőmérsékletek összehasonlításánál egy adott napon – 2020 júliusában – műholdas távérzékeléssel mért sugárzásból konvertált hőmérsékleteket vették alapul.

Felszíni hőmérsékleti értékek 2020. július 1-én, a délelőtti órákban

A második faktor az érzékenység, amely a klíma hatásait elviselni kénytelen rendszer, ebben az esetben az emberi társadalom éghajlatfüggő viselkedését, belső adottságait – például a lakosság korösszetételét, egészségi állapotát – mutatja be. A harmadik tényező az alkalmazkodóképesség, amit
az különböztet meg az érzékenységtől, hogy ez utóbbit megfontolt beavatkozással befolyásolni lehet. Ebbe a csoportba olyan tényezőket soroltak, mint például a regisztrált álláskeresők száma, a lakosok jövedelme vagy az ezer főre jutó gyógyszertárak száma.

A kutatáshoz tehát gazdasági, társadalmi és egészségügyi mutatókat használtak fel a környezeti paraméterek (legfőképpen a hőmérséklet, illetve
a kerületi zöldfelületek minősége) mellett. A vizsgálat egyik célja a jelenlegi állapot felmérése volt. Az ezt leíró jellegzetességeket nevezzük klímasérülékenységnek.

„A kutatás fő kérdése egyrészt az volt, hogy

ennyi mérőszám segítségével meg lehet-e határozni a hőhullám-sérülékenységet,
és ha igen, akkor hogyan különböznek
e tekintetben a kerületek egymástól

– mondja Buzási Attila. – Az általános eredmények szerint a klímaérzékenység tekintetében (kissé meglepő módon) a pesti kerületek általában jobban teljesítettek, viszont Budán nagyobb az alkalmazkodási képesség.”

A hőhullámok leginkább az idősek egészségére lehetnek veszélyesek, ezért
a kutatásban nagy hangsúlyt kapott a 65 éven felüliek szív- és érrendszeri megbetegedéseinek gyakorisága az adott kerületben. Ez a gyakoriság általánosan nagyon magas: a 65 évnél idősebb emberek több mint
70 százaléka váltott ki az adott évben legalább egyszer valamilyen szív- vagy érrendszeri betegség ellen felírt gyógyszert. A kutatót is meglepte, hogy

számos egészségi mutató esetében
a pesti kerületek jobban teljesítettek,

dacára annak, hogy Budát általában jobb módúnak tartják. Azt találták, hogy
a budai kerületekben átlagosan messzebb van a szakellátó központ
az emberek lakhelyétől, több idős ember él egyedül, ami tovább növeli
a sérülékenységét. Viszont az alkalmazkodóképességet a jóléti mutatók határozzák meg leginkább, és e tekintetben már a budai kerületek kerültek előnybe.

Általánosságban tehát a főváros klímasérülékenysége sokkal heterogénebb mintázatot mutat, mint azt a leegyszerűsítő Buda vs. Pest szembeállítás alapján várhatnánk. A zöld felületek kiterjedése, és ezzel összefüggésben
a felszíni hőmérsékletek között igen jelentős különbség van a kerületek között. Azokban a kerületekben, ahol viszonylag nagy zöldterületek találhatók,

akár húsz fokkal is hűvösebb lehet egy adott időpillanatban, mint a teljesen beépített térségekben.

Az előbbi csoportba tartoznak egyrészt a nyugat-budai, hegyi erdőket is magukba foglaló kerületek, de a sok lakótelepnek otthont adó (és jelentősen alacsonyabb jövedelmű emberek által lakott) kerületek is. „A lakótelepek
a belvároshoz képest szinte úsznak a zöldterületben” – jegyzi meg Buzási Attila.

Bár a kutatás hangsúlyozottan a jelen állapotot írja le, a kutató szerint azért óvatos predikciókat lehet tenni az adatok alapján a jövőben várható veszélyekről. „Elképzelhető, hogy a budai kerületeket jobban fenyegeti
az elöregedés, részben a magas ingatlanárak miatt. A pesti, nagy kiterjedésű lakótelepeknek otthont adó kerületek a beköltöző fiatalok számára jobban megfizethetők, így e kerületek korösszetétele fiatalodni fog – vélekedik Buzási Attila. – Ha ezek a társadalmi folyamatok így folytatódnak, akkor talán a pesti kerületek klímasérülékenysége csökkenhet a jövőben. Kulcsfontosságú
a sérülékenység csökkentéséhez az egészségügyi alapellátás fejlesztése,
és ezen belül is a lakosság egészségügyi edukálása. Információs kampányt kellene indítani a hőhullámok veszélyeiről, a segítségkérés és -nyújtás lehetőségeiről. A lehetséges beavatkozások többi része már városfejlesztési, területrendezési és kormányzati kompetenciákat érint.”