Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat 2023. június 12-én az MTA Székházban. A pályadíjat – dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála magánszemély hagyatéki intézkedése alapján – 2010-ben hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére. A pályadíj célja, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, környezetbarát technológiák kifejlesztését, meghonosítását.

Az elismerést minden esztendőben három 35 év alatti kutató nyerheti el. A pályázatra olyan öt évnél nem régebbi, folyóiratban közölt, környezetvédelmi témájú pályamunkával lehet jelentkezni, amely jelentős tudományos értéket képvisel.

Idén hárman vehették át a díjat Szathmáry Eörs evolúció biológustól, az MTA rendes tagjától, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökétől.

További képek a díjátadóról a fotóra kattintva nézhetők meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A 2023. évi díjazottak:

Kiss Réka (Ökológiai Kutatóközpont) – biológia

Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species, Journal of Vegetation Science, 2021


A gyeprekonstrukció célja a tájsebek kijavítása, az élőhelyek újrateremtése és az ökoszisztéma-szolgáltatások helyreállítása. A fajgazdag gyepek hatékony helyreállítását célzó kutatásukban Kiss Réka és kutatótársai fűmagot és kétszikű fajok diverz magkeverékét használták. Arra keresték a választ, hogy a kétféle keverékvetésben mekkora az az időablak, amikor a legfajgazdagabb gyepek kialakulhatnak a legkisebb energia- és költségbefektetéssel. A kutatások bizonyították, hogy a gyeprekonstrukció korai szakaszában befektetett nagyobb munkamennyiség megtérül: az egyidejű vetés eredményezi a legnagyobb fajgazdagságot, az ilyen vetésekben a legsikeresebb a kétszikűek megtelepedése, és itt a legkisebb a gyomosodás mértéke. A vizsgált lehetőségek közül ez tehát a leginkább költséghatékony módszer, míg a későbbi vetések kevésbé eredményesek, és további beavatkozásokat tesznek szükségessé.

Mizsei Edvárd (Debreceni Egyetem) – biológia

Determining priority areas for an Endangered cold-adapted snake on warming mountaintops, Oryx, 2020


A 21. század legnagyobb környezeti problémája a biológiai sokféleség rendkívüli mértékű és sebességű fogyatkozása. A parlagi-sztyeppi vipera komplex (Vipera ursinii complex) Európa egyik legveszélyeztetettebb gerinces fajcsoportja, amelyek közül a veszélyeztetett státuszú görög kartszvipera (Vipera graeca) a legkevésbé ismert. Niche-modellek alapján a Vipera graeca élőhelyei rendkívüli csökkenést és fragmentációt fognak elszenvedni, a várható 82–92%-os élőhelycsökkenés mellett több antropogén tényező is veszélyezteti a faj fennmaradását. Természetvédelmi szempontból a legfontosabb feladat az azonosított, kulcsfontosságú területek megőrzése és az élőhelyek állapotának javítása, zavarásának és degradációjának mérséklése.

Gere Dániel (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) – műszaki tudományok

Future trends of plastic bottle recycling: Compatibilization of PET and PLA, Polymer Testing, 2020.

Napjainkban a környezettudatos gyártók amellett, hogy újrahasznosított alapanyagból gyártják termékeiket, egyre nagyobb mennyiségben alkalmaznak biopolimereket is. A kőolaj- és bioalapú polimerekből legnagyobb mértékben csomagolóanyagokat készítenek, amelyek funkciójukból adódóan rövid időn belül hulladékká válnak. A kőolaj alapú polimerek újrahasznosítása már jól működik, és a biológiailag lebontható polimerek ipari komposztálására is van már lehetőség, azonban a lakosság és a szelektív hulladékgyűjtés még nincs felkészülve a biopolimerek szeparált gyűjtésére, ezért az újrahasznosítás során a kőolaj alapú polimerek és a biológiailag lebontható polimerek összekeveredhetnek. Gere Dániel kutatásai során a vegyes PET- és PLA-hulladék újrahasznosíthatóságát és kompatibilizálási lehetőségeit vizsgálta.