Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián

Eötvös Lorándot sokoldalú személyisége, a tudomány iránti elkötelezettsége, családja szellemi öröksége, szabadsága és rátermettsége emelte a legkiválóbb tudósok közé. Fizikusként háromszor jelölték Nobel-díjra, kutatásaival letette egy új tudományág, a geofizika alapjait. Akadémiai elnökként felrázta a magyar kutatótevékenységet, és bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Politikusként is a magyar tudományosság érdekeiért szállt síkra. A halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat nyitányaként a Magyar Tudományos Akadémián tartottak emlékülést.

2019. január 17. Seres Anna

Eötvös Loránd 1889. május 3-án lett az Akadémia 6. elnöke, egy olyan időszakban, amikor az intézmény jelentős anyagi nehézségekkel küzdött, és a közérdeklődés hiánya is sújtotta. Még tevékenységének hasznosságát is megkérdőjelezték.

Eötvös Loránd elődeitől eltérően természettudós volt, így személye átmenetet jelentett a 20. századba tartó, új szemléletű, fiatal tudósok és az Akadémia korábbi nagy generációja között, amely iránt egész életében mély tisztelettel viseltetett.

Irodalom és tudomány, mindketten eszményi törekvéseknek, a szép és igaz szeretetének gyermekei. Az akadémiák feladata őrködni, hogy az egyik mint a másik a mindennapi élet szükségletének színvonalán fölül emelkedjék; az irodalom ne legyen csupán hírlapirodalom, közönséges regénytár és iskolakönyvek gyűjteménye; a tudomány ne csupán a közvetlenül hasznot hajtó kérdésekkel foglalkozzék.”

Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett az MTA Székház Nagytermében, amely egyben az Eötvös Loránd-emlékév nyitórendezvénye is volt.

Az Eötvös Loránd-emlékév programjairól további részletek itt olvashatók„Az akadémiák nemcsak tudományos, hanem nemzeti intézmények is. Nemzeti intézmények annyiban, a mennyiben nemzetünk nyelvét és irodalmát, történetét, közgazdaságát, társadalmi és természeti viszonyait teszik kutatásuk tárgyává, nemzeti intézmények azért is, mert munkálkodásukban egy-egy nemzet tudományos törekvéseit juttatják kifejezésre s annak lobogója alatt lépnek ki a világ tudományos versenyterére” – idézte nagy elődje gondolatait Lovász László, az MTA jelenlegi elnöke.

Lovász László Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Borhy László, az ELTE rektora Eötvös Loránd máig ható szellemiségéről beszélt. A rektor szerint, miként Eötvös Loránd idejének gondjaira, úgy a ma problémáira is a szellemi felkészülés jelenthet gyógyírt. Ennek megvalósításához a színvonalas oktatás letéteményeseként a tudósok elvi és anyagi megbecsülésére van szükség, hogy példájukat követve olyan generációk nőhessenek fel, amelyek számára a hosszú, kitartó tanulás és munka érték.

A konferencia előtt Kroó Norbert, az Eötvös 100 Koordinációs Testület képviseletében, Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, valamint Babus Antal, az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetője megnyitotta az Eötvös Loránd életét bemutató tablókiállítást az MTA székházának első emeletén, ahol láthatóak Eötvös Loránd saját kézzel írt levelei is.

Molnár Andrea, az MTA KIK munkatársa ismertette: Eötvös Loránd 16 éves akadémiai elnöksége alatt eltökélten dolgozott azon, hogy az Akadémia alkalmas keretet adjon a különböző tudományágakon belül zajló kutatások megvitatásának, hogy az intézmény munkája, szerepe láthatóvá váljon itthon és szerte Európában, valamint hogy vagyona gyarapodjon, és segítse a hazai kutatások kibontakozását.

Ennek érdekében elnöksége alatt számos pályázati lehetőség nyílt a korszak tudósai számára: 1903-ban hozták létre a Bolyai-jutalmat 10 000 koronás díjjal, amely nagy jelentőségre tett szert nemzetközi szinten is. Semsey Andor, a kor egyik legnagyobb mecénása tíz tudományos, kifejezetten magyar pályakérdést tűzött ki, 10-10 000 forintnyi jutalomdíjjal és 1500 forintnyi másoddíjjal. Az egyre növekvő adományoknak köszönhetően lehetőség nyílt számos kutatás támogatására is.

Tablókiállítás Eötvös Loránd emlékére Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Eötvös Loránd szívügye volt, hogy a Magyarországon végzett tudományos tevékenység nemzetközi színtéren is megméresse magát: számos tudományos társaság kapcsolódott be a társaságok nemzetközi életébe. Sikernek számított, hogy az Akadémiák Nemzetközi Szövetségének 1901 áprilisában Párizsban tartott első ülésére, ahova tíz akadémia volt hivatalos, a Magyar Tudományos Akadémiát is meghívták.

Ebben az időszakban az Akadémia egyetlen vagyona a palotája volt, amelyre Eötvös Loránd szintén nagy gondot fordított: hivatali ideje alatt befejeződtek a Díszterem munkálatai, elkészült a palota Akadémia utcai falán lévő dombormű, berendezték a Goethe- és a Széchenyi-szobát.

Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Eötvös Loránd sportemberként végigjárta az Alpok meredek hegyláncait, útjaira később lányai is elkísérték. Ezeken az utakon számos fényképet és sztereodiát készített, amelyeket a konferencia résztvevői Regály Zsolt (MTA CSFK) utómunkája eredményeképpen 3D szemüveggel nézhettek meg. A későbbiekben az elkészített 3D fotók elérhetők lesznek az emlékév honlapján is: eotvos100.hu

Eötvös Loránd azonban mindenekelőtt tudós volt, így korszakalkotó felfedezéseivel fizikusként és geofizikusként beírta nevét a tudomány történelemkönyvébe. Fizikusként a felületi feszültség került érdeklődése középpontjába (Eötvös-hatás), majd az általa kifejlesztett torziós ingával (Eötvös-inga) végzett gravitációs mérései egy új tudományág, a geofizikai alapjait fektették le.

Tudományos munkássága és elhivatottsága, valamint az édesapjától, Eötvös Józseftől örökölt szellemiség jegyében vállalt politikai pályáján is a magyar tudományosság érdekeiért szállt síkra képviselőként, miniszterként és akadémiai elnökként is.

Egyetemi tanárként, tanszékvezetőként, majd rektorként szívügye volt a tudományos utánpótlás nevelése is, amelynek elősegítése érdekében megalapította a később méltán nagy presztízsű Eötvös Collegiumot.