Bepillantás egy uralkodócsalád mindennapjaiba – új forráskiadvány Bolyai-ösztöndíjas kutatótól

„A koronázás napja még nincsen elhatározva” – számol be nyolcéves fiának a Budán tartózkodó Erzsébet császárné („szerető anyád”) 1867. május 15-én kelt, magyar nyelvű levelében. Szó esik még a budai Várkert virágzó orgonafáiról, a hamarosan a királyi család használatába kerülő gödöllői kastély parkjában tett látogatásról és a lóversenyekről, ahol főleg a lovukat szőrén megülő parasztemberek nyerték el az uralkodóné tetszését. Ez a levél is olvasható a Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz címmel megjelent kiadványban, amelyben az uralkodópár leveleit Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész rendezte sajtó alá.

A koronázás évfordulójára megjelent forráskiadványban Ferenc József és Erzsébet levelein keresztül betekintést adnak az uralkodócsalád 1861 és 1877 közötti mindennapjaiba.

A mostani kötet alapját Ferenc József és Erzsébet királyné Rudolf trónörökösnek írt eredeti, autográf levelei képezik, amelyeket a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv őriz, és amelyek teljes terjedelmükben most először jelennek meg magyar nyelven.

Erzsébet levele fiának, Rudolfnak (Buda; 1867. május 15.) Forrás: AT-OeStA/HHSTA HausA Selekt Kronprinz Rudolf 18-3. f. 48. r

A levélváltásnak nem csupán történeti forrásként lehet jelentősége. „Forrásértéke sem elsősorban politikatörténeti szempontból hasznosítható, hanem döntően művelődéstörténeti vonatkozásában – mondta Vér Eszter Virág. – Igaz, az sem érdektelen, hogy leendő államfői feladatából fakadóan – az uralkodói teendőkre történő felkészítés részeként – az aktuális kül- és belpolitikai események mely részéről, illetve hogyan tájékoztatták Rudolfot.”

Ludwig Angerer: Ferenc József Rudolf trónörökössel és Gizella főhercegnővel. Bécs, 1861 körül Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár

A kutatását 2018 óta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával folytató történész szerint a levelezés a történelmi információkon túlmenően érdekes olvasmányként is szolgálhat, hiszen közvetlen bepillantást enged a Habsburg-dinasztia uralkodójának és szűkebb családjának privát szférájába, és mivel magánlevelekről van szó, érintkezésük kötetlen hangneme is újdonságként hathat. Egyúttal a sajátos – szülői – perspektívából ad lehetőséget az uralkodócsalád hétköznapjaiba való betekintésre, és arra is alkalmas, hogy az egyes családtagok közötti kapcsolatrendszert és az uralkodópár nevelési elveit a korábban ismertnél teljesebb, hitelesebb formában tanulmányozhassák a szakemberek.

Erzsébet levelei magyar szempontból azért is fontosak, mert az uralkodóné 1866 őszén, hosszabb magyarországi tartózkodását követően a korábbiaknál is nagyobb intenzitással fogott magyar nyelvtudásának tökéletesítéséhez. Ennek részeként egyes magyarul tudó családtagjaival is magyar nyelvű levélváltásba kezdett. Míg férje esetében ez mindössze néhány magyar nyelven született levelet eredményezett, addig Rudolffal 1867 elejétől írásban mindvégig így érintkezett. Bár Eckhart Ferenc 1925-ben megjelent, Rudolf gyermekkorát magyar nézőpontból bemutató tanulmánya több szemelvényt közreadott, Erzsébet és Rudolf levelezését eddig csak részleteiben és sokszor eltorzult változatban ismerhették meg az érdeklődők. Az utóbbi évtizedekben magyar nyelven is megjelent Erzsébet- és Rudolf-életrajzok például az eredetileg magyar nyelvű levelek német fordítását ültették át – az eredeti szöveg ismerete nélkül – ismét magyarra.

Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz
Szépmíves Könyvek
Budapest, 2020
Sajtó alá rendezte: Vér Eszter Virág, Borovi Dániel