Az első mesterséges élőlény; az emlékezés alapfolyamatának felfedezése: a Szigma – a holnap tudománya 2019. május 28-i adása
Mivel járultak hozzá akadémiai kutatók az első mesterséges élőlény létrehozásához? Hogyan segíthet egy ősi idegpálya felfedezése a memóriaproblémák, a szorongás vagy a poszttraumás stressz szindróma kezelésében? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin e heti adásában.
Május közepén fontos állomásához érkezett a mesterséges élet létrehozása érdekében folyó tudományos munka: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kapcsolat a két munka között jó példa az alapkutatási eredmények előre nem látható hasznosulására. Pósfai György, az MTA SZBK Biokémiai Intézet igazgatója számolt be az eredményekről.
Memóriánk tartalma jelentős mértékben meghatározza, kik is vagyunk. Azonban a kutatók előtt még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz-e, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. Nyiri Gábor és az MTA KOKI-ban működő kutatócsoportjának most publikált eredménye e téren hozhat tudományos áttörést. A kutatók egy olyan idegpályát találtak a kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat, vagy sem. Nyiri Gábor, az MTA KOKI Funkcionális Neuroanatómia Laboratórium vezetője számolt be a világ vezető tudományos szakfolyóiratában, a Science-ben megjelent kutatási eredményeikről.
A Szigma 2019. május 28-i adása itt hallgatható meg.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
