Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák

A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik. Az utóbbi években azonban, különösképpen a precíz genomszerkesztést lehetővé tevő CRISPR/Cas9 technológia felfedezésével a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A társadalomban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, miközben az új technológiákkal kapcsolatos valódi és jogos kérdések gyakran nem tudnak a felszínre kerülni.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a legújabb génmódosítási módszerrel, a genomszerkesztéssel kapcsolatban (ennek első amerikai, élő embriókon végzett alkalmazásáról az elmúlt két hétben számolt be a sajtó). A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy a szabályozás során nem annyira a konkrét technológiát, hanem várható alkalmazásait kell alapul venni. Az alkalmazások szabályozásának bizonyítékokon kell alapulnia, figyelembe véve a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, továbbá arányosnak és kellőképpen rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeli fejlődéséhez.

Az alábbiakban közöljük az EASAC elnökének előszavát, majd a tanulmány összefoglalójának magyar fordítását. A teljes tanulmány PDF formátumban innen tölthető le.

Előszó

Fontos, hogy felismerjük: számos, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) tevékenységi körébe tartozó területen, ahol a társadalom tájékoztatásához nagy mennyiségű és megalapozott tudásra van szükség, a vitákban keverednek a tudományos ismeretek és az értékítéletek. Ezek a viták akkor lehetnek hatékonyak, ha pontosan meghatározzuk, mi tudományos ismeret, és mi értékítélet. Az alábbi jelentés a genomszerkesztésről, az élettudományok egyik új lehetőségéről ad átfogó képet. Reméljük, ha világosan feltárjuk a kérdés tudományos hátterét – ami az akadémiák feladata –, azzal erősítjük a társadalommal folytatott párbeszédet, amelynek fontosságát e jelentés is hangsúlyozza.

A genomszerkesztés a sejt egy célzott DNS-szakaszának szándékos módosítása, amely a biológiai működés jobb megismerésének köszönhetően forradalmasíthatja a tudományt.

Ezt a nagy hatású új eszközt számos területen alkalmazhatjuk, szem előtt tartva a társadalom számára fontos kérdéseket: emberi és állati egészség, élelmiszeripar és mezőgazdaság, vadon élő populációk módosítása (különös tekintettel a betegségeket terjesztő rovarokra), mikrobiális biotechnológia, biogazdaság. Azonban a nagyszerű eredmények mellett a módszer biztonsági, etikai és egyéb kérdéseket is felvet, amelyeket alaposan körbe kell járni, és ki kell dolgozni a szabályozásukat.

Az EASAC e jelentésének célja a kutatások előrehaladásának és a különböző területeken való alkalmazhatóságának részletes ismertetése, hogy felhívja a figyelmet a benne rejlő lehetőségekre és kihívásokra, és segítsen az innovációk megfelelő kereteinek kidolgozásában. Véleményünk szerint a szakpolitikai megfontolásoknak elsősorban az ágazatspecifikus termékszabályozásra kell összpontosítaniuk, nem pedig a genomszerkesztés általános elméletére és gyakorlatára.

Jelentésünk, amely számos lehetséges alkalmazásra kiterjed, néhány, az EASAC tagjai közé tartozó akadémia korábbi hasonló tevékenységére épül, valamint figyelembe veszi az európai orvosi akadémiákat tömörítő FEAM (Federation of European Academies of Medicine) égisze alá tartozó akadémikus kollégáink aktuális, az emberi sejtek genomszerkesztéséről szóló munkáit is. Általánosságban elmondható, hogy a genomszerkesztés gyorsan fejlődő terület, nemcsak a kutatás és fejlesztés, hanem a tudományos és szakpolitikai közösségek közötti kapcsolatok szempontjából is.

Jelentésünk Európa számára fogalmaz meg ajánlásokat, ám az itt tárgyalt kérdések szerte a világban nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Példának okáért, miután a jelentésünk első változata elkészült, az USA akadémiáit tömörítő US National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine közzétette az emberi sejtek genomszerkesztésének tudományos, etikai és irányítási kérdéseit tárgyaló jelentését. Ezek a legújabb, az Egyesült Államokból származó ajánlások a laboratóriumi alapkutatásról, az emberi sejtek genomszerkesztéséről lényegében hasonlóak annak a nemzetközi csúcstalálkozónak a következtetéseihez, amelyről jelentésünkben is szó van. Ám az amerikaiak legfrissebb eredményei az emberi csírasejtvonal (örökölhető) módosítását illetően kitágítják a lehetőségeket, amennyiben felvetik azon körülmények meghatározásának lehetőségét, amelyek fennállása esetén megengedhető lenne klinikai kísérletekben a csírasejtvonal módosítása is. Ilyen körülmény például a kiemelkedően fontos klinikai cél, illetve a nagyon szigorú ellenőrzési rendszer. Az efféle ajánlások vitathatóak, néhány EU-tagállamban problémát is okoznának, és megkövetelik, hogy a tudományos és orvosi közösségek a nyilvánosság bevonásával vitassák meg ezeket a kérdéseket és kilátásokat.

Nem csak az emberi gének módosítása gerjeszt vitát. Nemrégiben az EU tudományos tanácsadó mechanizmusa (Scientific Advice Mechanism), az a nemrég életre hívott folyamat, amelynek keretében konkrét szakpolitikai kérdésekben magas szintű, időszerű és független tudományos szakvéleményt adnak az Európai Bizottság számára, új témakört indított „Új technológiák a mezőgazdasági biotechnológiában” címmel. Publikálás előtt álló eredményeinkkel mi is hozzájárultunk ehhez a kezdeményezéshez.

Ezt a jelentést egy tagakadémiáink által kijelölt szakértői csoport segítségével állítottuk össze. Szeretnék köszönetet mondani nekik és vezetőjüknek, Volker ter Meulen professzornak, valamint dr. Robin Fearsnek, az EASAC Élettudományok program vezetőjének szakértelmükért, éleslátásukért és lelkesedésükért, a kérdések széles körének vizsgálatában, továbbá a következtetések és ajánlások terén való konszenzus elérésében. Szintén hálámat fejezem ki a FEAM-nél dolgozó munkatársainknak, független bírálóinknak, az EASAC Élettudományok Irányító Testületének útmutatásaikért, illetve az EASAC-tagoknak és az akadémiáknak azért, hogy segítettek üzeneteinket eljuttatni országaik és az EU intézményeihez.

Hisszük, hogy megállapításaink kiemelt fontosságúak mind az EU, mind az egyes tagállamok szakpolitikájának széles spektrumában. Az EASAC továbbra is készen áll arra, hogy részt vállaljon a vitákban, amelyek a kutatás és innováció ellentmondásos pontjait, illetve az egyéb, kapcsolódó problémákat érintik – például a biológiai biztonság globális hatásait. Mivel a genomszerkesztés sok szempontból gyorsan változó szakterület, bármikor szívesen visszatérünk az e jelentésben tárgyalt problémák újbóli vizsgálatára. Ezenfelül örömmel fogadjuk az itt szereplő megállapítások továbbgondolását vagy bármely más, figyelemre méltó kérdés felvetését.

Thierry J.-L. Courvoisier

Összefoglalás

A genomszerkesztés – azaz a sejt DNS-ében egy bizonyos szakasz szándékos módosítása DNS nukleáz enzimek segítségével – az alapkutatás igen fontos eszközévé vált. A genomszerkesztést egyesek transzformációs technológiának tartják, és a módszer kétségtelenül átalakította az elvárásokat és a célokat a kutatás és innováció számos területén. A genomszerkesztés során az élő sejt genomjának egyes nukleotidjait célzottan módosítják. Amellett, hogy egyre jobban sikerül figyelemmel kísérni és kiküszöbölni a nem tervezett hatásokat, a módszer állandóan új lehetőségeket vet fel. Mivel általánosan alkalmazható (mikrobiális, növényi, állati és emberi sejtekben egyaránt), több, a társadalom számára fontos kérdésben tud megoldást nyújtani. A lehetséges alkalmazások többek között a következőek lehetnek: betegségek leküzdésére alkalmazott gén- és sejtszintű terápiák; örökletes betegségek kiküszöbölése a szaporodás során; kórokozók által terjesztett betegségek megfékezése; jobb növénytermesztés és állattenyésztés, beleértve a tenyésztett állatok jóllétének növelését; állati donorok módosítása xenotranszplantáció (sejtek, szövetek, szervek átültetése egy másik faj szervezetébe) céljából; bioüzemanyagok, gyógyszerek és más, nagy értékű vegyületek előállítását célzó ipari mikrobiális biotechnológia.

A genomszerkesztés előretörése egyrészt nagy lelkesedést, másrészt komoly vitát váltott ki. Néhány civilszervezet például aggodalmát fejezte ki, mondván, a genomszerkesztés „nem természetes”, túlságosan hiányos a tudásunk, a módszer hatása kiszámíthatatlan és talán igazságtalan, valamint a szabályozás nem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel.

Az EASAC e jelentése áttekinti a genomszerkesztési módszerekkel és alkalmazásukkal kapcsolatos új kutatási eredményeket, valamint az EU stratégiai irányelveit és prioritásait az innováció és irányítás szabályozásának előmozdítására. Jelentésünk az egyes európai akadémiák által korábban végzett munkára és más, nemzetközi akadémiai együttműködések eredményeire épít. Szeretnénk felhívni a figyelmet a tudomány lehetőségeire és a közérdeklődésre számot tartó kérdésekre: felmérni, hogyan aknázhatjuk ki a lehetőségeket úgy, hogy a társadalom aggodalmait is figyelembe vesszük.

A jelenlegi ismereteink hiányos és bizonytalan volta az alapkutatás szükségességét hangsúlyozza. Reményeink szerint a kutatás hamarosan választ ad számos, ma még nyitott kérdésre, és a genomszerkesztés módszereinek folyamatos finomítása növeli az eljárás hatékonyságát és specifikusságát, miáltal csökkenthetőek a nem szándékolt hatások. Várhatóan folytatódik a kutatás és az innováció gyors ütemű változása, így az EASAC is időről időre vissza fog térni ezekhez a kérdésekhez, hogy szükség esetén felülvizsgálja az álláspontját.

Az EASAC arra a következtetésre jutott, hogy szakpolitikai ajánlásokat a várható alkalmazásokra vonatkozóan kell megfogalmazni, nem pedig magát a génmódosító eljárást kell szabályozni. Fontos, hogy az alkalmazások szabályozása bizonyítékokon alapuljon, vegye figyelembe a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, legyen arányos és kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeni fejlődéséhez. Ajánlásaink az alábbiakban olvashatók.

Növények

A növénynemesítés jelenlegi, egyre precízebb módszerei nagyban különböznek a korábbiaktól, amelyek a véletlenszerű, szabályozatlan, vegyületekkel vagy sugárzással előidézett mutációkra vagy meiotikus rekombinációra építettek. Az EASAC által korábban megfogalmazott, az új növénynemesítési eljárásokat támogató irányelveivel összhangban a következő ajánlásokat tesszük:

• Arra kérjük az EU szabályozó hatóságait, erősítsék meg, hogy a genomszerkesztés termékei, amennyiben nem tartalmaznak más, nem rokon szervezetből származó DNS-t, nem tartoznak a génmódosított (GMO) termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá.
• Javasoljuk az alkalmazott eljárásokról szóló beszámolók átláthatóságának biztosítását. Az EU-n belül a cél az legyen, hogy a szabályozás egy adott mezőgazdasági vonalra vagy termékre vonatkozzon, ne pedig az azt előállító technológiára. Ennek következtében azok az új eljárások, amelyek a hagyományos nemesítési eljárások által előidézett változásokhoz nagyon hasonló vagy azoktól egyenesen megkülönböztethetetlen genetikai változásokat idéznek elő, kikerülnek a szabályozás alól – amennyiben nem mutathatóak ki új, a termékhez kapcsolódó kockázatok.

Állatok

Az állatokkal végzett kutatás már ma is nagyon szigorú szabályozás alá esik. Bár a legtöbb génmódosított állatot az alapkutatás és az orvosbiológiai kutatások számára hozzák létre, a technológia a szárazföldi és vízi állattenyésztés számára is tartogat lehetőségeket. Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a termelés potenciális növekedése mellett a géntechnológia az állatok egészségét és jóllétét is javíthatja. A pontos alkalmazások tekintetében a következő ajánlásokat fogalmazzuk meg:

• Az állatnemesítésben ugyanazokat az irányelveket kell alkalmazni, mint a növénynemesítés esetében – a tulajdonságot kell szabályozni, nem pedig a technológiát. Itt is elengedhetetlen a módszerek átláthatóvá tétele.
• A xenotranszplantáció céljából tenyésztett nagy testű állatok esetében arra kérjük az EU szabályozó hatóságait, hogy készüljenek fel az új lehetőségekre. Ez a sejtekhez és szövetekhez kapcsolódó orvosi termékek engedélyeztetési eljárásának további elemzését igényelheti, illetve annak felmérését, hogy a génszerkesztett donor, amennyiben más transzgén nem található benne, GMO-nak számít-e, vagy sem.

Vadon élő populációk gene drive útján történő módosítása

A betegségvektorok szabályozásában és más, vadon élő populációkat érintő módosításokban a gene drive (’géntámadás’; ’génkampány’) technológia hatalmas lehetőségeket rejt magában, hiszen jelentős közegészségügyi és természetvédelmi problémákat oldhatunk meg vele. Mint ahogy nemrégiben az USA Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiái (US National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine) szervezete felvázolta, a kutatás szakaszos megvalósítása lehetővé teszi a felelősségteljes fejlesztéseket, és elegendő időt hagy arra, hogy kidolgozzák a jelenlegi szabályozás ahhoz szükséges módosításait, hogy értékelni tudják a gene drive-ra alapuló technológiákat. Az EASAC egyetért az USA-ban megfogalmazott, gene drive-val kapcsolatos ajánlásokkal:

• Feltétlenül folytatni kell a kutatás szakaszokra bontását annak érdekében, hogy felmérhető legyen a gene drive-ok hatékonysága és biztonsága, mielőtt döntés születne a használatukról.
• A kutatásnak hatékonyan fel kell mérnie a kockázatokat, amibe be kell vonni a nyilvánosságot is.
• Az EU kutatóinak továbbra is fenn kell tartaniuk a párbeszédet más kutatókkal és az összes érdekelttel azokban az országokban, ahol a gene drive-ot a legnagyobb valószínűséggel alkalmaznák.

Mikroorganizmusok

• A mikrobiális szinten végzett genomszerkesztés nem igényel új szabályozást. A módszerre a génmódosított termékek zárt rendszerben történő felhasználásáról, illetve szándékos kibocsátásáról szóló, jelenlegi szabályok érvényesek.
• A lehetséges alkalmazások köre igen széles: gyógyszerek, más nagy értékű vegyületek, bioüzemanyagok, bioszenzorok, biológiai kármentesítés, tápláléklánc. Az EU biogazdasági stratégiájának kidolgozásakor ezt a széles palettát kell figyelembe venni.
• A mikrobiális genomszerkesztésre vonatkozó szakpolitikai kérdések nagyrészt a szintetikus biológia tárgykörébe tartoznak. Ezzel kapcsolatban megerősítjük azokat a korábbi EASAC-ajánlásokat, amelyek a kutatási kapacitás bővítéséről, a készségek fejlesztésének fontosságáról, továbbá az innováció védelme és az előnyök megosztása közötti egyensúly megteremtésének szükségességéről szólnak.
• Aggodalomra adhat okot, hogy a genomszerkesztést esetleg szabályozott laboratóriumi körülményeken kívül is gyakorolhatják. Javasoljuk, hogy a fiatal kutatók világszervezete, a Global Young Academy vizsgálja meg, milyen kérdéseket vet fel a Do-It-Yourself (DIY; „csináld magad”) biológusközösség terjeszkedése.
• A genomszerkesztés lehetséges biológiai biztonsági kockázatait is többen felvetették. Javasoljuk, hogy a tudományos közösség továbbra is lássa el információval és tanácsokkal a szakpolitikai döntéshozókat a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) felülvizsgálata során.

Emberi sejtek genomszerkesztése

Az EASAC egyetért egyéb, az akadémiák közös munkája nyomán kialakult állásponttal (International Summit on Gene Editing, illetve FEAM) és az EASAC tagakadémiáinak kezdeményezéseivel:

• Alapkutatás, klinikai kutatás. Intenzív kutatásra van szükség a megfelelő jogi és etikai szabályozás, valamint az elfogadott gyakorlatok teljes tiszteletben tartása mellett. Amennyiben a kutatás során korai fejlődési szakaszban lévő embriókon vagy csíravonalsejteken végeznének genomszerkesztést, akkor a módosított sejteket már nem szabad terhesség létrehozására felhasználni. Az EASAC akceptálja, hogy az Európai Közösség döntése, miszerint nem támogatja anyagilag az embriókutatást, a közeljövőben nem fog megváltozni.
• Klinikai felhasználás: szomatikus génszerkesztés. Fel kell tudni mérni az olyan kockázatokat, mint amilyen például a pontatlan szerkesztés, valamint mérlegelni kell minden egyes javasolt genommódosítás lehetséges hasznát. Ezeket az alkalmazásokat az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA), továbbá a nemzeti ügynökségek meglévő és az igényekhez igazodó gén- és sejtterápiás szabályzataival összhangban lehet és kell szigorúan elbírálni.
• Klinikai felhasználás – csírasejtvonalbeli beavatkozások. Ezek az alkalmazások számos fontos kérdést felvetnek, beleértve a nem eléggé pontos vagy hiányos szerkesztés veszélyét, a káros hatások előre jelzésének nehézségét, a genetikai változtatást hordozó egyént, illetve a jövőbeli generációt érintő kérdéseket és annak lehetőségét, hogy a betegségek megelőzésén vagy kezelésén túlmutató biológiai változtatások súlyosbíthatják a társadalmi egyenlőtlenségeket, vagy erőszakosan is alkalmazhatóak. Felelőtlenség volna továbbhaladni, amíg a megfelelő etikai, biztonsági és hatásossági problémákat nem oldjuk meg, és nincs széles társadalmi egyetértés a kérdésben.

Általános ajánlások a több témát érintő kérdésekben

• A nyilvánosság bevonása. A tudósok és a társadalom között bizalmi viszonynak kell lennie, és e bizalom kialakítása a nyilvánosság bevonásával lehetséges. Az érintetteket – betegeket, orvosokat, gazdálkodókat, fogyasztókat és civilszervezeteket – be kell vonni a kockázatok és előnyök megvitatásába. A tudósoknak világossá kell tenniük a kutatásuk célját, a várható előnyöket és a kockázatok kiküszöbölését célzó eljárásaikat. Újabb társadalom- és bölcsészettudományi kutatásokat kell folytatni a nyilvánosság minél hatékonyabb bevonását lehetővé tévő stratégiák kidolgozásához.
• Globális igazságosságra való törekvés. Fennáll a veszélye annak, hogy a genomszerkesztés alkalmazásaihoz hozzáférők és hozzá nem férők között nő az egyenlőtlenség, ami feszültséget okoz, bár a technológia széles körű elterjedésének köszönhetően az előnyök is szélesebb körben élvezhetőek. A tudományos közösségnek össze kell fognia a többi döntéshozóval annak érdekében, hogy csökkentsék a társadalmi különbségeket: például aktív tudásátadással, a kutatók nemzetközi összefogásával, az eszközökhöz és oktatáshoz való ingyenes hozzáférés biztosításával. Ugyancsak fontos az EU szakpolitikai döntéshozóinak elismerni, hogy az EU döntéseinek az EU-n kívül is van – esetleg nem szándékolt – hatása. Bizonyítható, hogy az EU korábbi döntései (például a génmódosított termékekről) nehézséget okoztak a fejlődő országok tudósainak, gazdálkodóinak és politikusainak. Európa és a fejlődő országok számára egyaránt fontos, hogy az EU-ban jelenleg érvényes szabályozást megreformálják, valamint a partnerségre és innovációra építve összehangolják az EU belső céljait és Az EASAC teljes jelentése itt olvashatófejlesztési terveit.